János 10
1 „Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, tolvaj az és rabló.
Qas tzij kinbꞌij chiꞌwe: Ri man kok taj pa ri uchiꞌ ja rech ri korral kech ri chij, xane xa kaqꞌan bꞌik rech kutzukuj rokibꞌal, jun elaqꞌom riꞌ.
2 Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
Ri koꞌk bꞌik pa ri uchiꞌ ja are ajyuqꞌ kech ri chij.
3 Ennek az őr ajtót nyit, és a juhok hallgatnak szavára, és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket.
Ri chajil rech ri korral kujaq ri korral, xuqujeꞌ ri chij kakita ri uchꞌabꞌal ri ajyuqꞌ. Chi kijujunal kuꞌsikꞌij che ri kibꞌiꞌ rech jeriꞌ keꞌresaj loq pa ri korral.
4 És mikor kiereszti a juhait, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
Are keꞌsataj bꞌik ri e rech, kanabꞌej chikiwach, ri chij kꞌut kakitereneꞌj, rumal cher kakita ri uchꞌabꞌal.
5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.“
Man kakitereneꞌj ta kꞌu jun we man ketaꞌm uwach, xane xa kaꞌnimaj choch, jeriꞌ rumal man kakita taj uchꞌabꞌal jun ri man ketaꞌm taj uwach.
6 Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mi az, amit mondott nekik.
Ri Jesús xukoj we kꞌambꞌejabꞌal noꞌj riꞌ chikiwach ri winaq, man xkichꞌobꞌ ta kꞌut ri xraj xubꞌij.
7 Újra mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
Rumal riꞌ xutzalij ubꞌixik chike: Qas tzij kinbꞌij chiꞌwe, In in uchiꞌ ja jawjeꞌ koꞌk wi ri chij.
8 Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájuk a juhok.
Eleqꞌomabꞌ ri xepe kan nabꞌe chinuwach in. Ri chij kꞌut man xkinimaj taj ri xbꞌix chike kumal.
9 Én vagyok az ajtó: ha valaki énrajtam megy be, megtartatik, bejár és kijár majd, és legelőt talál.
In ri in uchiꞌ ja. Ri kok loq pa we uchiꞌ ja riꞌ, kakolotaj na, kasolotaj na, xuqujeꞌ kuriq na utz laj echaꞌ.
10 A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.
Ri elaqꞌom petinaq chubꞌanik elaqꞌ, kamisanik xuqujeꞌ tukinik. Ri in kꞌut in petinaq rech kayaꞌtaj na ikꞌaslemal, jun alik kꞌaslemal.
11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
In riꞌ ri sibꞌalaj utz ajyuqꞌ. Ri utz laj ajyuqꞌ kuya ri ukꞌaslemal pa kiwiꞌ ri chij.
12 A béres pedig nem igazi pásztor, neki a juhok nem tulajdonai. Amikor látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut: a farkas elragadja azokat, és elszéleszti a juhokat.
Man are taj ajyuqꞌ ri xwi rayeꞌm tojbꞌal rech, man are taj ajchoqꞌe ri chij. Jeriꞌ rumal cher ri xwiꞌ rayeꞌm tojbꞌal rech, are karilo chi kaqebꞌ loq ri kayoꞌt, kanimaj bꞌik, kuꞌtzaq kan ri chij. Ri kayoꞌt kꞌut kuchapleꞌj ubꞌanik kꞌax chike ri chij rech ketukin bꞌik.
13 A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
Ri achi riꞌ kanimaj bꞌik rumal cher retaꞌm chi xwi rayeꞌm ri tojbꞌal rech, man are ta kꞌax ukꞌuꞌx chike ri chij.
14 Én vagyok a jó pásztor, ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim.
In riꞌ ri in utz laj ajyuqꞌ, wetaꞌm kiwach ri nuchij, aꞌreꞌ xuqujeꞌ ketaꞌm nuwach in.
15 Ahogyan ismer engem az Atya, én is ismerem az Atyát, és életemet adom a juhokért.
Jacha ri Tataxel retaꞌm nuwach in, in xuqujeꞌ wetaꞌm uwach areꞌ xuqujeꞌ kinya ri nukꞌaslemal pa kiwiꞌ ri chij.
16 Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell vezetnem, hallgatnak majd az én szavamra, és lesz egy akol és egy pásztor.
E kꞌo chi na nikꞌaj e nuchij ri man e kꞌo ta pa we korral riꞌ, rajawaxik kꞌut keꞌnkꞌam na loq waral. Rech jeriꞌ kakita ri nuchꞌabꞌal rech xa jun wokaj chij, xuqujeꞌ xa jun ajyuqꞌ chike konojel.
17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
Rumal kꞌu riꞌ kinuloqꞌaj ri Tataxel: Jeriꞌ rumal kinjach ri nukꞌaslemal, rech jeriꞌ kinkwinik kinkꞌam chi na junmul.
18 Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én adom oda azt magamtól. Van hatalmam odaadni, és van hatalmam ismét visszavenni azt. Ezt a parancsolatot kaptam az én Atyámtól.“
Maj jun kakwinik kesan ri nukꞌaslemal, xane in pa wanimaꞌ kape wi chi kinyaꞌo. Kꞌo nukwinem chujachik ri nukꞌaslemal xuqujeꞌ chukꞌamik chi junmul. Are waꞌ ri taqanik ri xinkꞌamawaꞌj che ri nuTat.
19 Újra meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.
Are xkita ri winaq aꞌj Israel we tzij riꞌ, xkichapleꞌj ujachik kibꞌ.
20 Sokan mondták közülük: „Ördög van benne, és bolondozik, mit hallgattok reá?“
E kꞌi chike ri winaq xkibꞌij: Xa kꞌo jun itzel uxlabꞌal che xuqujeꞌ sibꞌalaj kon. ¿Jas che kitatabꞌej koq?
