Apostolok 21
1 Amint pedig, tőlük elszakadva, elindultunk, egyenesen haladva Kószba érkeztünk, másnap pedig Rodoszba, és onnan Patarába.
A mingmih mi ka ming kqeng awh, Kos tuilak cung na tuicunli awh am dyng na cet poe unyng. A khawngawi awh Rhodes tulak cung na cet unyng, cawhkawng Patara na cet unyng.
2 Amikor pedig találtunk egy hajót, mely Föníciába ment át, abba beültünk, és elhajóztunk.
Cawh Phonicia benna ak cet lawng ce hu unyng saw, cawh ka ming ngawih coengawh cet pahoei unyng.
3 Miután megláttuk Ciprust, és elhagytuk balkéz felől, Szíriába eveztünk, és Tíruszban kötöttünk ki, mert a hajó ott rakta ki a terhét.
Cuprus tuilak cung ce haih dan hqoeng unyng saw ak kai benna kawng Siria qam na cet unyng. Tura khaw awh dym unyng saw, cawh lawng awhkaw ik-oeihkhqi chet unyng.
4 Ott maradtunk hét napig, miután megtaláltuk a tanítványokat, akik a Lélek által mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
Cawh hubatkhqi hu unyng saw, cekkhqi venawh khaw khqih nyn awm unyng. Myihla ak caming Paul ce Jerusalem na ama ceh aham hlawh uhy.
5 Mikor pedig eltöltöttük azokat a napokat, és elindultunk, hogy elutazzunk, mindnyájan feleségestől, gyermekestől egészen a városon kívülre kísértek bennünket, és a tenger partján térdre esve imádkoztunk.
Cehlai khawnghi ce a boeih awhtaw, cekkhqi ce cehtaak khqi unyng saw lamceh cawng tlaih unyng. Cawh amik awm hubatkhqi ingkaw a mizu ami cakhqi ing ceng dyna ni thak khqi uhy, cekcoengawh tui keng awh khuk sym unawh cykcah unyng.
6 Ezután egymástól elbúcsúztunk, beültünk a hajóba, ők pedig visszatértek övéikhez.
Sadip na boe, ti qu unawh kqeng unyng, kaimih taw lawngawh ngawi unyng saw a mingmih taw im na hlat uhy.
7 Mi pedig a hajózást befejezve, Tíruszból eljutottunk Ptolemaiszba. Köszöntöttük az atyafiakat, és náluk maradtunk egy napig.
Tura khaw awhkawng lawng ing cet poe unyng, Ptolemai awh dym unyng, cawhkaw amik awm koeinaakhqi ce kut tlaih unyng saw hypoet awm unyng.
8 Másnap pedig elment Pál és mi, akik vele voltunk, s Cezáreába érkeztünk, és bementünk Fülöp evangélista házába, aki ama hét közül való volt, és nála maradtunk.
A khawngawi nyn awh cet tlaih bai unyng saw, Kai khaw pha unyng, awithang leek ak khypyikung thlang khqih ak khui awhkaw pynoet Filip a im awh pah unyng.
9 Neki pedig volt négy szűz leánya, akik prófétáltak.
Anih ing vaa ak ta hlan canu pupthli awi amik khypyikhqi tahy.
10 Mialatt pedig mi több napig ott maradtunk, eljött egy Júdeából való próféta, név szerint Agabosz.
Cawh ce khawnghi iqyt nu ka mi awm coengawh, Agaba ak mingnaak tawngha pynoet ce Judah nakawng law hy.
11 Mikor odajött hozzánk, elvette Pálnak az övét, megkötözte kezeit és lábait, s ezt mondta: „Ezt mondja a Szentlélek: A férfiút, akié ez az öv, ekképpen kötözik meg a zsidók Jeruzsálemben, és adják a pogányok kezébe.“
Kaimih a venawh a law awh, Paul ing ak cawi a zeennaak ce lo nawh, amah a kut ingkaw a khaw ce pin hy, “Ciim Myihla ing, ‘Jerusalem awhkaw Judakhqi ing vemyihna vawhkaw cawi zeennaak ak takung ve pin kawm usaw Gentelkhqi venawh pe kawm uh’ tihy,” tina hy.
