Apostolok 2
1 Amikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt voltak.
And when the day of Pentecost was fully come, they were all with one accord in one place.
2 És nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése keletkezett, és eltöltötte az egész házat, ahol ültek.
And suddenly there came a sound from heaven as of a rushing mighty wind, and it filled all the house where they were sitting.
3 Kettős tüzes nyelvek jelentek meg előttük, és mindegyikükre ráereszkedtek.
And there appeared to them cloven tongues as of fire, and it sat upon each of them.
4 Megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és kezdtek más nyelveken szólni, amint a Lélek adta nékik, hogy szóljanak.
And they were all filled with the Holy Spirit, and began to speak in other tongues, as the Spirit gave them utterance.
5 Ekkor Jeruzsálemben laktak zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül valók, melyek az ég alatt vannak.
And there were dwelling at Jerusalem Jews, devout men, from every nation under heaven.
6 Miután pedig ez a zúgás keletkezett, egybegyűlt a sokaság, és megzavarodott, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallotta őket szólni.
Now when this was noised abroad, the multitude came together, and were confounded, because every man heard them speak in his own language.
7 Mindnyájan elálmélkodtak, és csodálkozva mondták egymásnak: „Nem Galileából valók-e ezek mindnyájan, akik beszélnek?
And they were all amazed and marvelled, saying one to another, Behold, are not all these who speak Galilaeans?
8 Hogyan halljuk hát őket, ki-ki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk?
And how do we hear every man in our own language, in which we were born?
9 Pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában, Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában,
Parthians, and Medes, and Elamites, and the dwellers in Mesopotamia, and in Judaea, and Cappadocia, in Pontus, and Asia,
10 Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbiának tartományaiban lakunk, mely Ciréné mellett van, és a Rómából jöttek, akár zsidók, akár prozeliták,
Phrygia, and Pamphylia, in Egypt, and in the parts of Libya about Cyrene, and strangers of Rome, Jews and proselytes,
11 krétaiak és arabok, halljuk, amint a mi nyelvünkön hirdetik az Istennek felséges dolgait.“
Cretes and Arabians, we hear them speak in our tongues the wonderful works of God.
12 Elálmélkodtak mindnyájan, és zavarban voltak, és egymásnak ezt mondták: „Vajon mi akar ez lenni?“
And they were all amazed, and were perplexed, saying one to another, What meaneth this?
13 Mások pedig csúfolódva ezt mondták: „Édes bortól részegedtek meg.“
Others mocking said, These men are full of new wine.
14 Péter azonban előállt a tizeneggyel, felemelte hangját, és így szólt hozzájuk: „Zsidó férfiak, és mindnyájan, akik Jeruzsálemben laktok, vegyétek tudomásul, és hallgassátok meg beszédemet!
But Peter, standing up with the eleven, lifted up his voice, and said to them, Ye men of Judaea, and all ye that dwell at Jerusalem, be this known to you, and hearken to my words:
15 Mert nem részegek ezek, amint ti állítjátok, hiszen a napnak harmadik órája van,
For these are not drunk, as ye suppose, seeing it is but the third hour of the day.
16 hanem ez az, amit megmondott Jóel próféta:
But this is that which was spoken by the prophet Joel;
17 »És az utolsó napokban, – ezt mondja az Isten –, kitöltöm az én Lelkemet minden testre: és fiaitok és leányaitok prófétálnak, ifjaitok látomásokat látnak, és a vének álmokat álmodnak.
And it shall come to pass in the last days, saith God, I will pour out of my Spirit upon all flesh: and your sons and your daughters shall prophesy, and your young men shall see visions, and your old men shall dream dreams:
18 Az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltöm Lelkemet azokban a napokban, és prófétálni fognak.
And on my servants and on my handmaidens I will, in those, days pour out of my Spirit; and they shall prophesy:
19 És csodákat teszek az égben odafenn, jeleket a földön idelenn: vért, tüzet és füstnek gőzölgését.
And I will show wonders in heaven above, and signs on the earth beneath; blood, and fire, and vapour of smoke:
20 A nap sötétséggé változik, a hold vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és fényes napja.
The sun shall be turned into darkness, and the moon into blood, before that great and notable day of the Lord come:
21 És mindenki, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.«
And it shall come to pass, that whoever shall call on the name of the Lord shall be saved.
22 Izraelita férfiak, halljátok meg ezeket a beszédeket: A Názáreti Jézust, azt a férfiút, aki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csodatételek és jelek által, melyeket általa cselekedett Isten közöttetek, amint magatok is tudjátok,
Ye men of Israel, hear these words; Jesus of Nazareth, a man approved by God among you by miracles and wonders and signs, which God did by him in the midst of you, as ye yourselves also know:
23 azt, aki Istennek elhatározásából és rendeléséből adatott halálra, megragadva, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megöltétek.
