Apostolok 18
1 Ezek után Pál Athénből eltávozva, elment Korinthusba.
Etu pichete Paul Athens pora Corinth sheher te jaise.
2 Amikor pedig egy Akvila nevű, pontuszi származású zsidóra talált – aki nem régen jött Itáliából –, és feleségére Priszcillára (mivel Klaudiusz megparancsolta, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából): hozzájuk csatlakozott.
Ta te tai ekjon Yehudi manu Aquila koi kene lok paise, tai Pontus laga manu thakise, aru tai olop din age te Italy pora tai laga maiki Priscilla ke loi kene ahise, kelemane Claudius pora Yehudi manu khan ke Rome pora jai jabole hukum dise. Paul taikhan usorte jaise,
3 Mivel ugyanolyan mestersége volt, náluk maradt, és dolgozott, ugyanis sátorkészítők voltak.
aru kelemane taikhan ki kaam kore etu Paul bhi kora nimite, taikhan logote thaki kene kaam korise, kele koile taikhan sob tambu bona manu asele.
4 Minden szombaton pedig a zsinagógában vitatkozott, és igyekezett mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni.
Aru Paul to mondoli te jai kene hodai Bisram dinte taikhan logote kotha kori thakise. Tai Yehudi aru Yunani manu khan ke Isor laga kotha mani kene thaki bole nimite koi thakise.
5 Amikor pedig megérkezett Macedóniából Szilász és Timótheus, a lélek szorongatta Pált, és bizonyságot tett a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus.
Jitia Silas aru Timothy duijon Macedonia pora ahise, Paul Isor laga kotha te pura mon dikene thakise, aru Yehudi manu khan ke Jisu Khrista laga gawahi koi thakise.
6 Amikor pedig azok ellene szegültek és káromlásokat szóltak, ruháiról lerázva a port, ezt mondta nekik: „Véretek szálljon fejetekre, én tiszta vagyok! Mostantól fogva a pogányokhoz megyek.“
Kintu Yehudi manu khan tai laga kotha mana nai aru taike sorom khilai dise, Paul tai laga kapra jharikena taikhan ke koise, “Tumikhan laga khun tumikhan nijor matha uporte ahibole dibi; moi eku golti kora nai. Etiya pora moi Isor najana manu usorte he jabo.”
7 És elmenve onnan, elment egy Jusztusz nevű, istenfélő ember házához, akinek háza szomszédos volt a zsinagógával.
Aru tai ta te pora ulaikene ekjon manu Titus Justus laga ghor te jaise, tai Isor ke mohima kora ekjon thakise. Tai laga ghor mondoli laga usorte thakise.
8 Kriszpusz pedig, a zsinagógának feje hitt az Úrban egész háza népével együtt. A korinthusiak közül is sokan, akik hallgatták őt, hittek és megkeresztelkedtek.
Crispus, mondoli laga ekjon cholawta, Probhu ke biswas kori loise, aru tai laga ghor manu sob bhi biswas korise; aru Corinth te kiman manu Isor laga kotha hunise taikhan bhi biswas kori kene baptizma loise.
9 Az Úr pedig éjszaka látomásban Pálnak ezt mondta: „Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass:
Aru ek rati, Probhu he Paul ke sapna te koise, “Bhoi na koribi, kintu moi laga kotha koi thakibi aru kitia bhi chup nathakibi.
10 mert én veled vagyok, és senki sem támad reád, hogy neked ártson, mert nekem sok népem van ebben a városban.“
Kelemane moi tumi logote ase, aru kun bhi tumike ahi kene eku kori bole na paribo, aru tumike nuksan nakoribo, kelemane etu sheher te moi laga manu bisi ase.”
11 És ott lakott egy esztendeig és hat hónapig, tanítva közöttük az Isten igéjét.
Aru Paul ta te ek saal aru choi mohina thakise, Isor laga kotha manu khan ke sikhai thakise.
12 Amikor pedig Gallió volt Akhája tiszttartója, a zsidók egy akarattal Pálra támadtak, a törvényszék elé vitték,
Kintu jitia Gallio pora Achaia laga Governor hoise, sob Yehudi manu khan mili kene Paul laga bhirodh te khara hoise aru taike dhori kene bisar kora jagate loi anise;
13 és ezt mondták: „A törvény ellen való istentiszteletre csábítja az embereket.“
taikhan koise, “Etu manu amikhan laga niyom bhirodh te jai kene Isor laga kotha sikhai ase aru mani bole koi ase.”
14 Amikor pedig Pál szólásra akarta nyitni száját, Gallió a zsidóknak ezt mondta: „Ha valóban valami bosszútételről, vagy gonosz cselekedetről volna szó, zsidók, igazság szerint meghallgatnálak benneteket.
Aru jitia Paul pora kotha kobole mukh khuli se, Gallio pora Yehudi khan ke koise, “Tumi Yehudi khan, jodi etu kotha golti aru paap kaam kora laga ase koile, moi tumikhan nimite bisar koribo.