12 Amikor pedig ezeket hallottuk, kértük, mind mi, mind az odavalósiak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
Ce ak awi ce ka ming zaak awh, kaimih ingkaw cawhkaw ak awmkhqi ing Paul ce Jerusalem na ama ceh aham hlawh unyng.
13 De Pál így felelt: „Miért sírtok, és keserítitek a szívemet? Mert én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézusnak nevéért.“
Cawh Paul ing, “Ikaw ham kqang unawh namik kaw nami seet sak? Pin ham doeng am nawh, Bawipa Jesu ang ming awh athih ham dy awm a oepchoeh na awm nyng kaw,” ni tinak khqi hy.
14 Mikor pedig nem engedett, megnyugodtunk és azt mondtuk: „Legyen meg az Úr akarata!“
Anih ce hlawh na ama law awhtaw, plal unyng saw, “Bawipa ak kawngaih seh nyng,” ti unyng.
15 Ezek után a napok után pedig felkészültünk, és felmentünk Jeruzsálembe.
Cekcoengawh, tho unyng saw Jerusalem na cet unyng.
16 A tanítványok közül is jöttek velünk együtt Cézáreából, akik elvezettek egy bizonyos ciprusi Mnázónhoz, egy régi tanítványhoz, hogy nála szálljunk meg.
Kaiserea khaw awhkaw hubat thlang vang ing kaimih ce nik bawng khqi nawh ka mi pahnaak hly kawi Mason a im awh ce ni kai pyi khqi hy. Anih ce Kupra thlang na awm nawh maa awh ni hubat thlang na a awm hawh hy.
17 Mikor azután megérkeztünk Jeruzsálembe, örömmel fogadtak minket az atyafiak.
Jerusalem khaw ce ka mi pha awh, koeinaakhqi ing ni ym khqi uhy.
18 Másnap pedig Pál velünk együtt bement Jakabhoz, ahol a vének is mindnyájan ott voltak.
A khawngawi nyn awh Jakob a venna Paul ingkaw kaimih ce cet unyng, a hqamcakhqi boeih ce cawh awm uhy.
19 Köszöntötte őket, majd sorjában elbeszélte, amiket az Isten a pogányok között az ő szolgálata által cselekedett.
Paul ing cekkhqi ce kut ami tlaih coengawh bi ami binaak awh Khawsa ing Gentelkhqi venawh ikawmyihna them a sainaak tice kqawn pek khqi hy.
20 Azok pedig ezt hallgatva, dicsőítették az Urat, és ezt mondták neki: „Látod, atyámfia, milyen sok ezren vannak zsidók, akik hívőkké lettek, pedig mindnyájan buzgón tartják a törvényt.
Ce ak awi ce a ming zaak awh, Khawsa ce kyihcah uhy. Cekcoengawh Paul a venawh: “Toek lah, Juda thlang a thawng a sang ing cangna hawh uhy ce, a mingmih boeih taw anaa awi ak lungnaak thlangkhqi nani ami awm hy.
21 Felőled pedig azt hallották, hogy te mindazokat a zsidókat, akik a pogányok között vannak, Mózestől való elszakadásra tanítod, azt mondva, hogy ne metéljék körül fiaikat, se a zsidó szokások szerint ne járjanak.
Gentel khqi anglakawh amik awm Judakhqi ing Mosi ce hlat taak unawh, ami cakhqi chahhui ama qeet voel aham ingkaw nimah phung na khaw amni sak qoe voel aham nang ing cawngpyi hyk ti, tinawh a mingmih a venawh kqawn pe hawh uhy.
