Apostolok 8
1 Saul pedig szintén javasolta megölését. Azon a napon nagy üldözés támadt a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és mindnyájan szétszéledtek Júdeának és Samáriának tájaira, az apostolokat kivéve.
Ri Saulo utz xrilo chi xkamisax ri Esteban, xqaj choch ri xbꞌanik. Che ri qꞌij riꞌ xchapleꞌtaj ubꞌanik kꞌax chike ri kojonelabꞌ pa ri tinimit Jerusalén. Konojel ri kojonelabꞌ xejabꞌun bꞌik pa ri tinimit Judea xuqujeꞌ pa Samaria. Xwi ri uꞌtijoxelabꞌ ri Jesús xekanaj kanoq pa Jerusalén.
2 Istvánt pedig eltemették kegyes férfiak, és nagyon megsiratták.
(E kꞌo kꞌu jujun utz laj taq winaq xkoqꞌej ri Esteban, kꞌa te riꞌ xeꞌkimuqu kanoq).
3 Saul pedig pusztította az anyaszentegyházat: házról-házra járva férfiakat és asszonyokat elhurcolt, és tömlöcbe vetett.
Are kꞌu ri Saulo xuchapleꞌj ubꞌanik kꞌax chike ri e kojonelabꞌ. Xok cho taq ri ja, xuꞌkꞌam bꞌik achyabꞌ, ixoqibꞌ, xuꞌkoj pa cheꞌ.
4 Ők azonban szétszéledve, ahol csak jártak, hirdették az igét.
Are kꞌu ri kojonelabꞌ ri xejabꞌun bꞌik pa taq ri tinimit, xkitzijoj ri utz laj tzij rech ri Jesús xapawjeꞌ ri xebꞌe wi.
5 Fülöp lement Samária városába, és prédikálta nekik a Krisztust.
Ri Felipe xeꞌ pa ri tinimit Samaria, chilaꞌ xutzijoj wi ri Mesías chike ri winaq.
6 A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelt azokra, amiket Fülöp mondott, hallva és látva a jeleket, amelyeket cselekedett.
Ri winaq xkimulij kibꞌ, xkitatabꞌej ri tzij ri xubꞌij ri Felipe rumal cher kekꞌarkꞌat che utayik ri utz laj tzij xuqujeꞌ kakil ri mayijabꞌal taq jastaq ri kubꞌano.
7 Mert sokakból, akikben tisztátalan lelkek voltak, nagy hangon kiáltva kimentek, sok gutaütött és sánta pedig meggyógyult,
Xeꞌsax e kꞌi itzel taq uxlabꞌal chike ri winaq, e kꞌi chꞌokeꞌr xuqujeꞌ ri kaminaq kibꞌaqil, xuꞌtzirik.
8 és nagy öröm lett abban a városban.
Sibꞌalaj xekiꞌkot ri winaq ri keꞌl pa ri tinimit.
9 Egy Simon nevű ember pedig már korábban gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt, és elámította Samária népét, magát valami nagynak állítva.
Kꞌo kꞌu jun achi ubꞌiꞌ Simón, jun najtir aj itz kubꞌan mayijabꞌal taq jastaq chikiwach ri winaq rech Samaria, kubꞌij chi sibꞌalaj nim reqeleꞌn.
10 Mindnyájan figyeltek rá, kicsinytől nagyig, és ezt mondták: „Ez az Istennek a nagy ereje!“
Konojel ri winaq ta kꞌu akꞌalabꞌ ta kꞌu riꞌjabꞌ kakibꞌij chi we achi riꞌ: Nim uqꞌij xuqujeꞌ kꞌo ukwinem ri Dios rukꞌ.
11 Azért figyeltek fel rá, mert hosszú időn át az ördögi mesterkedésekkel elámította őket.
Ojer chik katatabꞌex kumal ri winaq rumal che ri ubꞌanom mayijabꞌal taq jastaq rukꞌ ri itzinik.
12 De miután hittek Fülöpnek, aki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére vonatkozó örvendetes dolgokat hirdette, megkeresztelkedtek, férfiak és asszonyok is.
Ri winaq xekojon che ri utz laj tzij rech ri Dios xuqujeꞌ ri ubꞌiꞌ ri Jesucristo e kꞌi achyabꞌ xuqujeꞌ ixoqibꞌ xbꞌan kiqasanaꞌ.
13 Simon maga is hitt, és megkeresztelkedve Fülöppel tartott, és látva, hogy jelek és nagy csodák történnek, elálmélkodott.
Xkojon xuqujeꞌ ri Simón, xbꞌan uqasanaꞌ, kꞌa te riꞌ xteriꞌ chirij ri Felipe xapawjeꞌ ri xeꞌ wi, kamayijan che taq ri kꞌutbꞌal xuqujeꞌ che ri mayijabꞌal taq jastaq ri xubꞌan ri Felipe.
14 Amikor pedig meghallották a jeruzsálemi apostolok, hogy Samária elfogadta az Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost.
