János 6
1 Ezek után elment Jézus a Galileai-tengeren, a Tiberiáson túl.
Hagi anazama vagaregeno'a, anantetira Jisasi'a zamatreno Galili tirumofo mago kaziga vu'ne, mago agi'a Taiberias tirure hu'za nehaze.
2 És nagy sokaság követte őt, mert látták az ő csodatételeit, amelyeket cselekedett a betegeken.
Tusi'a vahe krerfamo'za Agrira avariri'za vu'naze, na'ankure krima vase'naza vahe'ma kaguvazama huno zamazeri so'e hige'za ke'nagu avariri'za vu'naze.
3 Felment pedig Jézus a hegyre, és leült ott a tanítványaival.
Anante Jisasi'a agonarega mrerino amage nentaza disaipol naga'ane Agrane anante umani'naze.
4 Közel volt pedig húsvét, a zsidók ünnepe.
Hagi Jiu vahe kinafinti zamare'nea kna (Pasova) muse hu'za ne'za ne kna'zmi atupa hu'ne.
5 Mikor azért felemelte Jézus a szemeit, és látta, hogy nagy sokaság jön hozzá, mondta Fülöpnek: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?“
Anante Jisasi'a, keganti kegma huno keama hakare vahe krerfa Agritega neageno Filipina asmino, Inantegati bretia miza hanunke'za ama vahe'mo'za negahaze?
6 Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar cselekedni.
Hagi ama kema Jisasi'ma hiana Filipina reheno ke'ne, na'ankure Agra inankna zano hani'ana antahi'neno, reheno antahige'ne.
7 Felelt neki Fülöp: „Kétszáz dénár árú kenyér nem elég nekik, hogy mindegyikük kapjon valami keveset.“
Filipi'a ke nona'a amanage huno asmi'ne, 2 hantreti'a silva zagoreti mizama hania bretimo'a, mago'mago'mo'ma osi'a neterema haniana ama vea krerfafina knarera huozmantegahie.
8 Egyik az ő tanítványai közül, András, Simon Péter testvére ezt mondta neki:
Anante Agri amagema nentea disaipol ne' Endru, Saimon Pita negna amanage huno Jisasina asmi'ne,
9 „Van itt egy gyermek, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?“
Amafi mago osi mofavre emani'neno 5fu'a bali bretigi, tare nozamegi huno eri'neanagi, asi'amo'a inankna huno ama veapina knarera hugahie?
10 Jézus pedig mondta: „Ültessétek le az embereket.“És nagy fű volt azon a helyen. Leültek azért a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.
Jisasi'a amanage huno hu'ne, Zamasaminke'za mopafi maniho. Anampina trazamo hu'nefi 5 tauseni'a vahe'naza mopafi mani'nage'za, vene'ne age hampri'naze.
11 Jézus pedig vette a kenyereket, és hálát adva adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig azoknak, akik ültek, hasonlóképpen a halakból is, amennyit akartak.
Hagi Jisasi'a breti erino Anumzamofonte nunamu hunteteno, erigorino mani'nare refko huno nezmino, anazanke huno nozamea zamige'za nenazageno zamu hu'ne.
12 Amint pedig jóllaktak, mondta a tanítványainak: „Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen.“
Nazageno zamu'ma higeno'a, Agri'ma amage' nentaza disaipol naga'a zamasmino, Atraza ne'zama'a eri atru hiho, e'inahinkeno amne zankna osnie.
13 Összeszedtek azért és megtöltöttek tizenkét kosarat az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek megmaradtak azok után, akik ettek.
Anage hige'za eri atru hazageno, 5fu'a bali bretima kori'za neneza atraza atupa atupa'a, 12fu'a eka'eka kupi eriri'naze.
14 Az emberek azért látva a jelt, amelyet Jézus tett, ezt mondták: „Bizonnyal ez az a próféta, aki eljövendő volt a világra.“
E'ina hige'za veamo'za ana kaguvazama Agrama hiaza nege'za, zamagra anage hu'naze. Ama'i tamage huno Kasnampa nere, ama mopafima henka'a egahie hu'za hu'naza ne' mani'ne. (Diu-Kas 18:15.)
