< János 5 >
1 Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe.
Etu din pichete Yehudi khan laga purbb thakise, aru Jisu Jerusalem te jaise.
2 Van pedig Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy tó, amelyet héberül Betesdának neveznek. Öt tornáca van.
Jerusalem te mer laga duar mata usorte ekta pukhuri asele, etu Ibrani kotha te Bethesda koi, ta te pansta veranda bonai rakhi sele.
3 Ezekben feküdtek a betegek, vakok, sánták, sorvadásosak nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
Ta te andha, lengra, aru jothor- rugi bemar thaka khan etu pukhuri laga pani hili bole laga asha te bohi rukhi thake.
4 Mert időnként angyal szállt a tóra, és felkavarta a vizet: aki pedig először lépett bele a víz felkavarása után, meggyógyult, akármilyen betegségben volt.
Kelemane olop somoi pichete ekjon sorgodoth ahikena etu pukhuri te pani ke hilai diye, aru kun sob pora prothom te panite jabo, tai laga bemar bhal hoi thake.
5 Volt pedig ott egy ember, aki harmincnyolc esztendőt töltött betegségében.
Ta te ekjon manu artis-saal pora bemar hoi kene thakisele.
6 Amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van, ezt mondta neki: „Akarsz-e meggyógyulni?“
Jitia Jisu taike dikhise aru tai ta te bisi din bemar pora eneka thaka jani loise, Tai koise, “Tumi bhal hoi jabole mon ase?”
7 A beteg ezt felelte: „Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felkavarodik, bevigyen engem a tóba, és mire én odaérek, más lép be előttem.“
Bemar manu taike jowab dise, “Sahab, pani hila somoite moike loi jabole kun bhi nai, aru moi ta te jai thaka te dusra moi pora poila jai thake.”
8 Mondta neki Jézus: „Kelj fel, vedd fel az ágyadat, és járj!“
Jisu taike koise, “Uthi kene tumi laga charpai uthai loijai jabi.”
9 És azonnal meggyógyult az ember, és felvette ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.
Aru etu kowa loge-loge te etu manu bhal hoi jaise, aru nijor chatai uthai loi aha juwa korise. Aru etu Bisram din asele.
10 A zsidók pedig ezt mondták a meggyógyultnak: „Szombat van, nem szabad neked az ágyadat hordanod!“
Karone Yehudi cholauta khan pora jun bhal hoise etu manu ke koise, “Aji to Bisram din ase, tumi laga charpai uthai loi juwa to niyom nohoi.”
11 Ő ezt felelte nekik: „Aki meggyógyított engem, az mondta nekem: Vedd fel az ágyadat, és járj!“
Kintu tai taikhan ke koise, “Kun moike bhal korise, tai moike koise, ‘Tumi laga charpai uthai loijai jabi.’”
12 Megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki ezt mondta neked: Vedd fel az ágyadat, és járj?“
Titia taikhan hudise, “Tumike ‘tumi laga charpai uthai loijabi’ kowa kun ase?”
13 A meggyógyult pedig nem tudta, hogy ki az, mert Jézus félrevonult, mert sokaság volt azon a helyen.
Kintu bhal hoija-a manu to etu kun ase jana nai, kelemane ta te bhir asele, etu karone Jisu ta te pora piche hati jaisele.
14 Ezek után Jézus találkozott vele a templomban, és mondta neki: „Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!“
Etu pichete Jisu mondoli te taike paikene koise, “Sabi, tumi to bhal hoise! Aru etu pora bhi biya tumi uporte nahibo karone aru paap na koribi.”
15 Elment az az ember, és hírül adta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította.
Etu manu Yehudi cholawta khan logote jai kene taike changai kori diya to Jisu ase koi dise.
16 Emiatt üldözőbe vették a zsidók Jézust, és meg akarták őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.
Karone Yehudi cholawta khan Jisu ke tarona di thakise, aru Taike morai dibole bisari thakise, Tai Bisram dinte etu kaam kori diya karone.
17 Jézus pedig felelte nekik: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.“
Kintu Jisu taikhan ke jowab dise, “Ami laga Baba etiya tak kaam kori ase, aru Moi bhi kaam kori ase.”
18 Emiatt aztán még inkább meg akarták őt ölni a zsidók, mivel nemcsak a szombatot törte meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondta, egyenlővé téve magát az Istennel.
Karone Yehudi cholawta khan Taike morai dibole aru bisi jor korise, kelemane Tai Bisram din laga niyom bhangai diya ekla he nohoi kintu Isor ke Tai laga Baba kowa aru Tai nijorke Isor logot borabar kora karone.
19 Jézus ezt felelte nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, csak ha látja cselekedni az Atyát, mert amiket ő cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi.
Titia Jisu taikhan ke koise, “Moi tumikhan ke hosa kobo, Putro nijor eku koribo napare, kintu ki kaam khan Baba kori thaka Tai dikhe, eitu khan he Putro bhi kori thake.
20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amiket ő maga cselekszik, és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.
Kelemane Baba pora Putro ke morom kore, aru ki kaam Tai kore sob to Putro ke dikhai diye, aru etu pora bhi dangor kaam khan Putro ke dikhai dibo aru tumikhan asurit hoi jabo.
21 Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is akiket akar, megelevenít.
Kelemane jineka Baba mora manu ke uthai diye aru jibon diye, tineka he Putro bhi Tai junke bhal pai taike jibon diye.