Him, being delivered by the determinate counsel and foreknowledge of God, ye have taken, and by wicked hands have crucified and slain:
24 De az Isten feltámasztotta, a halál fájdalmait megoldva, mert lehetetlen volt, hogy az őt fogva tartsa.
Whom God hath raised up, having loosed the pains of death: because it was not possible that he should be held by it.
25 Mert Dávid ezt mondja róla: »Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam.
For David speaketh concerning him, I saw the Lord always before my face, for he is on my right hand, that I should not be moved:
26 Ezért örvendezett a szívem, és vígadott a nyelvem; sőt még az én testem is reménységben nyugszik.
Therefore did my heart rejoice, and my tongue was glad; moreover also my flesh shall rest in hope:
Because thou wilt not leave my soul in hell, neither wilt thou allow thy Holy One to see corruption. (Hadēs g86)
28 Megjelentetted nékem az életnek útjait; betöltesz engem örömmel a te orcád előtt.«
Thou hast made known to me the ways of life; thou shalt make me full of joy with thy countenance.
29 Atyámfiai férfiak! Szabad nyíltan szólnom előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő meghalt és eltemették, és az ő sírja mind a mai napig nálunk van.
Men, brethren, let me freely speak to you concerning the patriarch David, that he is both dead and buried, and his sepulchre is with us to this day.
30 Mivel próféta volt, és tudta, hogy az Isten neki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő magvának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyezze az ő királyi székibe,
Therefore being a prophet, and knowing that God had sworn to him with an oath, that from the fruit of his loins, according to the flesh, he would raise up Christ to sit on his throne;
31 előre látva ezt, szólt a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelkét nem hagyta a sírban, sem a teste rothadást nem látott. (Hadēs g86)
He seeing this before spoke of the resurrection of Christ, that his soul was not left in hell, neither did his flesh see corruption. (Hadēs g86)
32 Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, aminek mi mindnyájan tanúi vagyunk.
This Jesus hath God raised up, of which we all are witnesses.
33 Ezért az Istennek jobbja által felmagasztaltatva, és a megígért Szentlelket megnyerve az Atyától, kitöltötte ezt, amit ti most láttok és hallotok.
Therefore being by the right hand of God exalted, and having received from the Father the promise of the Holy Spirit, he hath shed forth this, which ye now see and hear.
34 Mert nem Dávid ment fel a mennyországba, hiszen ő maga mondja: »Mondta az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől,
For David did not ascend into the heavens: but he saith himself, The LORD said to my Lord, Sit thou on my right hand,
35 míg a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul vetem.«
Until I make thy foes thy footstool.
36 Bizony tudja meg azért Izraelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek.“
Therefore let all the house of Israel know assuredly, that God hath made that same Jesus, whom ye have crucified, both Lord and Christ.
37 Amikor pedig ezeket hallották, szívükben megkeseredtek, és ezt mondták Péternek és a többi apostoloknak: „Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?“
Now when they heard this, they were pricked in their heart, and said to Peter and to the rest of the apostles, Men, brethren, what shall we do?
38 Péter pedig ezt mondta nekik: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében, a bűnöknek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.
Then Peter said to them, Repent ye, and each one of you be baptized in the name of Jesus Christ for the remission of sins, and ye shall receive the gift of the Holy Spirit.
39 Mert nektek szól az ígéret, és a gyermekeiteknek és mindazoknak, akik messze vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.“
For the promise is to you, and to your children, and to all that are afar off, even as many as the Lord our God shall call.
40 Sok egyéb beszéddel is buzgón kérte, és intette őket: „Szakítsátok el magatokat ettől a gonosz nemzetségtől!“
And with many other words did he testify and exhort, saying, Save yourselves from this perverse generation.
41 Akik pedig örömmel vették az ő beszédét, megkeresztelkedtek, és hozzájuk csatlakozott azon a napon mintegy háromezer lélek.
Then they that gladly received his word were baptized: and the same day there were added to them about three thousand souls.
42 És foglalatoskodtak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és az imádságban.
And they continued steadfastly in the apostles’ doctrine and fellowship, and in breaking of bread, and in prayers.
43 Minden lélekben pedig félelem támadt, és az apostolok sok csodát és jelt tettek.
And fear came upon every soul: and many wonders and signs were done by the apostles.
44 Mindnyájan pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt.
And all that believed were together, and had all things in common;
45 Jószágukat és marháikat eladogatták, és szétosztogatták azokat mindenkinek, kinek-kinek amint szüksége volt rá.
And sold their possessions and goods, and parted them to all men, as every man had need.
46 És minden nap egy akarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesedtek az eledelben örömmel és tiszta szívvel.
And they, continuing daily with one accord in the temple, and breaking bread from house to house, ate their food with gladness and singleness of heart,
47 Dicsérték az Istent, és az egész nép kedvelte őket. Az Úr pedig minden napon gyarapította a gyülekezetet az üdvözülőkkel.
Praising God, and having favour with all the people. And the Lord added to the church daily such as should be saved.