15 Jézus pedig, amint észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, ismét elvonult egymaga a hegyre.
Hagi ana vahe'mo'za zamagraregati eme azeriza kini kvazmi manisie hu'za azeri otiku hazageno, Jisasi'a antahino keno nehuno, anantetira zamatreno agonarega Agraku mareri'ne.
16 Mikor pedig beesteledett, lementek az ő tanítványai a tengerhez,
Kinaga sege'za, Agri amage' nentaza disaipol naga'mo'za ana kumara atre'za hagerintega urami'naze.
17 és beszállva a hajóba, elmentek a tengeren túlra Kapernaumba. Már sötétség volt, és még mindig nem ment oda hozzájuk Jézus.
Anante votifi marerite'za, hagerina takahe'za Kapenium vu'naze. Hago haninkigeno Jisasi'a zamagrama mani'narega uohanati'ne.
18 A tenger a nagy szél fúvása miatt háborgott.
Hagi hagerimo'a tusiza huno kranto kranto hu'ne, na'ankure tusi'a zaho'mo atufeno egeno anara hu'ne.
19 Mikor azért huszonöt, vagy harminc futamnyira beeveztek, meglátták Jézust, amint jár a tengeren, és a hajóhoz közeledik, megrémültek.
Ana nehige'za kuta azotareti tina vakakiza 5fu'o, 6si'a kilo mita naza nevu'za zamagra kazana Jisasi'a hagerimofo agofetu ne-eno votimofo tavaonte erava'o hige'za nege'za, zamagra tusi zamanogu hu'naze.
20 Ő pedig mondta nekik: „Én vagyok, ne féljetek!“
Hianagi Jisasi'a anage huno zamasmi'ne, Ama Nagragi, korera osiho.
21 Be akarták azért őt venni a hajóba, de a hajó azonnal annál a földnél volt, amelyre mentek.
Anante zamagra muse nehu'za, Agrira votifi avrentazageno, vunaku zamagesa antahi'naza mopare ana votimo'a ame huno uhanati'ne.
22 Másnap a sokaság, amely a tengeren túl állott, látták, hogy nem volt ott más hajó, csak az az egy, amelybe Jézus tanítványai szálltak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el.
Hagi mase'za ko'atige'za, ana hagerimofo ankenare mani'naza vahetmimo'za kazana magore huno votiramimpintira omne'neanki magoke me'ne. Anampina Agri amage nentaza disaipol naga'enena Jisasi'a mareorige'za ke'naze. Hianagi Agri'ma amage' nentaza naga'mo'za zamagraku vu'naze.
23 De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, ahol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
Hianagi mago'a ne'one vente rami Taberias kumateti e'za, Jisasi'a susu huteno breti zamige'za ne'naza mopa tava'onte ehanati'naze.
24 Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak ők is a hajókba, és elmentek Kapernaumba, keresve Jézust.
Ehanati'za kazama Jisasi'ene, Agri'ma amagenentaza disaipol naga'anema omani'nage'za nege'za, zamagra osasi venteramimpi mareri'za, Jisasinku hakre'za Kapaneamu vu'naze.
25 És megtalálva őt a tengeren túl, mondták neki: „Mester, mikor jöttél ide?“
Hagi ome hakre'za hagerimofo kantu kaziga Jisasima azeri fore nehu'za, amanage hu'za Agrira antahige'naze, Hurami ne'moka (Rabbai) Kagra nazupa amarera e'nane?
26 Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek abból a kenyerekből, és jóllaktatok.
Jisasi'a kenonazmia anage huno zamasmi'ne, Tamage hu'na Nagra neramasmue, tamagra Nagriku nehakra'zana, kaguvazma hua zantekura nohakraze. Hagi tamagra bretima nazageno tmu'ma hia zanteku nehakraze.
