Lukács 1
1 Mivel sokan kezdték már rendszeresen megírni azoknak az eseményeknek elbeszélését, amelyek nálunk beteljesedtek,
О И в часа на каденето цялото множество на людете се молеше отвън.
2 úgy, amint ránk hagyták azokat, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének,
О И, ето, ще млъкнеш, и не ще можеш да говориш до деня, когато ще се сбъдне това, защото не повярва думите ми, които ще се сбъднат своевременно.
3 jónak láttam magam is, aki eleitől fogva mindennek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszeresen írjak neked, jó Teofilus,
видя се добре и на мене, който изследвах подробно всичко от началото, да ти пиша наред за това, почтени Теофиле,
4 hogy megtudd azoknak a dolgoknak megbízhatóságát, amelyekre tanítottak.
за да познаеш достоверността на това, в което си бил поучаван.
5 Heródesnek, Júdea királyának idejében volt egy Zakariás nevű pap, az Abija rendjéből. Felesége pedig Áron leányai közül való volt, és annak neve: Erzsébet.
В дните на Юдейския цар Ирод имаше един свещеник от Авиевия отред, на име Захария; и жена му беше от Аароновите потомци, и се наричаше Елисавета.
6 Mindketten igazak voltak Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr parancsolatai és rendelései szerint.
Те и двамата бяха праведни пред Бога, като ходеха непорочно във всичките Господни заповеди и наредби.
7 Nem volt nekik gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és mindketten már idős emberek voltak.
И нямаха чадо, понеже Елисавета беше неплодна, а и двамата бяха в напреднала възраст.
8 Történt pedig, hogy amikor rendjének beosztása szerint papi szolgálatot végzett Isten előtt,
И като свещенодействуваше той пред Бога по реда на своя отред,
9 a papi tiszt szokása szerint rá került a sor, hogy bemenjen az Úr templomába, és bemutassa a füstölőáldozatot.
по обичая на свещеничеството, нему се падна по жребие да влезе в Господния храм и да покади.
10 A nép egész sokasága kint imádkozott a füstölőáldozat idején.
И в часа на каденето цялото множество на людете се молеше отвън.
11 Neki pedig megjelent az Úr angyala, megállt a füstölőoltár jobb oldalán.
И яви му се ангел от Господа, стоящ отдясно на кадилния олтар.
12 Láttára megrettent Zakariás, és félelem szállta meg.
И Захарий като го видя, смути се, и страх го обзе.
13 Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Zakariás, mert meghallgatásra talált a te könyörgésed, és feleséged, Erzsébet fiút szül neked, akit nevezz Jánosnak.
Но ангелът му рече: Не бой се, Захари; защото твоята молитва е чута, и жена ти Елисавета ще ти роди син, когото ще наречеш Иоан.
14 Ő örömödre és vigasságodra lesz, és sokan fognak örülni születésének,
Той ще ти бъде за радост и веселие; и мнозина ще се зарадват за неговото рождение.
15 mert nagy lesz ő az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel.
Защото ще бъде велик пред Господа; вино и спиртно питие няма да пие; и ще се изпълни със Святия Дух още от зачатието си.
16 És Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
И ще обърне мнозина от израилтяните към Господа техния Бог.
17 És maga is Isten előtt fog járni Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy az Úr számára felkészítse a népet.“
Той ще предиде пред лицето Му в духа и силата на Илия, за да обърна сърцата на бащите към чадата, и непокорните към мъдростта на праведните, да приготви за Господа благоразположен народ.
18 Zakariás ezt mondta az angyalnak: „Miből tudhatom ezt meg? Mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.“
А Захария рече на ангела: По какво ще узная това? Защото аз съм стар, и жена ми е в напреднала възраст.
19 Az angyal így válaszolt neki: „Én vagyok Gábriel, aki Isten előtt állok. Ő küldött engem, hogy beszéljek veled, és ezt az örömhírt meghozzam neked.
Ангелът в отговор му каза: Аз съм Гавриил, който стои пред Бога; и съм изпратен да ти говоря и да ти благовестя това.
20 Íme, megnémulsz, és nem szólhatsz addig a napig, amelyen ezek megtörténnek, mert nem hittél az én beszédemnek, amelyek majd beteljesednek a maguk idejében.“
И, ето, ще млъкнеш, и не ще можеш да говориш, до деня, когато ще се сбъдне това, защото не повярва думите ми, които ще се сбъднат своевременно.
21 A nép pedig várta Zakariást, és csodálkozott, hogy a templomban késlekedik.
И людете чакаха Захария, и се чудеха, че се бави в храма.
22 Amikor kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és ebből megértették, hogy látomást látott a templomban, mert csak integetett nekik, és néma maradt.
