Apostolok 9
1 Saul pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úrnak tanítványai ellen, elment a főpaphoz,
Leleꞌ naa, Saulus akaꞌ a momoko ma tao doidꞌoso atahori-atahori mana tungga Yesus. Ana o sangga dalaꞌ nae nisa se. Naa de, ana neu nisiꞌ malangga monae agama Yahudi a
2 leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik ennek az útnak követői, akár férfiakat, akár asszonyokat, elfogva Jeruzsálembe vigye őket.
ma noꞌe susura koasa fo nendi nisiꞌ malangga ume hule-oꞌeꞌ ra sia Damsik. Ana noꞌe nae mete ma nandaa no atahori mana tungga Yesus Dala Masodꞌa Na, mae touꞌ do inaꞌ o, ana toꞌu ma paꞌa se, fo no se Yerusalem reu.
3 És amint ment, és közeledett Damaszkuszhoz, nagy hirtelenséggel fény sugározta őt körül a mennyből,
Saulus simbo nala susura koasa ma, no nonoo nara Damsik reu. Ara deka kota naa boe, aiboiꞌ ma manggareloꞌ naronda mia lalai nandaa no Saulus.
4 leesett a földre, szózatot hallott, mely ezt mondta neki: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?“
Boe ma ana naꞌaloli. Ana rena haraꞌ esa olaꞌ no e nae, “Saulus! Saulus! Taꞌo bee de ho tao doidꞌoso Au taꞌo ia, e?”
5 Ő pedig megkérdezte: „Kicsoda vagy, Uram?“Az Úr pedig ezt mondta: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznod.“
Saulus natane nae, “Malangga mana olaꞌ ia, seka?” Haraꞌ naa nataa nae, “Au, Yesus, fo ho tao doidꞌosoꞌ a.
6 Erre remegve és ámulva kérdezte: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?“Az Úr pedig ezt mondta neki: „Kelj fel, és menj be a városba, és majd megmondják neked, mit kell cselekedned.“
Fela fo kota rala muu. Dei fo Au ufadꞌe nggo tao sa sia naa.”
7 A vele utazó férfiak pedig némán álltak, hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak.
Nonoo nara o rena hara-liiꞌ na boe, te nda rita esa-esa saꞌ boe. Boe ma mopo dudꞌuꞌa nara, de ara hie-hie reuꞌ ena.
8 Saul pedig felkelt a földről, de mikor kinyitotta szemeit, senkit sem látott, ezért kézen fogva vezették be őt Damaszkuszba.
Basa ma Saulus nambariiꞌ. Ana nalaa sobꞌa matan, te nda nita saa saꞌ boe. De ara toꞌu lima na ro e Damsik neu.
9 Három napig nem látott, nem evett és nem ivott.
Saulus nda nita sa fai telu. Ma nda naa-ninu saa saꞌ boe.
10 Volt pedig egy tanítvány Damaszkuszban, név szerint Anániás. Látomásban ezt mondta neki az Úr: „Anániás!“Ő pedig ezt mondta: „Ímhol vagyok Uram!“
Sia naa, hambu Lamatuaꞌ Yesus atahori Na esa, naran Ananias. Lamatuaꞌ natudꞌu mata Na neu e, de noꞌe nae, “Ananias!” Ana nataa nae, “Ia, Lamatuaꞌ!”
11 Az Úr pedig ezt mondta neki: „Kelj fel, menj el az úgynevezett Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saul nevű tarzuszi embert, mert imádkozik.“
Lamatuaꞌ nafadꞌe nae, “Uma dei. Muu sangga Au atahori ngga esa. Misiꞌ Dala Ndos, sia atahori sa naran Yudas ume na. Sia naa, ho sangga atahori Tarsus sa, naran Saulus. Oras ia, ana hule-oꞌe.
12 És látta Saul látomásban, hogy egy Anániás nevű férfiú bemegy hozzá, és kezét reá teszi, hogy lásson.
Au utudꞌu e, ae dei fo atahori esa neu seꞌu e. Naeni, ho Ananias. De muu ndae lima ma neu e fo ana nita baliꞌ!”