Ri utijoxelabꞌ ri Jesús ri e kꞌo pa tinimit Jerusalén are xkito chi ri winaq ri e kꞌo pa ri tinimit Samaria xekojon che ri utzij ri Dios, xeꞌkitaq bꞌik ri Pedro rachiꞌl ri Juan je laꞌ.
15 Ők amikor lementek, könyörögtek értük, hogy vegyenek Szentlelket,
Are xoꞌpan ri Juan rachiꞌl ri Pedro, xkibaꞌn chꞌawem pa kiwiꞌ ri kꞌakꞌ taq kojonelabꞌ rech kakikꞌamawaꞌj ri Uxlabꞌixel.
16 mert még senkire közülük nem szállt rá, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére.
Rumal cher majaꞌ kakikꞌamawaꞌj ri Uxlabꞌixel xwi bꞌantal kiqasanaꞌ pa ri ubꞌiꞌ ri Ajawxel Jesús.
17 Akkor kezeiket reájuk tették, és Szentlelket vettek.
Ri Pedro kꞌut xuqujeꞌ ri Juan xkiya ri kiqꞌabꞌ pa kiwiꞌ ri kojonelabꞌ, rech xa jeriꞌ xkikꞌamawaꞌj ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel.
18 Amikor pedig látta Simon, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Szentlélek, pénzt kínált nekik,
Ri Simón are xrilo chi rukꞌ ri kakiya ri kiqꞌabꞌ ri taqoꞌn pa kiwiꞌ ri kojonelabꞌ kakikꞌamawaꞌj ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel xutzuj pwaq chike ri tijoxelabꞌ rech kuloqꞌ rech we kwinem riꞌ.
19 és ezt mondta: „Adjátok nekem is ezt a hatalmat, hogy akire ráteszem kezeimet, az vegye a Szentlelket.“
Jewaꞌ xubꞌij: Chiya we ri chuqꞌabꞌ ri kꞌo iwukꞌ, rech are kinya xuqujeꞌ nuqꞌabꞌ in pa kiwiꞌ ri winaq kakikꞌamawaꞌj ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel.
20 De Péter ezt mondta neki: „A pénzed veled együtt vesszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehető.
Ri Pedro xubꞌij che: Sach uwach ri arajil xuqujeꞌ sach awach at, rumal cher xachomaj chi ri usipanik ri Dios rukꞌ pwaq kaloqꞌik.
21 Nincs neked részed, sem örökséged ebben a dologban, mert a szíved nem igaz az Isten előtt.
Man kꞌo ta awe che we sipanik riꞌ, rumal chi ri awanimaꞌ man sukꞌ ta cho ri Dios.
22 Térj meg azért ebből a gonoszságodból, és kérjed az Istent, talán megbocsátja neked szívednek gondolatát.
Chakꞌexa akꞌuꞌx che ri awetzelal, chabꞌana chꞌawem cho ri Ajawxel, wine kukuy ri itzel taq achomanik.
23 Mert látom, hogy keserű méregben és álnokság fogságában vagy.“
Kinwilo chi kꞌo jun nimalaj etzelal pa ri awanimaꞌ xuqujeꞌ ri mak at ujatꞌim.
24 Simon pedig így felelt: „Könyörögjetek érettem az Úrhoz, hogy semmi azokból, amiket mondtatok, rám ne jöjjön.“
Ri Simón xubꞌij: Chibꞌana bꞌa chꞌawem pa nuwiꞌ rech man kakꞌulmataj ta wukꞌ we kꞌax taq jastaq ri xibꞌij.
25 Ők pedig, miután bizonyságot tettek, és hirdették az Úrnak igéjét, visszatértek Jeruzsálembe, és sok samáriai faluban prédikálták az evangéliumot.
Are xetoꞌtaj ri Juan rachiꞌl ri Pedro che utzijoxik ri utzij ri Dios pa Samaria, xetzalij pa Jerusalén. Xikꞌow bꞌik pa ri leꞌaj rech Samaria, xkitzijoj kan ri utz laj tzij.
26 Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: „Kelj fel, és menj el dél felé, arra a járatlan útra, amely Jeruzsálemből Gázába megy alá.“
Jun ángel xuchꞌabꞌej ri Felipe, xubꞌij che: Jat pa ri relibꞌal qꞌij pa ri bꞌe ri keꞌ pa ri katzꞌinow ulew rech Jerusalén ri keꞌ pa Gaza.
27 És elment. És íme, egy szerecsen férfi, Kandakénak, a szerecsenek királyasszonyának hatalmas komornyikja, aki az egész kincstárának felügyelője volt, és feljött imádkozni Jeruzsálembe;
Xunimaj kꞌu ri Felipe ri xbꞌix che, xeꞌ je laꞌ. Pa ri bꞌe xuriq ri yakal pwaq rech Etiopía, upetik pa qꞌijilaꞌnem pa ri tinimit Jerusalén jun achi eunuco ri sibꞌalaj nim ubꞌanik, chajil rech ronojel ri ujastaq ri Chuchuꞌ Candace nim taqanel pa Etiopía.
28 visszatérőben a szekerén ült, és olvasta Ézsaiás prófétát.