А когато излезе, не можеше да им продума; и те разбраха, че е видял видение в храма, защото той им правеше знакове и оставаше ням.
23 És történt, hogy amikor leteltek szolgálatának napjai, elment haza.
И като се навършиха дните на службата му, той отиде у дома си.
24 E napok után felesége, Erzsébet fogant méhében, és öt hónapra elrejtőzött, és ezt mondta:
А след тия дни жена му Елисавета зачна; и криеше се пет месеца, като казваше:
25 „Így cselekedett velem az Úr azokban a napokban, amelyekben rám tekintett, hogy elvegye szégyenemet az emberek előtt.“
Така ми стори Господ в дните, когато погледна милостиво, за да отнеме от човеците причината да ме корят.
26 A hatodik hónapban Isten elküldte Gábriel angyalt Galileának Názáret nevű városába
А в шестия месец ангел Гавриил бе изпратен от Бога в галилейския град, наречен Назарет,
27 egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfinak volt a jegyese. A szűznek Mária volt a neve.
при една девица, сгодена за мъж на име Йосиф от Давидовия дом; а името на девицата бе Мария.
28 És az angyal bement hozzá, és ezt mondta: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van!“
И като дойде ангелът при нея, рече: Здравей благодатна! Господ е с тебе, [благословена си ти между жените].
29 Ő pedig megdöbbent ezekre a szavakra, és elgondolkozott, hogy milyen köszöntés ez.
А тя много се смути от думата му и в недоумение беше, какъв ли ще бъде тоя поздрав.
30 Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!
И ангелът - рече: Не бой се, Марио, защото си придобила Божието благоволение.
31 Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.
И ето, ще зачнеш в утробата си и ще родиш син, Когото ще наречеш Исус.
32 Ő nagy lesz, és a Magasságos Fiának nevezik, és neki adja az Úr Isten Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét.
Той ще бъде велик, и ще се нарече Син на Всевишния; и Господ Бог ще Му даде престола на баща Му Давида.
Ще царува над Якововия дом до века; и царството Му не ще има край. (aiōn g165)
34 Mária ezt mondta az angyalnak: „Hogyan lesz ez, hiszen nincs férjem?“
А Мария рече на ангела: Как ще бъде това, тъй като мъж не познавам?
35 Így válaszolt neki az angyal: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért aki születik, Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.
И ангелът в отговор - рече: Святият дух ще дойде върху ти и силата но Всевишния ще те осени; за туй, и святото Онова, Което ще се роди от тебе, ще се нарече Божий Син.
36 Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapban van az, akit meddőnek mondtak,
И, ето, твоята сродница Елисавета, и тя в старините си е зачнала син; и това е шестия месец за нея, която се казваше неплодна.
37 mert Istennél semmi sem lehetetlen.“
Защото за Бога няма невъзможно нещо.
38 Mária ezt mondta: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen úgy, ahogy mondtad.“És akkor elment tőle az angyal.
И Мария рече: Ето Господната слугиня; нека ми бъде според както си казал. И ангелът си отиде от нея.
39 Azokban a napokban útra kelt Mária, és nagy sietséggel a hegyvidékre, Júda egyik városába ment.
През тия дни Мария стана и отиде бързо към хълмистата страна, в един Юдов град,
40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
и влезе в Захариевата къща и поздрави Елисавета.
41 És történt, hogy amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, a magzat megmozdult méhében, és Erzsébet megtelt Szentlélekkel,
И щом чу Елисавета Марииния поздрав, младенецът заигра в утробата -; и Елисавета се изпълни със Святия Дух,
42 és hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
и като извика със силен глас рече: Благословена си ти между жените, и благословен е плодът на твоята утроба!
43 De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?
И от какво ми е тая чест, да дойде при мене майката на моя Господ?
44 Mert íme, amikor köszöntésed szava eljutott fülembe, a magzat ujjongva megmozdult méhemben.
Защото, ето, щом стигна гласът на твоя поздрав до ушите ми, младенецът заигра радостно в утробата ми.
45 És boldog az, aki hitt, mert beteljesednek azok, amiket az Úr neki mondott.“
И блажена е тая, която е повярвала, че ще се сбъдне казаното - от Господа.
46 Akkor Mária ezt mondta: „Magasztalja az én lelkem az Urat,
И Мария каза: Величае душата ми Господа,
47 és örvendez az én lelkem megtartó Istenemben.
и зарадва се духът ми в Господа, Спасителя мой,
48 Mert rátekintett szolgálóleányának alázatos állapotára, mert íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék.
Защото погледна милостиво на ниското положение на слугинята си; и ето, отсега ще ме ублажават всичките родове.
