Apostolok 5
1 Egy ember azonban, név szerint Anániás, Szafirával, az ő feleségével együtt, eladta birtokát.
Men en man benämnd Ananias, med Saphira sin hustru, sålde sina ägor;
2 És félre tett az árából, feleségének is tudtával, és egy részét elvitték, az apostoloknak lábai elé letették.
Och hade lagt afsides något af värdet, med sine hustrus vetskap; och en del bar han fram, och lade för Apostlarnas fötter.
3 Péter pedig ezt mondta: „Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szentlelket, és a mezőnek árából félre tégy?
Då sade Petrus: Anania, hvi hafver Satanas uppfyllt ditt hjerta, att du skulle ljuga för dem Helga Anda, och undstinga somt af värdet för åkren?
4 Ha megmaradt volna, neked maradt volna meg, és miután eladtad, nem te rendelkeztél-e vele? Miért cselekedted ezt a dolgot szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.“
Du hade väl kunnat behållan, då du honom hade; och då han såld var, var han ock i ditt våld. Hvarföre hafver du sådant företagit i ditt hjerta? Du hafver icke ljugit för menniskor, utan för Gudi.
5 Amint Anániás meghallotta ezeket a szavakat, lerogyott és meghalt. Erre mindenkiben nagy félelem támadt, akik ezeket hallották.
Då Ananias hörde dessa orden, föll han ned, och gaf upp andan; och en stor räddhåge kom öfver alla dem som detta hörde.
6 Az ifjak pedig felkeltek, begöngyölték őt, kivitték, és eltemették.
Då stodo unge män upp; togo honom af vägen, båro honom bort, och begrofvon.
7 Történt aztán mintegy három óra múlva, hogy az ő felesége, nem tudva mi történt, bement.
Vid tre stunder derefter kom ock hans hustru, och visste icke hvad skedt var, och gick in.
8 Péter pedig ezt mondta neki: „Mondd meg nekem, vajon ennyiért adtátok-e el a földet?“Ő pedig ezt mondta: „Igen, ennyiért.“
Då svarade Petrus henne: Säg mig, hafven I ock för så mycket sålt åkren? Då sade hon: Ja, hafve vi så.
9 Péter pedig ezt mondta néki: „Miért egyeztetek meg, hogy az Úrnak lelkét megkísértsétek? Íme, a küszöbön vannak azoknak lábai, akik eltemették férjedet, és kivisznek téged.“
Då sade Petrus till henne: Hvarföre voren I öfverens, att I skullen fresta Herrans Anda? Si, deras fötter, som hafva begrafvit din man, äro för dörrene, och de skola ock straxt bära dig ut.
10 És azonnal összerogyott lábainál, és meghalt. Az ifjak pedig bementek, és halva találták, kivitték, és eltemették férje mellé.
Och straxt föll hon ned för hans fötter, och gaf upp andan. Då gingo de unge män in, och funno henne död; och båro henne ut, och jordade henne när hennes man.
11 Erre nagy félelem támadt az egész gyülekezetben és mindazokban, akik ezeket hallották.
Och en stor räddhåge kom öfver hela församlingena, och öfver alla dem som detta hörde.
12 Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda történt a nép között. Egy akarattal mindnyájan a Salamon csarnokában tartózkodtak.
Och igenom Apostlarnas händer gjordes mång tecken och under ibland folket; och de voro endrägteliga alle uti Salomons förhus.
13 Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni. A nép azonban magasztalta őket.
Men ingen annar djerfdes gifva sig intill dem; utan folket höll mycket af dem,
14 Hívők pedig egyre többen csatlakoztak az Úrhoz, férfiak és asszonyok sokasága.
Och hopen växte mer till af dem som trodde Herranom, både män och qvinnor;
15 Az utcákra hozták ki a betegeket, letették ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje valamelyiket közülük.
Så att de utbåro på gatorna sjuka menniskor, och lade dem i sängar, och på bårar, att, då Petrus kom gångandes, måtte åtminstone hans skugge skygga på någon af dem.
