János 1
1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige.
In principio erat Verbum, et Verbum erat apud Deum, et Deus erat Verbum.
2 Ez kezdetben az Istennél volt.
Hoc erat in principio apud Deum.
3 Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett.
Omnia per ipsum facta sunt: et sine ipso factum est nihil, quod factum est.
4 Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága.
In ipso vita erat, et vita erat lux hominum:
5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
et lux in tenebris lucet, et tenebræ eam non comprehenderunt.
6 Volt egy Istentől küldött ember, akinek a neve János volt.
Fuit homo missus a Deo, cui nomen erat Joannes.
7 Ő tanúbizonyságul jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen őáltala.
Hic venit in testimonium ut testimonium perhiberet de lumine, ut omnes crederent per illum.
8 Nem ő volt a világosság, azért jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
Non erat ille lux, sed ut testimonium perhiberet de lumine.
9 Az igazi világosság eljött már a világba, amely megvilágosít minden embert.
Erat lux vera, quæ illuminat omnem hominem venientem in hunc mundum.
10 A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
In mundo erat, et mundus per ipsum factus est, et mundus eum non cognovit.
11 Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be.
In propria venit, et sui eum non receperunt.
12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten fiaivá legyenek, mindazokat, akik az ő nevében hisznek.
Quotquot autem receperunt eum, dedit eis potestatem filios Dei fieri, his qui credunt in nomine ejus:
13 Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatából, hanem Istentől születtek.
qui non ex sanguinibus, neque ex voluntate carnis, neque ex voluntate viri, sed ex Deo nati sunt.
14 És az Ige testté lett, és lakozott miközöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.
Et Verbum caro factum est, et habitavit in nobis: et vidimus gloriam ejus, gloriam quasi unigeniti a Patre plenum gratiæ et veritatis.
15 János bizonyságot tett őróla, és kiáltott, ezt mondva: „Ez volt az, akiről mondtam: Aki utánam jön, előttem lett, mert előbb volt nálam.“
Joannes testimonium perhibet de ipso, et clamat dicens: Hic erat quem dixi: Qui post me venturus est, ante me factus est: quia prior me erat.
16 És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért.
Et de plenitudine ejus nos omnes accepimus, et gratiam pro gratia:
17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.
quia lex per Moysen data est, gratia et veritas per Jesum Christum facta est.
18 Az Istent soha senki nem látta, az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.
Deum nemo vidit umquam: unigenitus Filius, qui est in sinu Patris, ipse enarravit.
19 És ez János bizonyságtétele. Amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Kicsoda vagy te?“
Et hoc est testimonium Joannis, quando miserunt Judæi ab Jerosolymis sacerdotes et Levitas ad eum ut interrogarent eum: Tu quis es?
20 Megvallotta és nem tagadta, megvallotta, hogy: „Nem én vagyok a Krisztus.“
Et confessus est, et non negavit, et confessus est: Quia non sum ego Christus.
21 Megkérdezték őt: „Kicsoda tehát? Illés vagy te?“Ezt mondta: „Nem vagyok.“„A próféta vagy te?“És ő felelte: „Nem.“
Et interrogaverunt eum: Quid ergo? Elias es tu? Et dixit: Non sum. Propheta es tu? Et respondit: Non.
22 Mondták azért neki: „Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, akik minket elküldtek: Mit mondasz magad felől?“
Dixerunt ergo ei: Quis es ut responsum demus his qui miserunt nos? quid dicis de teipso?
23 Ő ezt mondta: „Én kiáltó szó vagyok a pusztában. »Egyengessétek az Úrnak útját!«, amint megmondta Ézsaiás próféta.“
Ait: Ego vox clamantis in deserto: Dirigite viam Domini, sicut dixit Isaias propheta.
24 A küldöttek a farizeusok közül valók voltak.
Et qui missi fuerant, erant ex pharisæis.
25 Megkérdezték őt, és ezt mondták neki: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?“
Et interrogaverunt eum, et dixerunt ei: Quid ergo baptizas, si tu non es Christus, neque Elias, neque propheta?
26 János így felelt nekik: „Én vízzel keresztelek, de köztetek van, akit ti nem ismertek.
Respondit eis Joannes, dicens: Ego baptizo in aqua: medius autem vestrum stetit, quem vos nescitis.
27 Ő az, aki utánam jön, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam.“
Ipse est qui post me venturus est, qui ante me factus est: cujus ego non sum dignus ut solvam ejus corrigiam calceamenti.
28 Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
Hæc in Bethania facta sunt trans Jordanem, ubi erat Joannes baptizans.
29 Másnap látta János Jézust hozzámenni, és ezt mondta: „Íme, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!
Altera die vidit Joannes Jesum venientem ad se, et ait: Ecce agnus Dei, ecce qui tollit peccatum mundi.
30 Ez az, akiről én ezt mondtam: Utánam jön egy férfiú, aki előttem lett, mert előbb volt nálam.
Hic est de quo dixi: Post me venit vir qui ante me factus est: quia prior me erat:
31 Én nem ismertem őt, de hogy megjelentessék Izraelnek, azért jöttem én, aki vízzel keresztelek.“
et ego nesciebam eum, sed ut manifestetur in Israël, propterea veni ego in aqua baptizans.
