János 13
1 A húsvét ünnepe előtt tudta Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, pedig szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.
Peesaxın bayram k'ane qıxha ıxha. I'sayk'le ats'a ıxha, Cuna ine dyunyeyle Dekkısqa əlyhəəsda gah hipxhır vuxhay. Mang'us ine dyunyeylin Cun telebabı vukkiykıninbı. Mang'us manbı qik'asmee vukkiykananbı.
2 És vacsora közben, amikor az ördög belesugallta már Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt,
Exhalin otxhuniy oxhanasde gahıl, iblisın, I'sa mebınbışde xılyaqa qeleva Kariotğançene Şimonne dixene Yahudayne vuk'leeqa k'eççu ıxha.
3 tudta Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott neki, és hogy ő az Istentől jött, és az Istenhez megy,
I'sayk'le, Dekkee gırgın Cune xılyaqa quvu ıxhay ats'anniy, Allahısse qarı Allahne k'anyaqa əlyhəəs ıxhayid ats'anniy.
4 felkelt a vacsorától, levette a felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát.
Mana sufranıle oza qıxha, tanalin kar g'eşşe. Qiyğab desmal alyapt'ı, yı'q'eeqa iviyt'al.
5 Azután vizet töltött a medencébe, és mosni kezdte a tanítványok lábait és megtörölni a kendővel, amellyel körül van kötve.
Qiyğa Mang'vee lyagameeqa xhyan kyı'ı, Cune telebabışin g'elybı hodğul, yı'q'eeqa avt'ulne desmalıqa manbışin g'elybı mətta'a.
6 Mikor pedig Simon Péterhez ment oda, az azt mondta neki: „Uram, te mosod meg az én lábaimat?“
I'sa, Şimon-Pyoturusqana qıxhamee, mang'vee I'sayk'le eyhen: – Xərna, Ğune yizın g'elybı hoğalas?
7 Jézus válaszolt neki, és ezt mondta: „Amit én cselekszem, te azt most nem érted, de később majd megérted.“
I'see mang'uk'le eyhen: – Zı həşde ha'an valqa hiyxhar deş, qiyğa man valqa hixharas.
8 Péter ezt mondta neki: „Az én lábaimat nem mosod meg soha!“Jézus így felelt: „Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs énhozzám.“ (aiōn g165)
Pyoturee Mang'uk'le eyhen: – Ğu yizın g'elybı mısacad hoğalas deş! I'see mang'us alidghıniy qele: – Zı ğu hudyorğuleene, vasse Yizde k'ane ixhes əxəs deş. (aiōn g165)
9 Simon Péter ezt mondta: „Uram, ne csak lábaimat, hanem a kezeimet és a fejemet is!“
Şimon-Pyoturee Mang'us alidghıniy qele: – Xərna, saccu yizın g'elybıcad deş, xıleppıd, vuk'ulyub hooğle.
10 Jézus ezt mondta neki: „Aki megfürdött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta, ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.“
I'see mang'us alidghıniy qele: – Əyxı'rne insanın g'elybı hodğulee ç'əv, mana ooğançe-avqamee məttıra vor. Şunab məttıba vob, saccu gırgınbı deş.
11 Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták!“
I'sayk'le Vuc şavaa merıng'une xılyaqa qelesva ats'ava, mançil-allad «Vuşun gırgınbı məttıba deş vobunbıva» eyhe.
12 Mikor azért megmosta lábukat, és a felsőruháját felvette, újra leülve, mondta nekik: „Értitek-e, hogy mit cselekedtem veletek?
Manbışin g'elybı hodğuliyle qiyğa, I'see tanalqan kar ali'ı, Cune cigee sufranne k'ane g'alirxhu, eyhen: – Zı şok hı'iyn, şok'le ats'anne?
13 Ti engem így hívtok: Mester és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok.
Şu Zalqa Mə'əllim, Xərnava ona'a. Şu man qotkuda ha'a, Zı Mana Vuc vorna.
14 Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.
Zı Mə'əllimiy Xərnanang'a vuşun g'elybı hoyğalxhee, manke şunad sana-sang'un g'elybı hoğalas ıkkan.
15 Mert példát adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek.
Zı şok'le şu ha'as ıkkanan haguyn. Zı şok ha'an, şunad he'e.
16 Bizony, bizony mondom néktek: a szolga nem nagyobb az ő Uránál, sem a követ nem nagyobb annál, aki azt küldte.
Zı şok'le hək'en eyhe, nukar cune iyesiyle, arınar vuc g'axuvuyng'ule xərna deş vor.
17 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekszetek.
Həşde şok'le man karbı ats'anbı. Şu manbı ha'axhee, şu baxtivararıb.
18 Nem mindnyájatokról szólok, én tudom, kiket választottam ki, hanem hogy beteljesedjék az Írás: »aki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem.«
Zı man vuşde gırgıng'une hək'ee deş eyhe. Zak'le Zı g'əvxüynbı vaats'anbı. Hasre həşde Muq'addasne Otk'unee otk'uniyn ixhecen: «Yizın gıney otxhuning'vee Zalqa g'el g'ott'ul».
19 Most mondom meg nektek, mielőtt megtörténne, hogy mikor meglesz, higgyétek majd, hogy én vagyok.
Man karbı gırgınbı ögilycad ixhesse, Zı man şok'le eyhe. Qiyğa man ıxhamee, şok'le Zı Mana vorva ats'axhxhes.
