János 4
1 Amint azért megtudta Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János –
Fa: lisi dunu ilia da nabi amo Yesu da fa: no bobogesu dunu hiougi amola amo hanoga fane salasi, amola ilia idi da Yonema hamoi ilia idi baligi dagoi.
2 jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai –,
(Be Yesu Hi da dunu hanoga hame fane sanasi. Ea ado ba: su dunu ilia fawane hamosu).
3 elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába.
Amaiba: le, eno dunu da Fa: lisi dunu ilia sia: dasu Yesuma olelebeba: le, E da Yudia soge yolesili, Ga: lili sogega asi.
4 Samárián kellett pedig átmennie.
E da Ga: lili sogega doaga: musa: , Samelia soge golili sa: i.
5 Elment tehát Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.
Samelia soge ganodini ahoana, e da Saiga moilaiga doaga: i. Musa: , Ya: igobe ea bugili nasu sogebi amo moilai gadenene amo egefe Yousefema i dagoi.
6 Ott volt pedig Jákób forrása. Jézus, az utazástól elfáradva, azonnal leült a forráshoz. Mintegy hat óra volt.
Ya: igobe ea hano nasu uli dou da amo sogega dialu. Yesu da helebeba: le, uli dou gadenene esalu. Amoha da esomogoa galu.
7 Odajött egy samáriai asszony vizet meríteni, és Jézus ezt mondta neki: „Adj innom!“
Amalalu, Samelia uda da hano dimusa: misi. Yesu da ema amane sia: i, “Na manusa: , hano dili ima!”
8 A tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
(Yesu Ea ado ba: su dunu da ha: i manu bidi lamusa: , moilaiga asi dagoi ba: i.)
9 A samáriai asszony pedig ezt mondta neki: „Hogyan kérhetsz inni zsidó létedre tőlem, aki samáriai asszony vagyok?!“Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
Samelia uda da Yesuma bu adole i, “Di da Yu dunu be na da Samelia fi esala. Di da abuliba: le nama hano dili ima: ne adobela: ?” (Bai Yu dunu ilia Samelia fi dunu ilia faigelei amoga manu da malei galu.)
10 Jézus így felelt neki: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja neked: Adj innom!, te kérted volna őt, és adott volna neked élő vizet.“
Yesu E bu adole i, “Defea! Di da Gode Ea hahawane iasu hou, dima edegesu dunu Ea hou, amo dawa: loba, di da Ema edegela: loba. Adole ba: su ganiaba, E da dima esalalalusu hano ia: noba!”
11 Mondta neki az asszony: „Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: honnan vennéd tehát az élő vizet?
Uda da Yesuma bu adole i, “Hina! Hano da gelabo gudu sedagawane diala. Di da hano disu hameba: le, habodane esalalalusu hano dima: bela: ?
12 Talán nagyobb vagy te a mi atyánknál, Jákobnál, aki nekünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószágai is?“
Ninia aowalali eda Ya: igobe da amo hano nasu uli dogoi ninima i. E, ea mano amola ea ohe fi huluane amoga dili mai. Di da Ya: igobe ea hou baligibela: ?”
13 Jézus így felelt neki: „Mindenki, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,
Yesu E bu adole i, “Nowa da amo hano dili nasea, e da bu hano hanamu.
15 Mondta neki az asszony: „Uram, add nekem azt a vizet, hogy meg ne szomjazzam, és ne jöjjek ide meríteni!“
Amalalu, Samelia uda amane sia: i, “Na da bu hano hame hanama: ne, amola guiguda: hano bu mae dila misa: ne, amo hano nama dili ima.”
16 Mondta neki Jézus: „Menj el, hívd a férjedet, és jöjj ide!“
Yesu E amane sia: i, “Digua guiguda: misa: ne sia: musa: masa. Amalu bu misa!”
17 Az asszony így felelt: „Nincs férjem.“Jézus ezt mondta nekik: „Jól mondod, hogy nincs férjed,
Uda da amane sia: i, “Nagoa hame!” Yesu E bu adole i, “Di da dafawane sia: i, di da digua hame.
18 mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.“
Di da dunu biyale gala amoga lai galu., amola dunu e da waha di ali gilisili golabe, amo da digua hame. Di da dafawane sia: i!”
19 Mondta neki az asszony: „Uram, látom, hogy te próféta vagy.
Uda da fofogadigili sia: i, “Hina! Na da wali ba: sa! Di da balofede dunu!
20 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak, és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.“
Na Samelia aowalali fi dunu da amo goumia Godema nodone sia: ne gadosu. Be Yu dunu fi, ilia da Yelusaleme moilai bai bagadega fawane sia: ne gadosu hou da defea sia: sa.”
21 Mondta neki Jézus: „Asszony, hidd el nekem, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
Yesu da ema bu adole i, “Na sia: nabima! Eso da misunu amoga dunu ilia amo goumia, amola Yelusaleme moilai bai bagadega Godema hame sia: ne gadomu.
