János 16
1 Ezeket azért mondtam nektek, hogy meg ne botránkozzatok.
Оце Я сказав вам, щоб ви не спокуси́лись.
2 A gyülekezetekből kirekesztenek titeket, sőt eljön idő, hogy aki megöl titeket, mind azt hiszi, hogy Istennek tetsző dolgot cselekszik.
Вас виженуть із синагог. Прийде навіть година, коли кожен, хто вам смерть заподі́є, то ду́матиме, ніби службу приносить він Богові!
3 És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
А це́ вам учинять, бо вони не пізнали Отця, ні Мене.
4 Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön az az idő, megemlékezzetek rá: én megmondtam nektek.“„De ezeket kezdetben nem mondtam nektek, mivel veletek voltam.
Але Я це сказав вам, щоб згадали про те, про що́ говорив був Я вам, як настане година. Цього вам не казав Я споча́тку, бо з вами Я був.
5 Most pedig elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
Тепер же до Того Я йду, Хто послав Мене, — і ніхто з вас Мене не питає: „Куди йдеш?“
6 Hanem mivel ezeket mondom nektek, szomorúság töltötte el a szíveteket.
Та від того, що це Я сказав вам, серце ваше напо́внилось смутком.
7 De én az igazat mondom nektek: Jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, nem jön el hozzátok a Vigasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.
Та Я правду кажу́ вам: Краще для вас, щоб пішов Я, бо як Я не піду́, Утіши́тель не при́йде до вас. А коли Я піду́, то пошлю вам Його.
8 És amikor eljön, megfeddi a világot a bűn, az igazság és az ítélet tekintetében:
А як при́йде, Він світові виявить про гріх, і про праведність і про суд:
9 a bűn az, hogy nem hisznek énbennem;
тож про гріх, — що не вірують у Мене;
10 az igazság az, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
а про праведність, — що Я до Отця Свого йду, і Мене не побачите вже;
11 az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.
а про суд, — що засу́джений князь цього світу.
12 Még sok mondanivalóm van hozzátok, de most nem tudjátok elhordozni.
Я ще маю багато сказати вам, та тепер ви не можете знести.
13 De mikor eljön ő, az igazság Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendőket jelenti ki nektek.
А коли при́йде Він, Той Дух правди, Він вас попрова́дить до ці́лої правди, бо не буде казати Сам від Себе, а що тільки почує, — казатиме, і що має настати, — звістить вам.
14 Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és azt jelenti ki nektek.
Він прославить Мене, бо Він ві́зьме з Мого та й вам сповісти́ть.
15 Mindaz, ami az Atyáé, az mind az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből vesz, és azt jelenti ki nektek.
Усе, що має Отець, то Моє; через те Я й сказав, що Він ві́зьме з Мого та й вам сповісти́ть.
16 „Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.“
Незаба́ром, — і Мене вже не бу́дете бачити, і знов незабаром — і Мене ви побачите, бо Я йду до Отця“.
17 A tanítványai közül ezt mondták egymásnak: „Mi az, amit nekünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem, és ez: Mert én az Atyához megyek?“
А деякі з учнів Його говорили один до одно́го: „Що таке, що сказав Він до нас: „Незабаром, — і Мене вже не бу́дете бачити, і знов незаба́ром — і Мене ви побачите“, та: „Я йду до Отця“?
18 Ezért ezt mondták: „Mi az a kevés idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit mond.“
Гомоніли також: „Що таке, що говорить: „Незаба́ром“? Про що каже, не знаємо“.
19 Megértette azért Jézus, hogy őt akarják megkérdezni, és ezt mondta nekik: „Arról kérdezősködtök-e egymás között, hogy azt mondtam: Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem?
Ісус же пізнав, що хочуть поспитати Його, і сказав їм: „Чи про це між собою міркуєте ви, що сказав Я: „Незаба́ром, — і вже Мене бачити не будете ви, і знов незаба́ром — і Мене ви побачите“?
20 Bizony, bizony mondom néktek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul.
Поправді, поправді кажу́ вам, що ви бу́дете плакати та голосити, а світ буде радіти. Сумувати ви бу́дете, але сум ваш обе́рнеться в радість!
21 Az asszony, amikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
Жу́риться жінка, що ро́дить, — бо настала година її. Як дитинку ж поро́дить вона, то вже не пам'ятає терпіння з-за ра́дощів, що людина зроди́лась на світ.
22 Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömötöket.
Так сумуєте й ви ось тепер, та побачу вас зно́ву, — і серце ваше радітиме, і ніхто радости вашої вам не віді́йме!
23 És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről.“„Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
Ні про що ж того дня ви Мене не спитаєте. Поправді, поправді кажу́ вам: Чого тільки попросите ви від Отця в Моє Йме́ння, — Він дасть вам.
24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.
Не просили ви досі нічо́го в Ім'я́ Моє. Просіть — і отримаєте, щоб повна була ваша радість.
25 Ezeket példázatokban mondtam nektek, de eljön az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd nektek, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról.
Оце все Я в при́тчах до вас говорив. Настає́ година, коли при́тчами Я вже не бу́ду до вас промовляти, але явно звіщу́ про Отця вам.
26 Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem azt mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát érettetek,
Того дня ви проси́тимете в Моє Ймення, і Я вам не кажу́, що вблагаю Отця Я за вас, —
27 mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem.
бо Отець любить Сам вас за те, що ви полюбили Мене та й увірували, що Я вийшов від Бога.
28 Én az Atyától jöttem, és eljöttem a világba; de most elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.“
Від Отця вийшов Я, і на світ Я прийшов. І знов покидаю Я світ та й іду до Отця“.
29 Tanítványai ekkor ezt mondták neki: „Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példázatot mondasz.
Його учні відказують: „Ось тепер Ти говориш відкрито, і жодної притчі не кажеш.
30 Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.“
Тепер ві́даємо ми, що Ти знаєш усе, і потреби не маєш, щоб Тебе хто питав. Тому віруємо, що Ти вийшов від Бога!“
31 Jézus így felelt: „Most hiszitek?
Ісус їм відповів: „Тепер віруєте?
32 Íme, eljön az óra, és immár el is jött, hogy elszéledjetek, ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
Ото настає́ година, і вже настала, що ви розпоро́шитесь кожен у власне своє, а Мене ви Само́го покинете. Та не Сам Я, бо зо Мною Отець!
33 Ezeket azért mondom néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok: én legyőztem a világot.“
Це Я вам розповів, щоб мали ви мир у Мені. Стражда́ння зазна́єте в світі, — але бу́дьте відважні: Я світ переміг!“