20 Bizony, bizony mondom néktek: aki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.“
Zı şok'le hək'en eyhe, Zı g'axuvuyn insanar k'ane qa'ang'vee Zınar k'ane qa'asda, Zı k'ane qa'ang'eyir Zı G'axuvunar k'ane qa'asda.
21 Mikor ezeket mondta Jézus, igen nyugtalankodott lelkében, s bizonyságot tett, és mondta: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy közületek elárul engem.“
Manıd uvhuyle qiyğa, I'see aq'va qı'ı meed eyhen: – Zı şok'le hək'en eyhe, vuşde sang'vee Zı merıng'une xılyaqa qeles.
22 A tanítványok ekkor bizonytalankodva egymásra tekintettek, hogy kiről szól.
Telebabışik'le I'see şavne hək'eeyiy eyheva dyats'axhxha, sana-sang'uqa ilyaaka.
23 Egy pedig az ő tanítványai közül Jézus keblén nyugodott, akit Jézus szeretett.
I'says telebabışike sa geer ıkkanna teleba Mang'une k'ane g'ılexha.
24 Intett neki Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, akiről szól.
Şimon-Pyoturee mane telebayk'le avğançe-alla hagvan, qiyghnecenva şavne hək'eeyiy I'see eyhe.
25 Az pedig Jézus kebelére hajolva, mondta neki: „Uram, ki az?“
Mana teleba I'says inekke k'ane g'alirxhu ıxha. Mang'vee I'sayke qiyghanan: – Yizda Xərna, mana vuşune?
26 Jézus így felelt: „Az, akinek én a bemártott falatot adom.“És bemártva a falatot, adta Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának.
I'see alidghıniy qele: – İn gıneyn tika k'yooq'u şavusqa quviy, mana vor. Manke I'see gıney qotxu k'yooq'u, Şimon Kariotğançene dixesqa Yahudaysqa qele.
27 És akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig ezt mondta neki: „Amit cselekszel, hamar cselekedd.“
Yahudee gıneyn tika alyaat'umee, iblis mang'une aqa ikkeç'e. I'see mang'uk'le eyhen: – Hucooyiy ha'a, zarada he'e!
28 Azt pedig senki sem értette az ott ülők közül, hogy miért mondta neki.
I'see man nya'asiy uvhuva sufranılne şavulqacad hiyxhar deş.
29 Némelyek ugyanis azt állították, mivel az erszény Júdásnál volt, hogy azt mondta neki Jézus: „Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre“, vagy azt, hogy adjon valamit a szegényeknek.
Pılnana q'utye Yahudaysne vuxhal-alla, sassang'usqa məxüd qayle: I'see mang'uk'le «Bayramısın şasın karbı alişşeva» eyhe ixhes. Sayib manbışiqa inəxübna fıkır vuxha: Mang'vee «Kar deşinbış pıl bit'al he'eva» eyhe.
30 Az pedig, mihelyt a falatot elfogadta, kiment. Ekkor éjszaka volt.
Gıneyna xüvə alyapt'ı, Yahuda zarara g'aqa qığeç'e. Manke xəmniy vob.
31 Mikor pedig kiment, ezt mondta Jézus: „Most dicsőült meg az Emberfia, az Isten dicsőült meg őbenne;
Mana qığeç'uyle qiyğa, I'see eyhen: – Həşde İnsanna Dix axtı qıxha, Mang'une arna Allahır axtı qıxha.
32 ha pedig az Isten dicsőült meg őbenne, az Isten is megdicsőíti őt önmagában, és azonnal megdicsőíti őt.
Mang'une arna Allah axtı qıxheene, Allaheeyir Cune arna Mana axtı qa'as. Xıliy qidi'ı axtı qa'as.
33 Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem, de amiként a zsidóknak megmondtam, hogy ahová én megyek, ti nem jöhettek, most néktek is mondom.
Yizın kulyfatbı, Zı sık'ırra gahnar şoka ixhes. Şu Zı t'abal ha'as. Yahudeeşin ç'ak'ınbışik'le «Zı ark'ınne cigeeqa, şosse qavaales vəəxəs deş» uvhuyn xhinne, həşded şok'le manva eyhe.
34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek, amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
Zı şolqa ts'ebna əmr haa'a: sana-sang'us vukkiykne, Zas şu vukkanan xhinne, şunab sana-sang'us vukkiykne.
35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.“
Şu sana-sang'us vukkiykınee, gırgıng'uk'le şu Yizın telebabı vuxhay ats'axhxhesın.
36 Simon Péter megkérdezte tőle: „Uram, hová mégy?“Jézus így felelt: „Ahová én megyek, most énutánam nem jöhetsz, de később utánam fogsz jönni.“
Şimon-Pyoturee I'sayke qiyghanan: – Xərna, nyaqane ı'qqə? I'see alidghıniy qele: – Zı həşde əlyhəəsde cigeeqa vasse Zaqar qihna qales əxəs deş, qiyğame ğu maqa qales.
37 Péter ezt mondta neki: „Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom érted!“
Pyoturee Mang'uk'le eyhen: – Xərna, nya'a zasse həşde Vaqar qihna qales dəxə? Yiğnemee, zı yizde canıle ılyheç'e.
38 Jézus így felelt: „Az életedet adod értem? Bizony, bizony mondom neked, nem szólal meg addig a kakas, amíg háromszor meg nem tagadsz engem.“
I'see mang'uk'le eyhen: – Yizdemee, ğu canıle ılyheç'eye? Zı vak'le hək'en eyhe, g'iyna dadal hook'asse, ğu xhebne yəqqees Zı ats'a deşva eyhes.