27 Ne azért az eledelért munkálkodjatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten.“ (aiōnios g166)
Fanane hania ne'zantera eri'zana e'oriho. Hagi fanane osu manevava hanaza ne'zanku nentahita eri'zana eriho, e'i ana ne'zana Vahe'mofo Mofavremo tamigahie. Na'ankure Nefa, Anumzamo azanko avoma'a retro huno Agri hugnare hunte'ne. (aiōnios g166)
28 Ők pedig ezt mondták neki: „Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?“
Higeno anankere zamagra anage hu'za Jisasina asmi'naze, Tagra naza huteta, Anumzamo'ma hania eri'zana erigahune?
29 Jézus így felelt nekik: „Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.“
Jisasi'a kenona'a huno zamasmi'ne, Anumzamofona amanahu eri'za erihogu avenesie, Agri'ma huntegeno e'nemofonte tamentinti hiho.
30 Erre megkérdezték: „Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?
Anankere zamagra Agri asmi'naze, Kagra na'a avame'zana nehnanketa negeta, tamage huta Kagritera tamentinti'a hugahune? Kagra nankna'za hugahane?
31 Atyáink a mannát ették a pusztában, amint meg van írva: »Mennyei kenyeret adott enniük.«“
Tagri tfahe'za ka'ma mopafi mana ne'za ne'naze, hu'za krente'naze, Agra monafinti breti neho huno zami'ne. (Eks-Ati 16:4-36)
32 Mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
Anante Jisasi'a zamagrira zamasmi'ne, Nagra tamagerfa hu'na neramasmue, Mosese'a monafinti bretia agra ontami'ne, hagi menina tamage bretia Nagri Nenfa monafinti neramie.
33 Mert az az Istennek kenyere, amely mennyből száll alá, és életet ad a világnak.“
Na'ankure Anumzamofo bretia e'i ama monafinti erami'neankino, miko mopafi vahera zamasimu zamigahie.
34 Erre ezt mondták neki: „Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!“
Zamagra anante Jisasina asmi'naze, Ramoke, e'i ana bretia maka'zupa tmivava huo.
35 Jézus pedig azt mondta nekik: „Én vagyok az életnek kenyere, aki énhozzám jön, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz énbennem, meg nem szomjazik soha.
Jisasi anage huno zamasmi'ne, Nagra asimu eri bretia mani'noe, aza'o Nagrite esanimo'a aga'zankura osugahie. Hagi aza'o Nagriku amentinti hanimofona tinkura mago'ene ave'ositfa hugahie.
36 De mondtam néktek, hogy noha láttatok engem, még sem hisztek.
Hianagi Nagra neramasmue, tamagra ko Nagrira nage'nazanagi, tamagra tamentintia nosaze.
37 Mindenki, akit nekem ad az Atya, énhozzám jön, és azt, aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem.
Maka vahe'ma Nenfa'ma, Nagri'ma nenmia vahe'mo'za Nagrite egahaze, hanige'na Nagrite'ma esimofona Nagra vuo hu'na retufe otregahue.
38 Mert azért szálltam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.
Na'ankure Nagra monafinti erami'noe, Nagra navesi'za hunaku ome'noe, hagi hunantege'na e'nomofo avesite erinaku e'noe.
39 Annak, aki elküldött engem, az az akarata, hogy amit nekem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam azt az utolsó napon.
Anumzamo hunantege'na Nagra e'nomofo avesira anahu hu'ne! Nagri'ma maka vahe'ma nami'nefintira mago'moe huno fanane osugahie, hagina vagare knarera zamazeri otigahue.
40 Az Atyának az az akarata, hogy mindaz, aki látja a Fiút, és hisz ő benne, örök élete legyen, és én feltámasszam azt az utolsó napon.“ (aiōnios g166)
Na'ankure Nenfa avesi'zana amanahu hu'ne, maka'mo'za Nemofo nege'za Agrite zamentinti huntesamo'za manivava zamasimu erisage'na, vagamaresia knarera Nagrani'a zamazeri otigahue. (aiōnios g166)
41 Zúgolódtak azért a zsidók őellene, mert azt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott alá.“
E'igu Jiu vahe'mo'za Agrikura ke hakare hu'naze, na'ankure Agrama huno, Nagra ana breti monafinti erami'noe hiazante zamarimpa haviza nehige'za ke hakare hu'naze.
