János 13
1 A húsvét ünnepe előtt tudta Jézus, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, pedig szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.
För Påskahögtiden, efter Jesus visste att hans tid var kommen, att han gå skulle af denna verldene till Fadren, såsom han hade älskat sina, som voro i verldene, så älskade han dem uti ändan;
2 És vacsora közben, amikor az ördög belesugallta már Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt,
Och då Nattvarden var gjord, och djefvulen hade redo ingifvit Jude Simons Ischarioth i hjertat, att han skulle förråda honom;
3 tudta Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott neki, és hogy ő az Istentől jött, és az Istenhez megy,
Visste ock Jesus, att Fadren hade allt gifvit honom i händer, och att han var utgången af Gudi, och gick till Gud;
4 felkelt a vacsorától, levette a felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát.
Stod han upp af Nattvarden, och lade af kläden; och tog ett linnet kläde, och band om sig.
5 Azután vizet töltött a medencébe, és mosni kezdte a tanítványok lábait és megtörölni a kendővel, amellyel körül van kötve.
Sedan lät han vatten i ett bäcken, och begynte två Lärjungarnas fötter, och torkade med det linna klädet, som han var ombunden med.
6 Mikor pedig Simon Péterhez ment oda, az azt mondta neki: „Uram, te mosod meg az én lábaimat?“
Så kom han då till Simon Petrus. Och han sade till honom: Herre, skulle du två mina fötter?
7 Jézus válaszolt neki, és ezt mondta: „Amit én cselekszem, te azt most nem érted, de később majd megérted.“
Jesus svarade, och sade till honom: Det jag gör, vetst du icke nu; härefter skall du det få veta.
8 Péter ezt mondta neki: „Az én lábaimat nem mosod meg soha!“Jézus így felelt: „Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs énhozzám.“ (aiōn g165)
Petrus sade till honom: Aldrig skall du två mina fötter. Jesus svarade honom: Om jag icke tvår dig, då hafver du ingen del med mig. (aiōn g165)
9 Simon Péter ezt mondta: „Uram, ne csak lábaimat, hanem a kezeimet és a fejemet is!“
Då sade till honom Simon Petrus: Herre, icke allenast mina fötter, utan ock händer och hufvud.
10 Jézus ezt mondta neki: „Aki megfürdött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta, ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.“
Jesus sade till honom: Den som tvagen är, honom görs icke behof, utan att två fötterna; men han är all ren; och I ären rene, dock icke alle.
11 Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták!“
Ty han visste ho den var, som honom förråda skulle; derföre sade han: I ären icke rene alle.
12 Mikor azért megmosta lábukat, és a felsőruháját felvette, újra leülve, mondta nekik: „Értitek-e, hogy mit cselekedtem veletek?
Sedan han då hade tvagit deras fötter, och tagit sin kläder på sig igen, och satt sig, sade han åter till dem: Veten I hvad jag eder gjort hafver?
13 Ti engem így hívtok: Mester és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok.
I kallen mig Mästare och Herre; och I sägen rätt; ty jag är ock så.
14 Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.
Hafver nu jag, som är eder Herre och Mästare, tvagit edra fötter, så skolen I ock inbördes två hvarannars fötter.
15 Mert példát adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek.
Jag hafver gifvit eder efterdömelse, att såsom jag gjorde eder, så skolen I ock göra.
16 Bizony, bizony mondom néktek: a szolga nem nagyobb az ő Uránál, sem a követ nem nagyobb annál, aki azt küldte.
Sannerliga, sannerliga säger jag eder: Tjenaren är icke förmer än hans herre; icke är heller sändabådet förmer än han, som honom sändt hafver.
17 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekszetek.
Om I detta veten, salige ären I, om I det gören.
18 Nem mindnyájatokról szólok, én tudom, kiket választottam ki, hanem hogy beteljesedjék az Írás: »aki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem.«
Icke talar jag om eder alla; jag vet hvilka jag hafver utkorat; men på det att Skriften skall varda fullkomnad: Den der äter bröd med mig, han trampade mig med sin fot.
19 Most mondom meg nektek, mielőtt megtörténne, hogy mikor meglesz, higgyétek majd, hogy én vagyok.
Nu säger jag eder det, förr än det sker, att, när det är skedt, skolen I tro att det är jag.
