Zsidókhoz 12
1 Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ilyen nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a bennünket megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk lévő pályát,
Let us also therefore, having so great a cloud of witnesses surrounding us, laying aside every weight, and sin which so easily entangles us, run with endurance the race that lies before us,
2 nézve a hit fejedelmére és bevégzőjére, Jézusra, aki az előtte lévő öröm helyett, nem törődve a gyalázattal, kereszthalált szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
looking stedfastly on Jesus the leader and completer of faith: who, in view of the joy lying before him, endured [the] cross, having despised [the] shame, and is set down at the right hand of the throne of God.
3 Gondoljatok azért, őrá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben ellankadva el ne csüggedjetek.
For consider well him who endured so great contradiction from sinners against himself, that ye be not weary, fainting in your minds.
4 Mert még nem álltatok ellen vérig a bűn ellen harcolva.
Ye have not yet resisted unto blood, wrestling against sin.
5 És ne feledkezzetek el az intésről, amely nektek, mint fiaknak szól: „Fiam ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha dorgál téged.
And ye have quite forgotten the exhortation which speaks to you as to sons: My son, despise not [the] chastening of [the] Lord, nor faint [when] reproved by him;
6 Mert akit szeret az Úr, azt megdorgálja, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.“
for whom [the] Lord loves he chastens, and scourges every son whom he receives.
7 Ha a fenyítést elszenveditek, akkor úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival mert melyik fiú az, akit nem fenyít az apa?
Ye endure for chastening, God conducts himself towards you as towards sons; for who is the son that the father chastens not?
8 Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, amelyben mindenki részesül, akkor fattyak vagytok, nem fiak.
But if ye are without chastening, of which all have been made partakers, then are ye bastards, and not sons.
9 Aztán: testi atyáink fenyítettek minket és becsültük őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskedni a lelkek Atyjának, hogy éljünk?
Moreover we have had the fathers of our flesh as chasteners, and we reverenced [them]; shall we not much rather be in subjection to the Father of spirits, and live?
10 Mert azok kevés ideig, tetszésük szerint fenyítettek, Ő pedig a mi javunkra, hogy szentségében részesüljünk.
For they indeed chastened for a few days, as seemed good to them; but he for profit, in order to the partaking of his holiness.
11 A jelenben semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ám utóbb az igazság békességes gyümölcsét adja azoknak, akik elviselték.
But no chastening at the time seems to be [matter] of joy, but of grief; but afterwards yields [the] peaceful fruit of righteousness to those exercised by it.
12 Ezért tehát a lecsüggesztett kezeket és a rogyadozó térdeket egyenesítsétek föl,
Wherefore lift up the hands that hang down, and the failing knees;
13 és egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne botoljék, sőt inkább meggyógyuljon.
and make straight paths for your feet, that that which is lame be not turned aside; but that rather it may be healed.
14 Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem láthatja meg az Urat.
Pursue peace with all, and holiness, without which no one shall see the Lord:
15 Vigyázzatok arra, hogy Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon, nehogy a keserűségnek gyökere fölnövekedve bajt okozzon, és így sokakat megfertőzzön.
watching lest [there be] any one who lacks the grace of God; lest any root of bitterness springing up trouble [you], and many be defiled by it;
16 Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, aki egy tál ételért eladta elsőszülöttségi jogát.
lest [there be] any fornicator, or profane person, as Esau, who for one meal sold his birthright;
17 Mert tudjátok, hogy később, amikor örökölni akarta az áldást, elutasításban volt része, mert nem találta meg a megtérés útját, noha könnyhullatással kereste azt.
for ye know that also afterwards, desiring to inherit the blessing, he was rejected, (for he found no place for repentance) although he sought it earnestly with tears.
18 Mert ti nem járultatok megtapintható hegyhez, lángoló tűzhöz, sűrű homályhoz, sötétséghez és szélvészhez,
For ye have not come to [the mount] that might be touched and was all on fire, and to obscurity, and darkness, and tempest,
19 vagy trombitaharsogáshoz és szózatok hangjához, amelyet akik hallottak, kérték, hogy ne szóljon többé hozzájuk.
and trumpet's sound, and voice of words; which they that heard, excusing themselves, declined [the] word being addressed to them any more:
20 Mert nem bírták elviselni a parancsot: „Még ha állat is ér a hegyhez, meg kell kövezni!“
(for they were not able to bear what was enjoined: And if a beast should touch the mountain, it shall be stoned;
21 Olyan rettenetes volt a látvány, hogy Mózes is ezt mondta: „Megijedtem és remegek.“
and, so fearful was the sight, Moses said, I am exceedingly afraid and full of trembling; )
22 De ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez,
but ye have come to mount Zion; and to [the] city of [the] living God, heavenly Jerusalem; and to myriads of angels,
23 az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyben, és mindenkinek bírájához, Istenhez és a tökéletességre jutott igazak lelkéhez,
the universal gathering; and to [the] assembly of the firstborn [who are] registered in heaven; and to God, judge of all; and to [the] spirits of just [men] made perfect;
24 és az újszövetség közbenjárójához, Jézushoz, és a meghintés véréhez, amely kegyelmesebben beszél, mint Ábel vére.
and to Jesus, mediator of a new covenant; and to [the] blood of sprinkling, speaking better than Abel.
25 Vigyázzatok el ne utasítsátok azt, aki szól! Mert ha azok nem menekültek meg, akik a földön szólót visszautasították, sokkal kevésbé mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól,
See that ye refuse not him that speaks. For if those did not escape who had refused him who uttered the oracles on earth, much more we who turn away from him [who does so] from heaven:
26 akinek szava egykor megrendítette a földet, most pedig ezt ígéri: „Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, de az eget is.“
whose voice then shook the earth; but now he has promised, saying, Yet once will I shake not only the earth, but also the heaven.
27 Az a „még egyszer“pedig jelenti a változékony dolgoknak, vagyis a teremtményeknek megváltozását, hogy megmaradjon, ami változtathatatlan.
But this Yet once, signifies the removing of what is shaken, as being made, that what is not shaken may remain.
28 Mivel mi változtathatatlan országot kaptunk, hálásak legyünk, és Istennek tetsző módon, kegyességgel és félelemmel szolgáljunk.
Wherefore let us, receiving a kingdom not to be shaken, have grace, by which let us serve God acceptably with reverence and fear.
29 Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
For also our God [is] a consuming fire.