42 És mondták: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek mi ismerjük atyját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam alá?“
Zamagra anage hu'naze, ama Jisasi'ma, Josefe nemofo, nefane nereranema zanageta antahita hu'nona nepi? Nankna huno menia monafinti Nagra e'noe huno nehie?
43 Jézus ezt felelte nekik: „Ne zúgolódjatok egymás között!
Hazageno Jisasi'a ana kemofo nona'a, amanage huno zamasmi'ne, Tamagra ke hakare osiho.
44 Senki sem jöhet én hozzám, hacsak nem az Atya vonzza, aki elküldött engem, én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
Mago'mo'a Nagritera omegahie, Nenfa'ma hunantege'na e'nomo agu'a avazu hanigeno Nagrite esige'na, vagare kna zupa azeri otigahue.
45 Meg van írva a prófétáknál: »És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.« Aki azért az Atyától hallott és tanult, én hozzám jön.
Kasnampa vahe'mo'za amanage hu'za Avontafepina kre'naze, Ana hanigeno Anumzamo maka'mokizmia huzmasmigahie. (Ais 54:13) Maka'mo'za Nenfa ke nentahi'za rempi hanamo'za Nagrite egahaze
46 Nem mintha az Atyát valaki látta volna, csak az, aki Istentől van, az látta az Atyát.
Mago mo'e huno Nefana onke'ne, Anumzane mani'neno e'nemo Agrake Nefana ke'ne.
Tamage hu'na Nagra neramasmue, aza'o amentinti hanimo manivava asimura erigahie. (aiōnios g166)
48 Én vagyok az életnek kenyere.
Nagra'ni'a manivava hu'mofo bretia mani'noe.
49 A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
Tmagehe'za ka'ma mopafi mana nete'za zamagra fri'naze.
50 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, hogy ki-ki egyen belőle, és meg ne haljon.
Ama'ina bretia monafinti ermi'neankino, mago'mo'ma nesuno'a ofri manigahie.
51 Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá: ha valaki eszik ebből a kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.“ (aiōn g165)
Nagra kasefa mani'zamofo breti monafinti eramino'e, mago'mo ama ana bretima nesuno'a, agra manivava hugahie, E'i ana bretia Nagri navufa me'ne, ana navufamo maka mopafi vahe manivava asimu zamigahie. (aiōn g165)
52 Tusakodtak azért a zsidók egymás között, mondván: „Hogyan adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?“
Anage nehige'za anante Jiu vahe'mo'za nentahi'za, zamagra ke hugantigma hu'za anage hu'naze, Inankna huno ama ne' mo'a Agra avufa tamisigeta nenaku hunkeno nehie?
53 Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
Ananku Jisasi'a anage huno zamasmi'ne, Tamagerfa hu'na neramasmue, Vahe'mofo Mofavre'mofo avufane, korane onesutma tamasimu eritma mani'zana tamagripina omnegahie.
54 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
Mago'mo, Nagri navufa neneno, Nagri kora nesimo'a manivava asimu erisanige'na, Nagra vagare knazupa azeri otigahue. (aiōnios g166)
55 Mert az én testem bizony étel, és az én vérem bizony ital.
Na'ankure Nagri navufgamo'a tamage ne'za megeno, Nagri koramo'a tamage ti me'ne.
56 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem lakik és én is abban.
Mago'mo Nagri navufa neneno, Nagri korama nenemo'a agra Nagripi manige'na, Nagra agripi nemanue.
57 Ahogyan elküldött engem az élő Atya, és én az Atya által élek: úgy az is, aki engem eszik, él énáltalam.
Mani'nea Nenfa, Nagrira hunante'ne, na'ankure Nenfa'ma mani'negu Nagra mani'noankino, aza'o Nagri'ma nesimo'a, Nagra mani'nogu agra manigahie.