20 Bizony, bizony mondom néktek: aki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.“
Sannerliga, sannerliga säger jag eder: Hvilken som undfår dem jag sänder, han undfår mig; men hvilken som mig undfår, han undfår honom som mig sändt hafver.
21 Mikor ezeket mondta Jézus, igen nyugtalankodott lelkében, s bizonyságot tett, és mondta: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy közületek elárul engem.“
När Jesus hade detta sagt, vardt han bedröfvad i Andanom, och betygade, och sade: Sannerliga, sannerliga säger jag eder, att en af eder skall förråda mig.
22 A tanítványok ekkor bizonytalankodva egymásra tekintettek, hogy kiről szól.
Då sågo Lärjungarna hvar på annan, och voro tvehågse om hvem han talade.
23 Egy pedig az ő tanítványai közül Jézus keblén nyugodott, akit Jézus szeretett.
Och var en af hans Lärjungar, som satt vid bordet intill Jesu bröst, den Jesus hade kär;
24 Intett neki Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, akiről szól.
Till honom vinkade Simon Petrus, att han fråga skulle, ho den var som han talade om.
25 Az pedig Jézus kebelére hajolva, mondta neki: „Uram, ki az?“
När han nu låg intill Jesu bröst, sade han till honom: Herre, hvilken äret?
26 Jézus így felelt: „Az, akinek én a bemártott falatot adom.“És bemártva a falatot, adta Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának.
Svarade Jesus: Den äret, som jag räcker det indoppade brödet. Och när han hade indroppat brödet, gaf han det Jude Simons Ischarioth;
27 És akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig ezt mondta neki: „Amit cselekszel, hamar cselekedd.“
Och efter den betan for Satan in i honom. Så sade då Jesus till honom: Det du gör, gör snart.
28 Azt pedig senki sem értette az ott ülők közül, hogy miért mondta neki.
Men ingen af dem, som vid bordet såto, förstod, till hvad han sade honom det.
29 Némelyek ugyanis azt állították, mivel az erszény Júdásnál volt, hogy azt mondta neki Jézus: „Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre“, vagy azt, hogy adjon valamit a szegényeknek.
Ty somlige mente, efter Judas hade pungen, att Jesus hade sagt honom: Köp hvad behof görs till högtidsdagen; eller, att han skulle gifva de fattiga något.
30 Az pedig, mihelyt a falatot elfogadta, kiment. Ekkor éjszaka volt.
När han då tagit hade den betan, gick han straxt ut; och det var natt.
31 Mikor pedig kiment, ezt mondta Jézus: „Most dicsőült meg az Emberfia, az Isten dicsőült meg őbenne;
Då han var utgången, sade Jesus: Nu är menniskones Son förklarad, och Gud är förklarad i honom.
32 ha pedig az Isten dicsőült meg őbenne, az Isten is megdicsőíti őt önmagában, és azonnal megdicsőíti őt.
Är nu Gud förklarad i honom, så skall ock Gud förklara honom i sig sjelfvom, och skall snart förklara honom.
33 Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem, de amiként a zsidóknak megmondtam, hogy ahová én megyek, ti nem jöhettek, most néktek is mondom.
Kära barn, jag är ännu en liten tid när eder; I skolen söka mig; och såsom jag sade Judomen: Dit jag går, kunnen I icke komma; så säger jag ock nu eder.
34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek, amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
Ett nytt bud gifver jag eder, att I älsken eder inbördes, såsom jag hafver älskat eder; på det I ock skolen älska eder inbördes.
35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.“
Deraf skola alle förstå, att I ären mine Lärjungar, om I hafven kärlek inbördes.
36 Simon Péter megkérdezte tőle: „Uram, hová mégy?“Jézus így felelt: „Ahová én megyek, most énutánam nem jöhetsz, de később utánam fogsz jönni.“
Då sade Simon Petrus till honom: Herre, hvart går du? Svarade honom Jesus: Dit jag går, kan du nu icke följa mig; men härefter skall du följa.
37 Péter ezt mondta neki: „Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom érted!“
Sade Petrus till honom: Herre, hvi kan jag icke nu följa dig? Mitt lif vill jag låta för dig.
38 Jézus így felelt: „Az életedet adod értem? Bizony, bizony mondom neked, nem szólal meg addig a kakas, amíg háromszor meg nem tagadsz engem.“
Jesus svarade honom: Skulle du låta ditt lif för mig? Sannerliga, sannerliga säger jag dig: Hanen skall icke gala, förr än du hafver tre resor nekat mig.