16 A szomszéd városok sokasága is Jeruzsálembe gyűlt, betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket hoztak, akik mind meggyógyultak.
Och församlade sig en stor hop af nästa städerna till Jerusalem, och förde dit sjuka, och de som besatte voro med de orena andar; och de vordo alle helbregda.
17 Ekkor felkelt a főpap és mind, akik vele voltak, azaz a szadduceusok felekezete, megteltek irigységgel,
Då stod den öfverste Presten upp, och alle de med honom voro, hvilke äro det parti, som kallas de Sadduceers; och vordo fulle med nit;
18 Elfogták az apostolokat, és közönséges tömlöcbe tették őket.
Och togo fatt på Apostlarna, och satte dem uti allmänneligit fängelse.
19 Azonban az Úr angyala éjszaka megnyitotta a tömlöc ajtaját, és kihozta őket, s ezt mondta:
Men Herrans Ängel lät dörrena upp på fångahuset om nattena, och hade dem ut, och sade:
20 „Menjetek el, és álljatok ki, a templomban a nép elé, és hirdessétek ez életnek minden beszédét!“
Går, och står i templet, och säger folkena all de ord, som detta lifvet tillhöra.
21 Ők pedig ezt hallva, bementek korán reggel a templomba, és tanítottak. Amikor pedig főpap megérkezett és a vele levők, összehívták a gyűlést és Izrael fiainak egész tanácsát, és elküldtek a tömlöcbe, hogy hozzák elő őket.
Då de detta hört hade, gingo de bittida om morgonen i templet, och begynte till att lära. Då kom den öfverste Presten, och de med honom voro, och kallade Rådet tillhopa, och alle de äldsta ibland Israels barn; och sände till fångahuset, att de skulle hemta dem.
22 Amikor azonban a poroszlók oda mentek, nem találták őket a tömlöcben; visszatérve tehát, jelentették:
Då tjenarena kommo, och funno dem icke i fångahuset, kommo de igen, och bådade dem;
23 „A tömlöcöt ugyan nagyon erősen bezárva találtuk, és az őrök kívül az ajtó előtt álltak; azonban mikor kinyitottuk, ott benn senkit sem találtunk.“
Sägande: Fångahuset funne vi ju granneliga igenläst, och väktarena ståndande utanför dörrene; men då vi uppläste, funno vi der ingen.
24 Amint pedig hallották ezeket a szavakat a pap, és a templom felügyelője és a főpapok, zavarba estek ezek miatt, hogy mi lehet ez?
Då öfverste Presten, och templets föreståndare, och andre öfverste Presterna hörde detta talet, begynte de varda tvehågse om dem, hvad deraf varda ville.
25 Valaki pedig eljött, s hírül adta nekik: „Íme, azok a férfiak, akiket a tömlöcbe vetettetek, a templomban állnak, és tanítják a népet.“
Då kom en, och bådade dem: Si, de män, som I insatt haden i fångahuset, de äro i templet, stå och lära folket.
26 Akkor elment a felügyelő a poroszlókkal, elővezette őket erőszak nélkül, ugyanis féltek a néptől, hogy megkövezi őket.
Då gick föreståndaren med tjenarena, och hade dem fram utan våld; ty de räddes för folket, att de skulle stena dem.
27 Elővezették hát, és a tanács elé állították őket, a főpap pedig megkérdezte tőlük:
Och då de hade ledt dem dit, hade de dem fram för Rådet; och den öfverste Presten frågade dem,
28 „Nem parancsoltuk-e meg nektek szigorúan, hogy ne tanítsatok annak nevében? És íme, betöltöttétek Jeruzsálemet tanításotokkal, és mi reánk akarjátok hárítani annak az embernek vérét.“
Sägandes: Hafve vi icke en tid och annan budit eder, att I icke skullen lära i detta Namnet? Och si, I hafven uppfyllt Jerusalem med edar lärdom, och viljen draga öfver oss denna mansens blod.
29 Péter és az apostolok pedig ezt felelték: „Istennek kell inkább engedni, mintsem az embereknek.
Då svarade Petrus, och Apostlarna, och sade: Man måste mer lyda Gud, än menniskor.