22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta,
Kelemane Baba nijor to bisar nakore, kintu bisar kori bole sob kaam Putro ke di dise.
23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, aki elküldte őt.
Karone jineka sob manu Baba ke sonman kore, tineka Putro ke bhi sonman koribo, jun Putro ke sonman nakore, Taike pathai diya Baba ke bhi sonman nakore.
24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja, és hisz annak, aki engem elküldött, örök élete van, és nem megy a kárhozatra, hanem átment a halálból az életre. (aiōnios )
Moi tumikhan ke hosa kobo jun Moike huni kene Moike pathai diya ke sonman koribo, anondo jibon tai laga hoise, aru saja laga kotha nai, kintu mrityu ke paar kori kene jibon te jai jaise. (aiōnios )
25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljön az idő, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek.
Moi tumikhan ke hosa kobo, mora manu Isor laga Putro laga awaj hunibo, aru jun huni lobo eitu khan jinda hobole somoi ahi ase, aru etiya ahise.
26 Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:
Kelemane jineka Baba nijor te jibon rakhe, tineka Putro ke bhi, Tai jibon rakhibole adhikar dise.
27 És hatalmat adott neki az ítélettételre is, mert ő az Emberfia.
Aru Jisu he Manu laga Putro ase, etu karone bisar laga adhikar bhi Taike dise.
28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,
Tumikhan etu kotha karone asurit nohobi, kelemane kobor khan te thaka sob pora Tai awaj huni kene bahar te ulai jabo.
29 és kijönnek. Akik a jót cselekedték, az életre támadnak fel, akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozatra támadnak fel.
Aru jun bhal kaam korise, eitu khan jibon karone punoruthan hobo, jun biya kaam korise, eitu khan sajai nimite punoruthan hobo, eneka somoi ahi ase.
30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól, amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.
Moi nijor eku koribo napare. Jineka Moi hune, eneka bisar kore, aru Moi laga bisar hosa ase, kelemane Moi nijor itcha te nohoi kintu, Moike patha Moi Baba laga itcha te he kore.
31 „Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
Jodi Moi nijorke sakhi dile, Moi laga sakhi hosa nohoi.
32 Más az, aki bizonyságot tesz rólam, és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, amellyel bizonyságot tesz rólam.
Ekjon ase kun Ami laga kotha ke sakhi diye, aru Moi jane, tai pora Ami laga sakhi diya to hosa ase.
33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.
Tumikhan John logote manu pathaise, aru tai hosa sakhi dise.
34 De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt, hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
Kintu Moi manu pora sakhi nalage, kintu Moi tumikhan laga udhar nimite etu koi ase.
35 Ő az égő és fénylő szövétnek volt, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
John to joli thaka aru jiliki thaka saaki ase, aru tumikhan tai puhor te ekbar khushi pora thaki jabo mon kori sele.
36 De nekem nagyobb bizonyságom van Jánosénál: mert azok a dolgok, amelyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, amelyeket én cselekszem, azok tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
Kintu Moi laga sakhi he John laga sakhi pora dangor ase, kelemane kaam ke pura kori bole Baba he Moike dise, kuntu kaam Moi kori ase, etu pora Baba he Moike pathaise koi kene Moike sakhi di ase.
37 Aki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.
Aru Moike pathai diya Baba Tai nijor Moike sakhi dise, tumikhan to kitia bhi Tai awaj huna nai, aru Tai roop bhi dikha nai.
38 Az ő igéje sincs maradandóan bennetek: mert akit ő elküldött, ti annak nem hisztek.
Aru tumikhan Tai laga kotha monte narakha hoise, karone junke Tai pathaise etu ke bhi tumikhan biswas kora nai.
39 Tudakozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek, és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam, (aiōnios )
Tumikhan Shastro te anondo jibon ase bhabikena bisari thake, aru etu kotha khan he Moike sakhi di ase, (aiōnios )
40 és nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen!
Kintu tumikhan jibon pabo karone Ami logote ahibole mon nai.
41 Dicsőséget emberektől nem nyerek.
Moi manu pora adar nabisare,
42 De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
Kintu tumikhan Isor ke morom nakora etu Moi jane.
43 Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem, ha más jönne a maga nevében, azt befogadnátok.
Ami Moi laga Baba laga naam to ahise, aru tumikhan Moike grohon nakore. Jodi kunba tai nijor naam te ahile, tumikhan etu ke to grohon kori lobo.
44 Mi módon hihettek ti, akik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget nem keresitek, amely az egy Istentől van?
Kineka tumikhan biswas koribo jitia Isor pora aha sonman ke nabisare kene nijor apaste he bisari thake?
45 Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál, van, aki vádol titeket, Mózes, akiben ti reménykedtetek.
Moi Baba usorte tumikhan ke golti lagabo eneka nabhabi bhi. Tumikhan ke golti kora to Moses ase, junke tumikhan asha rakhise.
46 Mert ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, mert rólam írt ő.
Jodi tumikhan Moses kowa biswas kori thakise koile, Moike bhi biswas koribo, kelemane tai Moi nimite likhise.
47 Ha pedig az ő Írásainak nem hisztek, mi módon hisztek az én beszédeimnek?“
Kintu jodi tumikhan tai likha ke biswas nakore, to tumikhan Ami laga kotha kineka biswas koribo?”