22 Mit tegyünk tehát? Mindenesetre sokan összegyűlnek, ha meghallják, hogy ide jöttél.
Ikawmyihna ni ti lah voei uh? Nang law hy tice za ngai hawh kawm uh,
23 Azt tedd tehát, amit mondunk neked: Van köztünk négy férfiú, akik fogadalmat tettek.
cedawngawh kaimih ing ka mik kqawn law amyihna sai. Kaimih a venawh awi ak kam thlang pupthli awm hy.
24 Ezeket magad mellé véve, tisztulj meg velük, költs rájuk, hogy megnyírják fejüket, hogy mindannyian megtudják, hogy semmi sincs azokban, amiket felőled hallottak, hanem te magad is úgy jársz, hogy a törvényt megtartod.
Vekkhqi ve ceh pyi nawh ciimcaihnaak ce sai lawt, a mingmih a lu voh phu ce peek pe. Cawhtaw thlangkhqi ing nang akawng amik kqawn ve a hqawng ni, ti bit kawm uh, cehlai namah ingawm anaa awi ing ak kqawn amyihna sai.
25 A pogányokból lett hívők felől pedig mi írtunk, azt határozva, hogy ők semmi ilyenfélét ne tartsanak meg, hanem csak tartsák távol magukat mind a bálványoknak áldozott hústól, mind a vértől, mind a megfulladt állattól, és a paráznaságtól.“
Khawsa ak cangnaak Gentelkhqi venawh bul qunaak buh a ankhqi ama ai aham, thi ama ai ham, hawng khak meh ama ai ham ingkaw amak ciim nupa thawlhnaak ama sai aham awi tlyknaak ca ce pat pe hawh uhy,” tina uhy.
26 Akkor Pál maga mellé vette azokat a férfiakat, másnap velük megtisztult, bement a templomba, és bejelentette a tisztulás napjainak elteltét, amikor mindegyikükért bemutatják az áldozatot.
A khawngawi nyn awh Paul ing cekkhqi ce ceh pyi nawh cekkhqi mi ciimcaihnaak ce sai haih uhy. Cekcoengawh ciimcaihnaak khawnghi boeih nawh cekkhqi boeih aham ciimsaknaak tym ce sim sak aham bawkimna cet hy.
27 Amikor pedig a hét nap már eltelőben volt, az Ázsiából való zsidók, meglátták őt a templomban, fellázították az egész sokaságot és rávetették kezüket,
Khaw khqih nyn a boeih tawm awh, Asia qam awhkaw Juda thlangkhqi ing bawkim khuiawh Paul ce hu uhy. Cawhkaw thlang kqeng ce cuih unawh Paul ce tu uhy,
28 ezt kiáltva: „Izraelita férfiak, segítsetek! Ez az az ember, aki a nép ellen, a törvény ellen és e hely ellen tanít mindenkit mindenütt; ezen felül még görögöket is hozott be a templomba, és megfertőztette ezt a szent helyet.“
“Israel thlangkhqi aw, ni bawm lah uh! Ve ak thlang ing hun qoek awh nik thlangkhqi ingkaw anaa awi ing ve a hun ve kalh nawh thlang cuk am kik hy. Cek coeng bai awh, Greekkhqi ce bawkim awh lut pyikhqi nawh vawhkaw hun ciim ve am caih sak hawh hy,” tinawh khy uhy.
29 Mert látták vele korábban az efezusi Trofimoszt a városban, akiről azt vélték, hogy Pál bevitte a templomba.
(Ephesa khaw awhkaw Trophima ce Paul ingqawi lamma na khawk bau khuiawh hu hawh unawh, anih ce Paul ing bawkim ipkhui kawngma na ceh pyi namih hy, tinawh poek hau uhy.)
30 Az egész város megmozdult, és a nép összecsődült, Pált megragadták, kivonszolták a templomból, és azonnal bezárták az ajtókat.
Cawh khawk bau pum awh awipuungnaak ce awm hy, cedawngawh hun boeih nakawng thlangkhqi ce dawng law uhy. Paul ce tu unawh, bawkim awhkawng amik dawk awh vawng chawh ce khai pahoei uhy.