21 Mások azt mondták: „Ezek nem megszállott ember beszédei. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit?“
E kꞌo chi nikꞌaj xkibꞌij: We tzij riꞌ man rech taj jun winaq ri kꞌo itzel uxlabꞌal che. ¿La kꞌo ta kꞌu jun riꞌ ri kꞌo itzel uxlabꞌal che kujaq kibꞌoqꞌoch ri e moyabꞌ?
22 Jeruzsálemben pedig a templomszentelés ünnepe és tél volt.
Pa taq ri qꞌij riꞌ tajin kikꞌowisax ri nimaqꞌij rech naꞌtabꞌal rech ri tzujuꞌnijik rech ri templo, pa taq ri qꞌalaj.
23 Jézus a templomban, Salamon tornácában járt.
Ri Jesús kawaꞌkat pa ri Templo, chuxukut ri raqan ja rech ri Salomón.
24 Körülvették azért a zsidók, és mondták neki: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyíltan!“
Xepe kꞌu ri winaq aꞌj Israel, xkimulij kibꞌ chrij, xkita che: ¿Kꞌa jampaꞌ kattaniꞌk chubꞌanik kꞌax che ri qanimaꞌ? Chabꞌij chaqe wa qas at at Cristo.
25 Jézus így felelt: „Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
Ri Jesús xubꞌij chike: Nubꞌim chik chiꞌwe, man kikoj ta kꞌut. Are kinqꞌalajisan ri jastaq ri kinbꞌan pa ubꞌiꞌ ri nuTat.
26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok, amint megmondtam néktek.
Ix man kixkojon ta chwe, jeriꞌ rumal man ix kachiꞌl taj ri nuchij.
27 Az én juhaim hallják az én szavamat, én ismerem őket, és követnek engem.
Ri e nuchij kakita ri nuchꞌabꞌal. In wetaꞌm kiwach xuqujeꞌ kinkitereneꞌj.
29 Az én Atyám, aki őket adta nekem, nagyobb mindennél, senki sem ragadhatja ki őket az Atyámnak kezéből.
Ri nuTat ri yoꞌwinaq chwe, are sibꞌalaj nim chikiwach konojel. Maj kꞌu jun keꞌsan pa ri uqꞌabꞌ ri Tataxel.
30 Én és az Atya egy vagyunk.“
Ri in xuqujeꞌ ri Tataxel xa jun qaꞌnik.
31 Ekkor ismét köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt.
Junmul chik xkisikꞌ abꞌaj ri winaq aꞌj Israel rech kakikoj che ri Jesús.
32 Jézus így felelt nekik: „Sok jó dolgot mutattam nektek az én Atyámtól, azok közül melyikért köveztek meg engem?“
Ri Jesús xubꞌij chike: Nubꞌanom sibꞌalaj kꞌi utz taq chak ri petinaq che ri Tataxel. ¿Jachike rumal ri nubꞌanom kiwaj kinibꞌan che abꞌaj?
33 A zsidók így feleltek neki: „Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.“
Ri winaq aꞌj Israel xkibꞌij che: Man katqabꞌan taj che abꞌaj rumal jun chike ri chak abꞌanom xane rumal ri awas ri kabꞌij. Jeriꞌ rumal at achi uloq kabꞌij chi at Dios.
34 Jézus így felelt nekik: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: »én mondtam: istenek vagytok«?
Ri Jesús xubꞌij chike: ¿La man kꞌu tzꞌibꞌatal pa ri itaqanik: In nubꞌim chi ix ix dioses?
35 Ha azokat isteneknek mondta, akikhez az Isten beszéde szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni,
We are ri Dios xubꞌij “dioses” chike ri winaq ri xya wi ri tzij (man kuya taj kaqꞌipix ri tzꞌibꞌatalik).
36 akkor arról ti azt mondjátok, akit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz, mivelhogy azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!
¿Jas che kibꞌij chi awas ri xubꞌij ri xqꞌat rumal ri Dios, kꞌa te riꞌ xtaq loq choch ri uwachulew? ¿La xa kꞌu rumal xubꞌij: In in Ralkꞌwaꞌl ri Dios?
37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higgyetek nekem,
Man kinikoj taj we man kinbꞌan ri uchak ri nuTat.
38 ha pedig azokat cselekszem, ha nekem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Atya énbennem van, és én őbenne vagyok.“
We kꞌu are tajin kinbꞌan ri karaj ri nuTat, chikojo ri nuchak ri tajin kinbꞌano rech jeriꞌ kichꞌobꞌo chi ri Tataxel kꞌo pa in xuqujeꞌ in in kꞌo pa ri Tataxel.
39 Ismét meg akarták azért őt fogni, de kiment a kezük közül.
Junmul chik xkaj xkichap bꞌik, ri Jesús kꞌut xresaj bꞌik ribꞌ pa kiqꞌabꞌ.
40 Jézus újra elment, túl a Jordánon, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
Xtzalij ri Jesús chꞌaqaꞌp che ri Jordán, chilaꞌ jawjeꞌ xubꞌan wi qasanaꞌ ri Juan; xkanaj kꞌu kan chilaꞌ.
41 És sokan mentek oda hozzá, és mondták, hogy János nem tett ugyan semmi csodát, de mindaz, amit János felőle mondott, igaz volt.
E kꞌi winaq xoꞌpan rukꞌ, xkibꞌij che: Pune maj jun kꞌutbꞌal xubꞌan ri Juan, ronojel kꞌu ri xubꞌij chirij we achi riꞌ qas tzij wi.
42 És sokan hittek ott ő benne.
E kꞌi winaq ri keꞌl chilaꞌ xekojon che ri Jesús.