49 Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas, és szent az ő neve.
Защото Силният извърши за мене велики дела; и свято е Неговото име.
50 És irgalma nemzedékről nemzedékre van azokon, akik őt félik.
И, през родове и родове, Неговата милост е върху ония, които Му се боят.
51 Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.
Извърши силни дела със Своята мишца; разпръсна ония, които са горделиви в мислите на сърцето си.
52 Hatalmasokat döntött le trónjaikról, és felmagasztalta az alázatosokat.
Свали владетели от престолите им. И въздигна смирени.
53 Éhezőket látott el javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
Гладните напълни с блага. А богатите отпрати празни.
54 Felkarolta Izraelnek, az ő szolgájának ügyét, mert megemlékezett irgalmasságáról
Помогна на слугата Си Израиля, за да помни да покаже милост.
(Както бе говорил на бащите ни). Към Авраама и към неговото потомство до века. (aiōn g165)
56 Mária Erzsébettel maradt három hónapig, aztán hazament.
А Мария, като преседя с нея около три месеца, върна се у дома си.
57 Amikor eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.
А на Елисавета се навърши времето да роди; и роди син.
58 És meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr kegyelmesen cselekedett vele, együtt örültek vele.
И като чуха съседите и роднините -, че Господ показал към нея велика милост, радваха се с нея.
59 És történt a nyolcadik napon, eljöttek körülmetélni a gyermeket, és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarták őt nevezni.
И на осмия ден дойдоха да обрежат детенцето; и щяха да го нарекат Захария, по бащиното му име.
60 Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.“
Но майка му в отговор каза: Не, но ще се нарече Иоан.
61 És ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs rokonságodban, akit így hívnának.“
И рекоха -: Няма никой в рода ти, който се нарича с това име.
62 És intettek atyjának, hogy hogyan akarja nevezni.
И запитаха баща му със знакове, как би искал той да го нарекат.
63 Ő pedig egy táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.“Erre mindenki elcsodálkozott.
А той поиска дъсчица и написа тия думи: Иоан е името му. И те всички се почудиха.
64 És egyszerre megnyílt szája és nyelve, és beszélt, és áldotta Istent.
И начаса му се отвориха устата, и езикът му се развърза, и той проговори и благославяше Бога.
65 Félelem szállta meg a szomszédokat, és Júdea egész hegyvidékén elhíresztelték mindezeket.
И страх обзе всичките им съседи; и за всичко това се говореше по цялата хълмиста страна на Юдея.
66 Akik meghallották, szívükbe vésték, és ezt mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?“Az Úr keze vele volt.
И всички, които чуха, пазеха това в сърцата си, казвайки: Какво ли ще бъде това детенце? Защото Господната ръка беше с него.
67 Zakariás, az ő atyja megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
Тогава баща му Захария се изпълни със Святия Дух и пророкува, казвайки:
68 „Áldott az Úr, Izrael Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az Ő népét,
Благословен Господ, израилевия Бог, защото посети Своите люде и извърши изкупление за тях.
69 és erős üdvözítőt támasztott nekünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
И въздигна рог на спасение за нас в дома на слугата Си Давида,
(Както е говорил чрез устата на святите Си от века пророци). (aiōn g165)
71 hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazoknak kezéből, akik minket gyűlölnek;
Избавление от неприятелите ни и от ръката на всички, които ни мразят,
72 hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
за да покаже милост към бащите ни и да спомни святия Свой завет,
73 az esküről, amellyel megesküdött Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy megadja nekünk,
клетвата, с която се закле на баща ни Авраама.
74 hogy megszabadulva ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk Neki,
Да даде нам, бидейки освободени от ръката на неприятелите ни. Да му служим без страх,
75 szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.
в святост и правда пред Него, през всичките си дни.
76 Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy útjait előkészítsd,
Да! И ти, детенце, пророк на Всевишния ще се наречеш; защото ще вървиш пред лицето на Господа да приготвиш пътищата за Него.
77 és az üdvösség ismeretére megtanítsd az ő népét a bűnök bocsánatával,
За да дадеш на Неговите люде да познаят спасение чрез прощаване греховете им,
78 a mi Istenünknek nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
поради милосърдието на нашия Бог, с което ще ни посети зора отгоре,
79 hogy világítson azoknak, akik a halál árnyékában ülnek, és igazgassa lábunkat a békesség útjára.“
за да осияе седящите в тъмнина и в мрачна сянка; така щото да отправи нозете ни в пътя на мира.
80 A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt egészen addig a napig, amelyen nyilvánosan föl nem lépett Izraelben.
А детенцето растеше и крепнеше по дух; и беше в пустините до деня, когато се яви на Израиля.