13 Anániás pedig így felelt: „Uram, sok embertől hallottam e férfiú felől, milyen sok bosszúsággal illette szentjeidet Jeruzsálemben,
Te Ananias nataa baliꞌ nae, “Taꞌo ia, Lamatuaꞌ! Hai rena atahori dui-bꞌengga atahori naa, huu ana naꞌasususaꞌ Lamatuaꞌ atahori Nara sia Yerusalem. Losa ara nda bibisaꞌ saa ena!
14 és itt is hatalma van a főpapoktól, hogy mindazokat megkötözze, akik a te nevedet segítségül hívják.“
Leleꞌ ia hai rena mae malangga agama ra fee ne koasa fo nema humu basa atahori mana masoꞌ tungga Lamatuaꞌ Yesus Dala Masodꞌa Na.”
15 Az Úr pedig ezt mondta neki: „Eredj el, mert ő nekem választott eszközöm, hogy hordozza az én nevemet a pogányok, királyok és Izrael fiai előtt.
Te Lamatuaꞌ olaꞌ no Ananias fai nae, “Mae onaꞌ naa o, muu dei! Te Au tengga e dadꞌi mana soi dalaꞌ fee Au, fo ana nendi Dudꞌui Malole Ngga fee atahori ma maneꞌ mia nusa feaꞌ ra, ma atahori Israꞌel ra boe.
16 Mert én megmutatom neki, mennyit kell az én nevemért szenvednie.“
Dei fo Au utudꞌu e, fo ana bubꞌuluꞌ doidꞌosoꞌ mataꞌ saa nahani e, huu ana tungga Au.”
17 Elment tehát Anániás, bement a házba, és kezeit reá tette, és ezt mondta: „Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak, és megteljél Szentlélekkel.“
Ananias rena Lamatuaꞌ olaꞌ taꞌo naa ma, ana lao nisiꞌ ume naa, de rala neu. Ana ndae lima na neu Saulus, de nae, “Aꞌa Saul. Lamatuaꞌ Yesus fo aꞌa nita mia dalaꞌ leleꞌ aꞌa nema, Ana mana denu au uma undaa o nggo. Ana denu au hule-oꞌe ma ndae lima ngga, fo aꞌa nita baliꞌ. Ana o nau fo aꞌa simbo Dula-dale Meumare Na.”
18 És azonnal mintha pikkelyek estek volna le szemeiről, mindjárt visszanyerte látását; és felkelt és megkeresztelkedett,
Oras naa, Saulus medꞌa onaꞌ uꞌu unaꞌ e kufa mia mata na, de nita neuꞌ ena. Ana fela, de ara sarani e.
19 majd miután evett, megerősödött. Saul pedig néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal,
Boe ma, ana naa-ninu, de ao na o maꞌadere baliꞌ. Saulus feꞌe leo fai hira fai no Lamatuaꞌ Yesus atahori Nara mia Damsik.
20 és azonnal prédikálni kezdte a zsinagógákban a Krisztust, hogy ő az Isten Fia.
Ana nisiꞌ atahori Yahudi ra ume hule oꞌe na, de nafadꞌe se nae, “Rena malolole dei! Memaꞌ Yesus, tebꞌe-tebꞌeꞌ Lamatualain Ana Na.”
21 Mindnyájan elálmélkodtak, akik hallották és ezt mondták: „Nem ő az, aki pusztította Jeruzsálemben azokat, akik ezt a nevet hívják segítségül, és ide is azért jött, hogy őket elfogja, és a főpapokhoz vigye őket?“
Atahori ra titindindi rena Saulus oꞌola na. De ara ola-olaꞌ rae, “Ana mana tao doidꞌoso Yesus atahori nara mia Yerusalem, to? Ana nema nae toꞌu nendi se risiꞌ malangga agama Yahudi ra! Taꞌo bee ia?”
22 Saul pedig annál inkább bátrabb lett, és zavarba hozta a Damaszkuszban lakó zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus.
Te Saulus soaꞌ natudꞌu bukti oi Yesus naa, Atahori fo Lamatualain helu nae haitua eniꞌ a maꞌahulu na neu. Saulus nanori onaꞌ naa, de atahori Yahudi ra nda rasenggiꞌ e sa. Naa de, Saulus naran boe nenenehineꞌ sia bee-bꞌee.