22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az üdvösség a zsidók közül támadt.
Dilia Samelia dunu sia: ne gadosu da dilia hame dawa: liligi amoma sia: ne gadosa. Be Yu dunu fi amoga gaga: su hou da mabeba: le, ninia sia: ne gadosu houdafa dawa:
23 De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.
Be eso da misunu - hame! eso da doaga: i dagoi! Amo esoga dunu ilia da Gode Ea A: silibu amo Ea gasa lai dagoiba: le, amoga ilia Godema nodone sia: ne gadolalumu. Amo sia: ne gadosu hou Gode da hogoi helesa.
24 Az Isten Lélek: és akik őt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják.“
Gode da a: silibu. Amaiba: le, nowa dunu e Godema nodone sia: ne gadomusa: dawa: sea, e da Gode Ea A: silibu Ea gasaga fawane sia: ne gadomu da defea.”
25 Mondta neki az asszony: „Tudom, hogy Messiás jön, akit Krisztusnak mondanak, és amikor eljön, megjelent nekünk mindent.“
Uda da Yesuma amane sia: i, “Na dawa: Mesaia da hobea Gode Ea hou huluane ninima olelela misunu.”
26 Mondta neki Jézus: „Én vagyok az, aki veled beszélek.“
Yesu E bu adole i, “Amo dunu da dima sia: daha da E. Nawane wea!”
27 Eközben megjöttek a tanítványai, és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszélt, de egyik sem mondta: „Mit keresel, vagy mit beszélsz vele?“
Amogaluwane, Yesu Ea ado ba: su dunu da bu misini, amo udama E da sia: dalebe ba: loba, ilia bagadewane fofogadigi. Be udama, “Di adi lama: bela: ?”, o Yesuma, “Di abuliba: le ema sia: dalula: ?” amo ilia hame sia: i.
28 Az asszony pedig otthagyta a vedrét, és elment a városba, és ezt mondta az embereknek:
Amalalu, amo uda da ea hano disu gaga yolesili, moilaiga buhagili, Saiga dunuma amane olelei,
29 „Gyertek, lássatok egy embert, aki megmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-e a Krisztus?“
“Hadiga! Dunu E da na musa: hamoi huluane ba: beba: le, adosu. Amo ba: la misa! Ebeda! E da Mesaiala: ?”
30 Kimentek tehát a városból, és odamentek hozzá.
Amalalu, dunu huluane moilai yolesili, Yesuma doaga: musa: asi.
31 Eközben pedig kérték őt a tanítványok, ezt mondva: „Mester, egyél!“
Be amoha Yesu Ea ado ba: su dunu da Yesuma sia: amane adolalebe ba: i, “Olelesu! Ha: i manu moma!”
32 Ő pedig mondta nekik: „Van nekem eledelem, amit egyek, amiről ti nem tudtok.“
Be Yesu bu adole i, “Na da ha: i manu dilia hame dawa: liligi amo diala.”
33 A tanítványok ezt mondták egymásnak: „Hozott neki valaki enni?“
Amalalu, Ea ado ba: su dunu da gilisili sia: dasu, “Amabela: ? Eno dunu da Ema ha: i manu gaguli misibela: ?”
34 Jézus ezt mondta nekik: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő munkáját bevégezzem.
Be Yesu E amane sia: i, “Na ha: i manudafa da Na Asunasisu Dunu Ea hanai liligi., amo hawa: hamosu E da nama i, amo dagomusa: Na ha: i manu da agoane galebe.
35 Ti nem azt mondjátok-e, hogy még négy hónap, és eljön az aratás? Íme, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek meg a tájakat, már fehérek az aratásra.
Dilia da agoane sia: sa, `Oubi biyaduyale aligili, ha: i manu yoiba: le faimu. Be na agoane sia: sa, `Ha: i manu bugi noga: le ba: ma. Huluane da wahadafa yoiba: le, wahadafa faimu da defea.
36 Aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt, hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. (aiōnios g166)
Nowa dunu da yoi liligi faisia, e da bidi lale, ea fai liligi da eso huluane Fifi Ahoanusu ba: mu. Amaiba: le, bugi dunu amola faisu dunu, da gilisili hahawane ganumu. (aiōnios g166)
37 Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
Musa: , sia: dedei da dafawane, amane, `Dunu afadafa da ha: i manu bugisa. Eno da ha: i manu faisa.
38 Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok, mások munkálták, és ti a mások munkájába álltatok.“
Na da dilia ifabi amo ganodini dilia hame hamosu amoga ha: i manu faimusa: , asunasi. Amo ifabi ganodini, eno dunu ilia hawa: hamoi dagoiba: le, dilia da ilia hawa: hamosu ea bidi lamu.”