15 De ha tanításról, nevekről és a törvényetekről van vita, ti magatok intézzétek el, mert én ezekben bíró nem akarok lenni.“
Kintu tai koi thaka kotha kunba laga naam nimite aru tumikhan laga niyom laga ase koile, tumikhan nijor hai sai lobi. Moi etu kotha khan nimite bisar kori bole mon nai.”
16 És elűzte őket a törvényszék elől.
Titia Gallio bisar laga jaga pora taikhan ke jabole dise.
17 A görögök pedig mindnyájan megragadták Szószthenészt, a zsinagóga fejét, és verték a törvényszék előtt, de Gallió semmit sem törődött velük.
Aru taikhan sob Sosthenes usorte jaise, mondoli laga ekjon cholawta, aru taike bisar kora jagate jai kene marise. Kintu Gallio to eitu khan nimite eku chinta kora nai.
18 Pál pedig, miután még több napig ott maradt, elbúcsúzott az atyafiaktól, Szíriába hajózott, és vele együtt Priszcilla és Akvila, miután fejét Kenkreában megnyírta, mert fogadalmat tett.
Aru Paul, bisi din ta te thaka pichete, ta te laga bhai khan ke chari kene Syria te jaise, Priscilla aru Aquila bhi tai logote thakise. Tai Cenchrea te tai nijor laga chuli kati dise kelemane tai kosom khaise.
19 Mikor pedig Efezusba jutott, őket ott hagyta, bement a zsinagógába, s vitatkozott a zsidókkal.
Aru jitia taikhan Ephesus te ahise, Paul pora Priscilla aru Aquila ke ta te chari dise, kintu tai nijor jai kene Yehudi khan logote kotha kori thakise.
20 Amikor pedig azok kérték, hogy hosszabb ideig maradjon náluk, nem állt rá,
Jitia taikhan Paul ke ta te aru olop din thaki bole koise, tai mana nai.
21 hanem búcsút vett tőlük, s ezt mondta: „Nekem mindenesetre Jeruzsálemben kell a következő ünnepet töltenem, de ismét eljövök hozzátok, ha Isten akarja.“És elhajózott Efezusból.
Kintu tai anurodh kori kene taikhan ke koise, “Isor itcha hoile moi aru bhi ahibo.” Ta te pora tai naw te uthi kene Ephesus te jai jaise.
22 Miután Cézáreába érkezett, felment Jeruzsálembe, köszöntötte a gyülekezetet, majd lement Antiókhiába.
Aru jitia Paul Caesarea te namise, tai jai kene Jerusalem girja te manu khan ke salam dise aru ta te pora tai Antioch te jaise.
23 Miután ott bizonyos időt eltöltött, elment, sorra végigjárta Galácia tartományát és Frígiát, erősítve a tanítványokat mind.
Aru olop din ta te thaka pichete, Paul ta te pora ulai jai kene Galatia aru Phrygia laga desh te kiman biswasi manu khan ase taikhan laga mon dangor kori dise.
24 Efezusba pedig egy Apollós nevű, alexandriai származású zsidó érkezett, ékesen szóló férfiú, aki az írásokban tudós volt.
Ta te Apollos koi kene ekjon manu thakise, tai jonom pora Alexandria laga manu thakise, kintu tai Ephesus te ahise. Tai to Isor laga kotha bhal pora jana aru kobo para ekjon gyaani manu thakise.
25 Őt már megtanították az Úr útjára, és mivel lélekben buzgó volt, nagyon szorgalmasan hirdette, és tanította az Úrról szóló dolgokat, bár csak János keresztségéről tudott.
Apollos ke Probhu laga rasta te thik pora mani kene thaki bole koi dise. Atma te bhal kori kene thaki bole nimite, aru mon dikene Jisu laga kotha manu khan ke sikhai thake, kintu tai John pora diya baptizma he jane.
26 Nagy bátorsággal kezdett beszélni a zsinagógában. Mikor pedig meghallgatta őt Akvila és Priszcilla, maguk mellé vették, és világosan kifejtették előtte az Istennek útját.
Etu nimite Apollos mondoli te jai kene mon dangor pora kotha koi thakise. Kintu jitia Priscilla aru Aquila tai laga kotha hunise, taike kinar te loijai kene Isor laga kotha aru bhi bhal pora bujhai dise.
27 Amikor pedig Akhájába akart átmenni, buzdították őt az atyafiak, írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Amikor megérkezett, sokat segített azoknak, akik a kegyelem által hittek.
Jitia tai Achaia jaga ke paar kori kene jabole itcha korise, titia biswasi bhai khan pora tai laga mon dangor kori dise aru taike bhal pora grohon koribi koi kene Achaia te thaka chela khan ke ekta chithi likhi dise. Jitia tai ta te punchise, tai Isor laga anugrah pora biswasi khan ke bisi modot dise.
28 Mert hatalmasan meggyőzte a zsidókat, a nyilvánosság előtt bebizonyítva az Írásokból, hogy Jézus a Krisztus.
Aru Apollos pora manu khan usorte mon dangor kori kene Yehudi khan ke kotha pora jitise aru Shastro te likhi kene thaka pora Jisu he Khrista ase koi kene dikhai dise.