23 Több nap elteltével azonban a zsidók tanácsot tartottak, hogy megöljék őt.
Nda dooꞌ sa ma, atahori Yahudi ra raꞌabꞌue rae tao risa e.
24 Saulnak azonban tudomására jutott leselkedésük. Még a kapukat is őrizték nappal és éjjel, hogy megöljék őt.
Te Saulus rena siuꞌ dudꞌuꞌa deꞌulakaꞌ naa. Atahori ra tefa e hatu-rerelon sia lelesu ineꞌ a fo rae risa e.
25 A tanítványok pedig őt éjjel a kőfalon lebocsátották, leeresztve egy kosárban.
Te tetembaꞌ sa, Saulus nonoo nara hira reu rala e, de tao e mia boa sa rala ma raꞌonda e tungga kota a tembok na, de ana nela hela kota Damsik.
26 Mikor pedig Saul Jeruzsálembe ment, próbált a tanítványokhoz csatlakozni, de mindnyájan féltek tőle, mert nem hitték, hogy tanítvány.
Basa ma, Saulus Yerusalem neu. Losa naa, ana sobꞌa neu naꞌabꞌue no Lamatuaꞌ Yesus atahori Nara. Te basa se ramatau e, huu rae neꞌo ana neu tao ao na onaꞌ atahori mamahereꞌ mana tungga Lamatuaꞌ Yesus. Te dei fo ana toꞌu se.
27 Barnabás azonban maga mellé vette őt, elvitte az apostolokhoz, és elbeszélte nekik, amint látta az úton az Urat, és hogy beszélt vele, és mint tanított Damaszkuszban nagy bátorsággal a Jézus nevében.
Te hambu atahori sa, nara na Barnabas. Ana mana fee Lamatuaꞌ dedenu Nara rahine Saulus. Ana dui se, saa fo dadꞌi neu Saulus mia dalaꞌ. Ana o nafadꞌe nae Saulus nandaa no Lamatuaꞌ Yesus ma Yesus o olaꞌ no e boe. Ana dui se Saulus mbaranin nafadꞌe Lamatuaꞌ Yesus Dala Masodꞌa Na neu atahori sia Damsik.
28 Ki és bejáratos lett köztük Jeruzsálemben, és nagy bátorsággal tanított az Úr Jézusnak nevében,
Ara rena taꞌo naa ma, basa se simbo Saulus. De ana leo no se mia Yerusalem. Ana nambarani nafadꞌe Lamatuaꞌ Yesus Dudꞌui Malole Na neu sudꞌiꞌ a se.
29 beszélt, sőt vitatkozott a görög zsidókkal, azok pedig igyekeztek megölni őt.
Ana naselu no atahori Yahudi hira mana olaꞌ rendi dedꞌea Yunani. Te ara nda nau simbo oꞌola na sa, de ara sangga dalaꞌ rae tao risa e.
30 Amikor ezt azonban megtudták az atyafiak, levitték őt Cézáreába, és elküldték Tarzuszba.
Lamatuaꞌ Yesus atahori Nara rena rae atahori sangga dalaꞌ deꞌulakaꞌ ma, ara ro e nisiꞌ kota Kaisarea sia tasiꞌ suun. Basa de ara haitua baliꞌ e nisiꞌ kota Tarsus.
31 Az egyháznak tehát egész Júdeában, Galileában és Samáriában békessége volt, épültek és sokasodtak az Úrnak félelmében, és a Szentlélek vigasztalásában jártak.
Basa boe ma, Yesus atahori nara mana sia nusa Yudea, Galilea, ma Samaria, rasodꞌa no dame. Ara ramaheta, ma tungga Lamatuaꞌ hihii Na. Dula-dale Meumare Na o tao manggatetee rala nara.
32 Történt pedig, hogy Péter, amikor mindnyájukat körbejárta, lement a Liddában lakó szentekhez is.
Leleꞌ naa, Petrus hii lao ndule bee-bꞌee fo neu seꞌu Lamatuaꞌ atahori Nara. Faiꞌ sa ma, neu seꞌu atahori mana leo sia kambo Lida.
