Jakab 4
1 Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a bennetek dúló bűnös kívánságokból erednek-e?
ποθεν πολεμοι και μαχαι εν υμιν ουκ εντευθεν εκ των ηδονων υμων των στρατευομενων εν τοις μελεσιν υμων
2 Kívántok valamit és nem teljesül. Öltök és irigykedtek, de nem érhetitek el, harcoltok és viszálykodtok, és még sincs semmitek, mert nem kéritek.
επιθυμειτε και ουκ εχετε φονευετε και ζηλουτε και ου δυνασθε επιτυχειν μαχεσθε και πολεμειτε [ και ] ουκ εχετε δια το μη αιτεισθαι υμας
3 Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert nem jól kéritek, hiszen csak bűnös kívánságaitokra akarjátok fordítani.
αιτειτε και ου λαμβανετε διοτι κακως αιτεισθε ινα εν ταις ηδοναις υμων δαπανησητε
4 Ti Istenhez hűtlenek, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság, ellenségeskedés Istennel? Aki azért a világ barátja akar lenni, az Isten ellensége lesz.
μοιχοι και μοιχαλιδες ουκ οιδατε οτι η φιλια του κοσμου εχθρα του θεου εστιν ος αν ουν βουληθη φιλος ειναι του κοσμου εχθρος του θεου καθισταται
5 Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: „A bennünk lakó lélek tele van önző vággyal!“
η δοκειτε οτι κενως η γραφη λεγει προς φθονον επιποθει το πνευμα ο κατωκησεν εν ημιν
6 De nagyobb kegyelmet ad, ezért mondja: „Isten a kevélyeknek ellen áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.“
μειζονα δε διδωσιν χαριν διο λεγει ο θεος υπερηφανοις αντιτασσεται ταπεινοις δε διδωσιν χαριν
7 Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.
υποταγητε ουν τω θεω αντιστητε τω διαβολω και φευξεται αφ υμων
8 Közeledjetek Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveteket, ti kétszívűek.
εγγισατε τω θεω και εγγιει υμιν καθαρισατε χειρας αμαρτωλοι και αγνισατε καρδιας διψυχοι
9 Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra.
ταλαιπωρησατε και πενθησατε και κλαυσατε ο γελως υμων εις πενθος μεταστραφητω και η χαρα εις κατηφειαν
10 Alázzátok meg magatokat az Úr előtt és felmagasztal titeket.
ταπεινωθητε ενωπιον του κυριου και υψωσει υμας
11 Ne szóljátok meg egymást, atyámfiai. Aki megszólja atyafiát, és aki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt ítéli el. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.
μη καταλαλειτε αλληλων αδελφοι ο καταλαλων αδελφου και κρινων τον αδελφον αυτου καταλαλει νομου και κρινει νομον ει δε νομον κρινεις ουκ ει ποιητης νομου αλλα κριτης
12 Egy a törvényhozó, akinek hatalma van, hogy felmentsen vagy elmarasztaljon. Kicsoda vagy te, hogy megítéled felebarátodat?
εις εστιν ο νομοθετης και κριτης ο δυναμενος σωσαι και απολεσαι συ δε τις ει ος κρινεις τον ετερον
13 Nos hát, akik ezt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyerünk“,
αγε νυν οι λεγοντες σημερον και αυριον πορευσομεθα εις τηνδε την πολιν και ποιησομεν εκει ενιαυτον ενα και εμπορευσομεθα και κερδησομεν
14 akik azt sem tudjátok, mit hoz a holnap, mert mi a ti életetek? Bizony olyan, mint a pára, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.
οιτινες ουκ επιστασθε το της αυριον ποια γαρ η ζωη υμων ατμις γαρ εσται η προς ολιγον φαινομενη επειτα [ δε ] και αφανιζομενη
15 Holott ezt kellene mondanotok: „Ha az Úr akarja és élünk, ezt vagy azt fogjuk cselekedni“.
αντι του λεγειν υμας εαν ο κυριος θεληση και ζησομεν και ποιησομεν τουτο η εκεινο
16 Ti ellenben elbizakodottságotokban dicsekedtek. Minden ilyen dicsekedés gonosz.
νυν δε καυχασθε εν ταις αλαζονειαις υμων πασα καυχησις τοιαυτη πονηρα εστιν
17 Aki tehát tudna jót cselekedni, és nem cselekszi, bűne az annak.
ειδοτι ουν καλον ποιειν και μη ποιουντι αμαρτια αυτω εστιν