39 Abból a városból pedig sokan hittek benne a samáriaiak közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett: „Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem.“
Saiga moilai esalebe Samelia dunu bagohame, uda ea sia: amo “Dunu e da na musa: hamoi huluane adosu,” amo sia: nababeba: le, ilia da Yesu Ea hou dafawaneyale dawa: i.
40 Amint azért odamentek hozzá a samáriaiak, kérték őt, hogy maradjon náluk, és ott maradt két napig.
Amaiba: le, Samelia dunu da Yesuma doaga: le, Yesu da Saiga moilaiga esaloma: ne, edegei. Amaiba: le, E da eso aduna ouesalu.
41 Még sokkal többen hittek az ő beszédéért,
Amalalu, eno dunu bagohame da Ea sia: nababeba: le, Ea hou dafawaneyale dawa: i.
42 és azt mondták az asszonynak: „Nem a te beszédedért hiszünk immár, hanem magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ő a világ üdvözítője, a Krisztus.“
Ilia da Samelia udama amane sia: i, “Dia sia: beba: le hame, be Ea sia: ninia gega nababeba: le, wali dafawaneyale dawa: be. Dafawane! E da osobo bagade fifi asi gala dunu ilima Gaga: sudafa misi.”
43 Két nap múlva pedig kiment onnan, és elment Galileába.
Yesu da eso aduna aligili, amo soge yolesili, Ga: lili sogega asi.
44 Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
Yesu Hi da musa: sia: i galu, “Balofede dunu da ea moilai soge amo ganodini esalea, ea fi dunu da ea hou higasa.”
45 Mikor azért bement Galileába, befogadták őt a galileabeliek, mert látták mindazt, amit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen, mert ők is elmentek az ünnepre.
Be Ga: lili dunu ilia da musa: Baligisu Lolo manusa: , Yelusaleme moilai bai bagadega ahoanoba, Ea gasa bagade hou E da amo esoha amogala hamobe ilia ba: i. Amaiba: le, E da bu Ga: lili moilaiga doaga: loba, ilia da E hahawane yosia: i.
46 Ismét a galileai Kánába ment Jézus, ahol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, akinek a fia beteg volt.
Amalalu, Ga: ina moilai Ga: lili sogega (amo moilaiga Yesu da hano afadenene bu waini hano hamoi) amoga Yesu da buhagi. Amo moilaiga Gamane ouligisu dunu esalu. Egefe da Gabena: iame moilaiga oloi dialu.
47 Mikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, odament hozzá, és arra kérte, hogy menjen el, és gyógyítsa meg az ő fiát, mert halálán volt.
Yesu da Yudia soge yolesili bu Ga: lili sogega misi, amo sia: nababeba: le, Gamane ouligisu dunu da Yesuma doaga: le, E da Gabena: iame moilaiga egefe bogomuwane diala amo uhinisima: ne masa: ne, Yesuma adole ba: i.
48 Jézus ez mondta neki: „Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.“
Yesu da ema amane sia: i, “Dilia huluane da musa: hame ba: su dawa: digima: ne olelesu hame ba: sea, dilia da hamedafa dafawaneyale dawa: mu.”
49 A királyi ember ezt mondta neki: „Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal.“
Gamane ouligisu da bu adole i, “Hina! Na mano da bogosa: besa: le, ania da ema gilisili masunu da defea.”
50 Jézus ezt mondta neki: „Menj el, a te fiad él.“És hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment.
Yesu da ema amane sia: i, “Masa! Diagofe da mae bogole esalumu!” Amo dunu da Yesu Ea sia: dafawaneyale dawa: beba: le, asi.
51 Amint pedig már ment, elébe jöttek az ő szolgái, és hírt hoztak, mondván: „A te fiad él.“
Ea diasuga doaga: musa: logoga ahoanoba, ea hawa: hamosu dunu ema doaga: le, amane sia: i, “Diagofe da hame bogoi uhini esala.”
52 Megtudakozta azért tőlük az órát, amelyben jobban lett, és mondták neki: „Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz.“
Amalalu egefe ea bu uhisu eso ilegei amo e da ilima adole ba: i. Ilia bu adole i, “Aya baloga eso bega: be galu, ea asugi fisi.”
53 Megértette ekkor az atya, hogy abban az órában, amelyben azt mondta neki Jézus: „A te fiad él.“És hitt ő, és az ő egész háza népe.
Amalalu, amogaluwane Yesu da amane sia: i, “Diagofe da mae bogole esalumu,” amo ea sia: i eda da bu dawa: i. Amalalu, amo dunu ea sosogo fi huluane da Yesu Ea hou lalegagui dagoi.
54 Ezt pedig második jel gyanánt tette Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
Yesu da Yudia soge yolesili, Ga: lili amoga doaga: le, amo hamoi da musa: hame ba: su dawa: digima: ne olelesu hou ageyaduyale gala Yesu E hamoi galu.