33 Talált ott egy Éneász nevű embert, aki nyolc esztendeje ágyban feküdt, gutaütött volt.
Sia naa nandaa no touꞌ esa, naran Eneas. Eni mamaluꞌuꞌ, de nda fela hela mamana susunggu na sa, too falu ena.
34 És mondta néki Péter: „Éneász, gyógyítson meg téged a Jézus Krisztus: kelj föl, magad vesd be az ágyadat!“És azonnal felkelt.
Petrus nafadꞌe e nae, “Eneas! Yesus Kristus nahaiꞌ nggo ena. Dadꞌi fela leo! Mulolole mamana susunggu ma!” Eneas rena taꞌo naa ma, ana fela boe.
35 És látták őt mindnyájan, akik Liddában és Sáronban laktak, és megtértek az Úrhoz.
Basa atahori sia kambo Lida no kambo Saron rita Eneas hai, ma ramahere neu Lamatuaꞌ Yesus.
36 Joppéban pedig volt egy nőtanítvány, név szerint Tábita, amely megmagyarázva Dorkász, azaz zerge: gazdag volt jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott.
Leleꞌ naa, inaꞌ esa nara na Tabita leo sia kota Yope sia tasi suu na. (Inaꞌ naa nara na sia dedꞌea Yunani oi, ‘Dorkas’, sosoa na oi, ‘rusa’). Ana namahere neu Lamatuaꞌ Yesus. Ana taoꞌ a maloleꞌ neu atahori, ma hii tulu-fali atahori mana tudꞌa-loloeꞌ ra.
37 Történt pedig azokban a napokban, hogy megbetegedett, és meghalt. Miután megmosták, kiterítették a felső házban.
Faiꞌ esa ma, mama Tabita namahedꞌi, de mate. Ara rariu e, ma mboti ao sisi na, ma ralololi e sia kama ataꞌ.
38 Mivel pedig Lidda Joppéhoz közel volt, a tanítványok meghallották, hogy Péter ott van, két férfiút küldtek hozzá, s kérték, hogy késedelem nélkül menjen át hozzájuk.
Ara rena rae Petrus sia Lida. Kota naa lao eiꞌ na fai eꞌetuꞌ sa mia Yope. De ara denu atahori rua reu roꞌe Petrus oi, “Amaꞌ! Hai moꞌe amaꞌ nema lai-lai sia Yope dei.”
39 Péter felkelt, és elment azokkal. Mihelyt oda ért, felvezették a felső házba, az özvegyasszonyok mind elébe álltak, sírtak és mutogatták a ruhákat és öltözeteket, amelyeket Dorkász csinált, míg velük együtt volt.
Petrus rena ma, ana fela de tungga se. Losa naa, ana nisiꞌ mama Tabita kama na. Ina falu ra sofe kama ma nggae ei-ei. Ara ratudꞌu Petrus sira badꞌu nara ma bua-baꞌus fea nara fo mama Dorkas soo fee se leleꞌ ana feꞌe masodꞌaꞌ.
40 Péter pedig mindenkit kiküldött, térdre esve imádkozott; azután a holttesthez fordulva mondta: „Tábita, kelj fel!“Ő pedig felnyitotta szemeit, és meglátva Pétert, felült.
Basa ma, Petrus denu se dea reu. De ana sendeꞌ lululangga na ma hule-oꞌe. Basa ma, ana mbali mamates a, de olaꞌ nae, “Tabita! Fela leo!” Aiboiꞌ ma, inaꞌ a nalaa mata na. Nita Petrus ma, ana fela de endoꞌ.
41 Ő kezét nyújtva neki felemelte őt; majd beszólította a szenteket és az özvegyasszonyokat, eléjük állította őt elevenen.
Petrus toꞌu lima na de nafefela e. Basa ma, ana noꞌe ina-falu ra ma atahori feaꞌ ra, de fee inaꞌ mana nasodꞌa baliꞌ a, neu se.
42 És megtudták egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban.
Basa atahori sia Yope rena dudꞌuit naa, de atahori naeꞌ ramahere Lamatuaꞌ Yesus.
43 Ő pedig több napig Joppéban maradt egy Simon nevű tímárnál.
Petrus leo fai hira fai mia atahori sa ume na. Atahori naa, nara na Simon. Ue-tatao na, tukan nameu banda rouꞌ.