30 A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve megöltetek.
Våra fäders Gud hafver uppväckt Jesum, den I dräpit hafven, och upphängt på träd.
31 Az Isten fejedelemmé és megtartóvá emelte jobbjával, hogy Izraelnek bűnbánatot, és bűnöknek bocsánatát adja.
Den hafver Gud med sina högra hand upphöjt, för en Höfding och Frälsare, till att gifva Israel bättring och syndernas förlåtelse.
32 Mi vagyunk tanúi, e beszédek felől, és a Szentlélek is, akit Isten azoknak adott, akik neki engedelmeskednek.“
Och vi äro honom för vittne till det vi sågom; så ock den Helge Ande, den Gud gifvit hafver dem som honom lydaktige äro.
33 Amikor pedig azok ezeket hallva fogukat csikorgatták, arról tanácskoztak, hogy megölik őket.
Då de detta hörde, skar det dem i hjertat, och de begynte rädsla, att de måtte dräpa dem.
34 Azonban a tanácsban egy farizeus felállt, név szerint Gamáliél, aki az egész nép előtt tisztelt törvénytudó volt, és megparancsolta, hogy egy kis időre vezessék ki az apostolokat.
Då stod en Pharisee upp i Rådet, benämnd Gamaliel, en lagkloker, den ibland allt folket mycket afhållen var, och bad att Apostlarna skulle som snarast gå afsides ut;
35 És ezt mondta a többieknek: „Izrael férfiai, fontoljátok meg, hogy mit akartok ezekkel az emberekkel tenni!
Och sade till dem: I män af Israel, ser till hvad I gören med dessa män.
36 Mert ezelőtt felkelt Teudás, és azt mondta, hogy ő valaki, és mintegy négyszáz embernyi tömeg csatlakozott hozzá, de megölték, és mindnyájan, akik csak követték őt szétszéledtek, és semmivé lettek.
För dessa dagar hof Theudas sig upp, sägandes sig någon vara, honom föll en hop folk till, vid fyrahundrad; han vardt ihjälslagen, och alle de, som trodde honom, vordo förskingrade, och kommo till intet.
37 Ezután felkelt az a bizonyos galileai Júdás az összeírás idején, és sok embert maga után csábított: ez is elveszett, és mindazok, akik őt követték, szétszóródtak.
Efter honom hof Judas sig upp af Galileen, i de dagar då beskattningen skedde; han afvände mycket folk efter sig; han blef ock borto, och alle de som honom lydt hade, vordo förskingrade.
38 Mostanra nézve is azt mondom nektek, engedjétek el ezeket az embereket, és hagyjátok őket békén, mert ha emberektől van ez a szándék, vagy ez a dolog, akkor megsemmisül,
Och nu säger jag eder: Kommer intet vid dessa männerna, utan låter dem betämma; ty är detta råd eller verk af menniskor, så varder det väl omintet;
39 ha pedig Istentől van, ti meg nem szüntethetitek azt, és esetleg Isten ellen harcolóknak is találnak titeket.“
Men är det af Gudi, så kunnen I icke Slå det neder, såframt I viljen icke finnas strida emot Gud.
40 Azok engedtek neki, majd beszólították az apostolokat, megverték őket, megparancsolták, hogy a Jézus nevében ne szóljanak, és elbocsátották őket.
Då föllo de alle intill hans råd; och kallade Apostlarna, läto hudflänga dem, och bödo dem, att de icke skulle tala i Jesu Namn; och läto gå dem.
41 Ők pedig örömmel mentek el a tanács elől, hogy méltók voltak arra, hogy az ő nevéért gyalázatot szenvedjenek.
Men de gingo med fröjd ifrå Rådet, att de voro värdige lida smälek för hans Namns skull;
42 És mindennap a templomban és házanként nem szűntek meg tanítani, és hirdetni Jézust, a Krisztust.
Och höllo hvar dag uppå, utan återvändo, att lära och predika Evangelium om Jesu Christo, uti templet, och i all hus.