58 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, nem úgy, amint a ti atyáitok ették a mannát, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, él örökké.“ (aiōn g165)
Ama'i monafinti erami'nea breti me'ne. Tamagehe'za ka'ma mopafi nete'za fri'naza ne'zana omane'ne, aza'o mago'mo'ma ama bretima nesimo'a manivava hugahie. (aiōn g165)
59 Ezeket mondta a zsinagógában, amikor tanított Kapernaumban.
Hagi ama naneke zaga Kapaneamu Jiu vahe osi mono nompi (sinagog) mani'neno Agra'a rempi huzami'nea naneke.
60 Sokan azért, akik hallották ezeket az ő tanítványai közül, ezt mondták: „Kemény beszéd ez, ki hallgathatja őt?“
Anazanku hu'za hakare'a Jisasi amage nentaza disaipol naga'mo'za, Ama ana nanekema nentahi'za, ama kna'nentake naneke nehianki, iza agesa anteno antahigahie? hu'za hu'naze.
61 Jézus pedig magában tudta, hogy emiatt zúgolódnak az ő tanítványai, ezt mondta nekik: „Titeket ez megbotránkoztat?
Hianagi Jisasi'ma hiankere amage'ma nentaza disaipol naga'mo'za ke hakare nehazageno nezmageno, Jisasi amanage huno zamantahige'ne, Amama hua nanekegu tamarimpa kna nehazo?
62 Hát ha meglátjátok az Emberfiát felszállni oda, ahol előbb volt?!
Vahe'mofo Mofavremo'ma negesageno ko'ma mani'nerega ete marerisigetma na'a hugahie?
63 A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok nektek, lélek és élet.
Avamu'mo asimura neramie, tavufgamo'a mago'zana eri fore nosie. Nagrama tamagrima neramasmua kemo'a, avamu ene kasefa mani'zane me'ne.
64 De vannak némelyek közöttetek, akik nem hisznek.“Mert kezdettől fogva tudta Jézus, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt.
Hianagi mago'amota tamentintia nosaze. Na'ankure ese agafareti Jisasi'a zamentinti osnaza vahera, nezmageno iza'o komoru hanige'za Agri'ma ahe simofona agu'a ko ke'ne.
65 És ezt mondta: „Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet énhozzám, hacsak nem az én Atyámtól van megadva neki.“
Anante Agra anange hu'ne, Ama'na agafare Nagra tamagrira tamasmi'noe, mago'mo'a Nagritera omegahie, Nenfa'ma avare namisimoke'za egahie.
66 Ettől fogva sokan visszavonultak az ő tanítványai közül, és nem jártak többé ővele.
Hagi ana kema hiazanku Agri amage nentaza disaipol nagapintira ruga'amo'za atre'za, Agranena vano osu'naze.
67 Mondta azért Jézus a tizenkettőnek: „Vajon ti is el akartok menni?“
E'igu Jisasi'a 12fu'a naga'a zamantahige'ne, Tamagrane natretma vunaku nehazafi?
Higeno Saimon Pita'a ana kemofo nona'a Agrira asamino, Rantimoka izante katreta vunaku hunkenka nehane? Kagri kemo manivava asimura vahe'mofona nemie. (aiōnios g166)
69 És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.“
Tagra tamentinti nehuta Kagrira antahita keta hu'none, Kagra magoke Anumzamofo Ruotge' ne', hugantegenka e'nane.
70 Jézus így felelt nekik: „Nem én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? És egy közületek ördög.“
Jisasi'a ke nona'a zamagri zamasmi'ne, Nagra 12fu'a nagara huhampri tamante'noe, hianagi mago'moka havi avamu mani'nane.
71 Ezen pedig Júdás Iskáriótest értette, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
E'i anagema hu'neana Saimon Iskarioti nemofo Judasinku hu'ne, na'ankure 12fu'a nagapinti, agra magozmimo'ma henkama komoru huno Jisasima ha' vahe zamazampi avrezamisige'za ahesamofonku hu'ne.