31 Amikor pedig meg akarták ölni, eljutott a hír a sereg ezredeséhez, hogy az egész Jeruzsálem felzendült.
Paul ce him ham na cai uhy, cawh khawk bau khui pum awh awipuungnaak awm hy tice Rom qaalboei ing za hy.
32 Ő azonnal vitézeket és századosokat vett maga mellé, lefutott hozzájuk. Amikor pedig meglátták az ezredest és a vitézeket, abbahagyták Pál verését.
Anih ing qaalboei pynoet ingkaw qalkapkhqi ce ang tawnna khy nawh thlang kqeng a venna ce dawng uhy. Thlang kqeng ing qaalboei ingkaw qalkapkhqi ce ami huh awh, Paul ami vyk ce noen uhy.
33 Akkor odaért az ezredes, elfogatta őt, és megparancsolta, hogy kötözzék meg két lánccal, majd kérdezősködött, hogy kicsoda ez, és mit követett el.
Qaalboei ing cet nawh Paul ce am tu awh thiqui pakkhih ing khih aham awi pehy. U aw ang mingnaak, ikaw a sai dawngawh nu, tice doet hy.
34 De ki ezt, ki azt kiáltotta a sokaságból, és miután nem érthette meg a bizonyos valóságot a zajongás miatt, megparancsolta, hogy vigyék el a várba.
Thlang kqeng ak khuiawh kaw thlang vangkhqi ing ak chang na khy toek toek uhy, cawhkaw awipungnaak awh ce a qaalboei ing awitak ce am sim thai hy, cedawngawh Paul ce qalkapkhqi awmnaak im na ceh pyi aham awi pehy.
35 Amikor pedig a lépcsőkhöz jutott, a vitézeknek vinniük kellett őt a nép erőszakossága miatt,
Paul ing thlaak kainaak a pha awh, thlang kqeng ing ami phawp ami seh aih awh qalkapkhqi ing Paul ce zoek unawh pawm uhy.
36 mert az egész sokaság követte őket, és kiáltozott: „Öld meg őt!“
Cawh thlang kqeng ing a hu hu awh, “Him uh, him uh,” tinawh khy uhy.
37 Amikor pedig már a várba akarták bevinni Pált, ezt mondta az ezredesnek: „Szabad-e valamit mondanom neked?“Az pedig ezt mondta: „Tudsz görögül?
Qalkapkhqi ing Paul ce qalkapkhqi awmnaak na ami ceh pyi tawm awh, qaalboei a venawh, “Awi kak kqawn hly thai aw? tinak khqi hy. Anih ing, “Greek awi na aw na pau?”
38 Hát nem te vagy az az egyiptomi, aki néhány nappal ezelőtt fellázította, és kivitte a pusztába azt a négyezer orgyilkos férfiút?“
Nang ve Izip pa maana thlang thongli kqawng damiah na ak ceh pyi ce aw? tina hy.
39 Pál pedig ezt mondta: „Én ugyan tarzuszi zsidó ember vagyok, Cilicia nem ismeretlen városának polgára, de kérlek téged, engedd meg nekem, hogy szóljak a néphez.“
Paul ing, “Kai taw Kilikia qam Tarsu khaw awhkaw Juda thlang ni, khaw mailai awhkaw thlang am ni. Thlang kqeng a venawh awi nik kqawn sak cang,” tina hy.
40 Amikor aztán megengedte, Pál a lépcsőkön állva intett kezével a népnek, és mikor nagy csend lett, megszólalt zsidó nyelven:
Qaalboei ing awi kqawn thainaak ce a peek awh, Paul ing thlaak awh dyi nawh thlang kqeng ce a kut ing zaap hy. Thlang boeih ami awm sap awhtaw, a mingmih a vanawh Aqamaic awi na awi kqawn pek khqi hy.