Tzalijem loq rech tꞌuyul pa ri eqomal, tajin kusikꞌij ri wuj rech ri qꞌalajisal utzij ri Dios Isaías.
29 A Lélek pedig ezt mondta Fülöpnek: „Menj oda, és csatlakozzál ehhez a szekérhez!“
Ri Uxlabꞌixel xubꞌij che ri Felipe: Chatqebꞌ rukꞌ we jun eqomal riꞌ, chatbꞌin chuxukut.
30 Amikor Fülöp odafutott, hallotta, amint Ézsaiás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle: „Vajon érted-e, amit olvasol?“
Kaxikꞌan ri Felipe, xqet chuxukut ri eqomal, xuto chi ri achi ri kꞌo chupam tajin kusikꞌij ri wuj rech Isaías, xuta che: ¿La kachꞌobꞌ ri tajin kasikꞌij?
31 Ő pedig így felelt: „Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza nekem?“És kérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé.
Ri eunuco xubꞌij che: ¿Jas che kinchꞌobꞌo? Man kꞌo ta jun kintoꞌw chuchꞌobꞌik. Are xbꞌiꞌtaj we riꞌ rumal ri achi ri man kakꞌuliꞌ taj, xubꞌij che ri Felipe chi katꞌuyiꞌ bꞌik rukꞌ pa ri eqomal.
32 Az Írás helye pedig, melyet olvasott, ez volt: Mint juhot vitték mészárszékre, és mint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitotta meg a száját.
Jewaꞌ kubꞌij ri tajin kusikꞌij ri achi: Xkꞌam bꞌik pa kamisaxik jetaq kabꞌan che jun laj chij. Xa ta ne jun tzij xubꞌij, je xubꞌano jacha kubꞌan ri alaj chij are kakꞌam bꞌik pa pilik.
33 A megaláztatásában az ítélet elvétetett róla, az ő nemzetségét pedig kicsoda sorolja fel? Mert elvétetik a földről az ő élete.
Man xya ta uqꞌij, man xbꞌan ta ri qas usukꞌ che. Maj xa ta ne jun rijaꞌl xkꞌojiꞌk jeriꞌ rumal cher xesax ri ukꞌaslemal cho ri uwachulew.
34 A komornyik pedig ezt mondta Fülöpnek: „Kérlek téged, kiről mondja ezt a próféta? Magáról-e, vagy más valakiről?“
Kꞌa te riꞌ, ri eunuco xuta che ri Felipe: “Chabꞌij chwe ¿jachin tajin kutzijoj rij chi riꞌ la are ri qꞌalajisal tzij o jun winaq chik?”
35 Fülöp pedig megnyitotta száját, és kiindulva ebből az Írásból, hirdette neki Jézust.
Ri Felipe xuchapleꞌj utzijoxik che ri achi ri utz laj tzij rech ri Jesús, xuchapleꞌj rukꞌ ri tajin kusikꞌij.
36 Amikor pedig az úton mentek, egy vízhez jutottak, és ezt mondta a komornyik: „Íme, itt a víz! Mi akadálya van, hogy megkeresztelkedjem?“
Junam e bꞌenaq are xoꞌpan pa jun kꞌolibꞌal jawjeꞌ kꞌo wi jaꞌ, ri achi xubꞌij che ri Felipe: Chawilampeꞌ, kꞌo jaꞌ chi riꞌ. ¿La utz kabꞌan nuqasanaꞌ?
37 Fülöp pedig ezt mondta: „Ha teljes szívből hiszel, akkor lehet.“Ő pedig így felelt: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.“
Ri Felipe xubꞌij: We qas tzij katkojon che ri Jesús, utz kabꞌan aqasanaꞌ. Ri eunuco xubꞌij: Kinkojo rukꞌ ronojel wanimaꞌ chi ri Jesús are ukꞌojol ri Dios.
38 És megállította a szekeret, és leszálltak mindketten a vízbe, Fülöp és a komornyik, és megkeresztelte őt.
Ri achi xtaqan chutakꞌabꞌaxik ri eqomal, xeqaj pa ri jaꞌ, xbꞌan uqasanaꞌ rumal ri Felipe.
39 Amikor pedig a vízből feljöttek, az Úrnak Lelke elragadta Fülöpöt, és többé nem látta őt a komornyik, de örömmel ment tovább az útján.
Are xeꞌl loq pa ri jaꞌ, ri Uxlabꞌixel rech ri Dios xukꞌam bꞌik ri Felipe. Man xil ta chi uwach rumal ri achi. Ri achi ri man kakꞌuliꞌ taj xutaqej ri ubꞌe rukꞌ nimalaj kiꞌkotemal.
40 Fülöp pedig Azótoszba találta magát, és szertejárva hirdette az evangéliumot minden városnak, amíg Cézáreába nem jutott.
Xaq kꞌa teꞌ ri Felipe xopan pa ri tinimit Azoto jawjeꞌ xutzijoj wi ri utzij ri Dios, xutzijoj xuqujeꞌ ri utz laj tzij pa taq ri tinimit ri xikꞌow wi bꞌik xopan pa ri tinimit Cesarea.