32 És bizonyságot tett János, ezt mondva: „Láttam a Lelket leszállni az égből, mint egy galambot, és megnyugodott őrajta.
Et testimonium perhibuit Joannes, dicens: Quia vidi Spiritum descendentem quasi columbam de cælo, et mansit super eum.
33 Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és rajta megnyugodni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.
Et ego nesciebam eum: sed qui misit me baptizare in aqua, ille mihi dixit: Super quem videris Spiritum descendentem, et manentem super eum, hic est qui baptizat in Spiritu Sancto.
34 Én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.“
Et ego vidi: et testimonium perhibui quia hic est Filius Dei.
35 Másnap ismét ott állt János és kettő az ő tanítványai közül,
Altera die iterum stabat Joannes, et ex discipulis ejus duo.
36 ránézve Jézusra, amint ott járt, mondta: „Íme, az Isten Báránya!“
Et respiciens Jesum ambulantem, dicit: Ecce agnus Dei.
37 Hallotta őt a két tanítvány, amint szólt, és követték Jézust.
Et audierunt eum duo discipuli loquentem, et secuti sunt Jesum.
38 Jézus pedig hátrafordult, és látva, hogy követik azok, ezt mondta nekik: „Mit kerestek?“Azok pedig mondták neki: „Rabbi – ami azt jelenti: Mester –, hol laksz?“
Conversus autem Jesus, et videns eos sequentes se, dicit eis: Quid quæritis? Qui dixerunt ei: Rabbi (quod dicitur interpretatum Magister), ubi habitas?
39 Mondta nekik: „Jöjjetek, és lássátok meg.“Elmentek, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon: akkor pedig körülbelül tíz óra volt.
Dicit eis: Venite et videte. Venerunt, et viderunt ubi maneret, et apud eum manserunt die illo: hora autem erat quasi decima.
40 A kettő közül, akik Jánostól ezt hallották, és őt követték, András volt az egyik, Simon Péter testvére.
Erat autem Andreas, frater Simonis Petri, unus ex duobus qui audierant a Joanne, et secuti fuerant eum.
41 Ő találkozott először a saját testvérével, Simonnal, és mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást“– (ami azt jelenti: Krisztus).
Invenit hic primum fratrem suum Simonem, et dicit ei: Invenimus Messiam (quod est interpretatum Christus).
42 És Jézushoz vezette őt. Jézus pedig reátekintve, mondta: „Te Simon vagy, Jóna fia, téged Kéfásnak fognak hívni“– (ami azt jelenti: Kőszikla).
Et adduxit eum ad Jesum. Intuitus autem eum Jesus, dixit: Tu es Simon, filius Jona; tu vocaberis Cephas, quod interpretatur Petrus.
43 A következő napon Galileába akart menni Jézus, találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!“
In crastinum voluit exire in Galilæam, et invenit Philippum. Et dicit ei Jesus: Sequere me.
44 Fülöp pedig Betsaidából, András és Péter városából való volt.
Erat autem Philippus a Bethsaida, civitate Andreæ et Petri.
45 Fülöp találkozott Nátánáellel, és mondta neki: „Akiről Mózes írt a törvényben, és a próféták, megtaláltuk, a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.“
Invenit Philippus Nathanaël, et dicit ei: Quem scripsit Moyses in lege, et prophetæ, invenimus Jesum filium Joseph a Nazareth.
46 Mondta neki Nátánáel: „Názáretből támadhat-e valami jó?“Fülöp ezt mondta neki: „Jöjj, és lásd meg!“
Et dixit ei Nathanaël: A Nazareth potest aliquid boni esse? Dicit ei Philippus: Veni et vide.
47 Látta Jézus Nátánáelt őhozzá menni, és azt mondta róla: „Íme, egy igazán izraelita, akiben hamisság nincsen.“
Vidit Jesus Nathanaël venientem ad se, et dicit de eo: Ecce vere Israëlita, in quo dolus non est.
48 Nátánáel ezt mondta neki: „Honnan ismersz engem?“Jézus így felelt neki: „Mielőtt hívott téged Fülöp, láttalak téged, amint a fügefa alatt voltál.“
Dicit ei Nathanaël: Unde me nosti? Respondit Jesus, et dixit ei: Priusquam te Philippus vocavit, cum esses sub ficu, vidi te.
49 Nátánáel így felelt neki: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izrael Királya!“
Respondit ei Nathanaël, et ait: Rabbi, tu es Filius Dei, tu es rex Israël.
50 Jézus így felelt neki: „Azért, mert azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.“
Respondit Jesus, et dixit ei: Quia dixi tibi: Vidi te sub ficu, credis; majus his videbis.
51 És mondta neki: „Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az Emberfiára.“
Et dicit ei: Amen, amen dico vobis, videbitis cælum apertum, et angelos Dei ascendentes, et descendentes supra Filium hominis.
