Apostolok 13
1 Antiókhiában az ott levő gyülekezetben volt néhány próféta és tanító: Barnabás és Simeon, akit Nigernek hívtak, és a cirénei Lucius és Manaén, akit Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltek, és Saul.
There were now (some *k*) in Antioch in what is [the] church prophets and teachers, both Barnabas and Simeon who is being called Niger and Lucius the Cyrenian, Manaen also — with Herod the tetrarch brought up — and Saul.
2 Amikor pedig ők szolgáltak az Úrnak és böjtöltek, ezt mondta a Szentlélek: „Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre őket elhívtam.“
As were ministering now they to the Lord and fasting said the Spirit Holy; do set apart then to Me (both *k*) Barnabas and (*k*) Saul for the work to which I have called them.
3 Akkor, miután böjtöltek és imádkoztak, kezeiket rájuk tették, és elbocsátották őket.
Then having fasted and having prayed and having laid the hands on them they sent [them] off.
4 Ők pedig, miután elküldte őket a Szentlélek, lementek Szeleukiába, és onnan eleveztek Ciprusba.
(They themselves *N(k)O*) indeed therefore having been sent forth by of the Holy (the *k*) Spirit went down to (*k*) Seleucia, From there (then *NK(o)*) they sailed to (*k*) Cyprus.
5 Mikor Szalamiszba jutottak, hirdették az Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is velük volt, mint segítőtárs.
And having come into Salamis they were proclaiming the word of God in the synagogues of the Jews; They had now also John [as] a helper.
6 Miután bejárták a szigetet egészen Páfoszig, találkoztak egy ördöngös hamispróféta zsidóval, akinek neve Barjézus volt,
Having passed through now (all *NO*) the island as far as Paphos they found (a man — *NO*) a certain magician a false prophet Jewish — whose name (of Bar-Jesus, *N(k)O*)
7 aki együtt volt Szergiusz Paulusz tiszttartóval, ezzel az okos emberrel. Magához hívatta Barnabást és Sault, és hallani akarta az Isten igéjét.
who was with the proconsul Sergius Paulus, man an intelligent. He having called to [him] Barnabas and Saul desired to hear the word of God.
8 Elimás, az ördöngös (mert az ő neve ugyanis ezt jelenti) azonban ellenkezett velük, igyekezve a tiszttartót elfordítani a hittől.
Was opposing however to them Elymas the magician — thus for means the name of him — seeking to turn away the proconsul from the faith.
9 De Saul, aki Pál is, megtelve Szentlélekkel, szemeit reá vetette,
Saul then also [called] Paul having been filled [the] Spirit Holy (and *k*) having looked intently upon him
10 és ezt mondta: „Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfajzat, minden igazságnak ellensége, nem szűnsz meg az Úrnak igaz útjait elferdíteni?
said; O full of all deceit and all craft, son of [the] devil, enemy of all righteousness, not will you cease perverting the ways (of the *no*) Lord upright?
11 Most azért íme, az Úrnak keze van rajtad, és vak leszel, és nem látod a napot egy ideig!“És azonnal homály és sötétség szállt reá, és botorkálva keresett vezetőket magának.
And now behold [the] hand (*k*) of the Lord [is] upon you, and you will be blind not seeing the sun during a season. Immediately (then descended *N(k)O*) upon him mist and darkness, and going about he was seeking one to lead by hand.
12 A tiszttartó, amikor látta, hogy mi történt, elálmélkodott az Úrnak tudományán, és hitt.
Then having seen the proconsul that having happened he believed being astonished at the teaching of the Lord.
13 Pál és kísérői elhajóztak Páfoszból, Pergébe, és Pamfiliának városába mentek. János azonban elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.
Having sailed then from Paphos [with] those around [him] (*k*) Paul came to Perga of Pamphylia. John however having departed from them he returned to Jerusalem.
14 Ők Pergéből tovább mentek, és eljutottak Antiókhiába, Pizidiának városába, és bementek szombatnapon a zsinagógába és leültek.
They themselves now having passed through from Perga came to Antioch (Pisidia, *N(k)O*) and (having gone *NK(o)*) into the synagogue on the day of the Sabbaths they sat down.
15 A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk, és ezt mondták: „Atyánkfiai, férfiak, ha van valami intő beszédetek a néphez, szóljatok.“
After then the reading of the law and of the Prophets sent the rulers of the synagogue to them saying; Men brothers, if any there is among you a word of exhortation toward the people, do speak.
16 Pál akkor felkelt, kezével intett, és ezt mondta: „Izrael férfiai és ti, akik félitek az Istent, halljátok meg!
Having risen up then Paul and having made a sign with the hand he said; Men Israelites and you who [are] fearing God, do listen.
17 Ennek a népnek, Izraelnek Istene kiválasztotta a mi atyáinkat, és e népet fölemelte, amikor Egyiptom földjén jövevények voltak, és onnan kihozta őket hatalmas karja által.
The God of the people this of Israel chose the fathers of us and the people exalted in the sojourn in [the] land (of Egypt *N(k)O*) and with arm uplifted brought them out of it;
18 Azután közel negyven esztendeig tűrte az ő erkölcsüket a pusztában.
and of about forty years for a period He endured the ways of them in the wilderness,
19 És miután eltörölt hét népet a Kánaán földjén, azoknak földjét sorsvetéssel elosztotta közöttük.
and having destroyed nations seven in [the] land of Canaan He gave as an inheritance (to them *k*) the land of them —
20 Azután mintegy négyszázötven esztendeig adott bírákat egészen Sámuel prófétáig.
during years four hundred and fifty; And after these things He gave [them] judges until Samuel the prophet;
21 Azután pedig királyt kértek maguknak, és az Isten Sault adta nekik, a Kis fiát, a Benjámin nemzetségéből való férfiút negyven esztendeig.
Then Then they asked for a king, and gave to them God Saul son of Kish, a man of [the] tribe of Benjamin, years forty;
22 És amikor őt elvetette, Dávidot emelte nekik királyul; akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: »Szívem szerint való férfiút találtam, Dávidot, Isai fiát, aki minden akaratomat véghez viszi.«
And having removed him He raised up David to them as king, to whom also He said having carried witness: I have found David the [son of] Jesse a man according to the heart of Mine, who will do all the will of Mine.
23 Az ő utódából támasztott Isten, ígérete szerint, Izraelnek szabadítót, Jézust,
Of this [man] the God of the seed according to promise (has brought *N(K)O*) to Israel ([the] Savior *NK(O)*) Jesus —
24 miután János az ő eljövetele előtt a megtérésnek keresztségét prédikálta Izrael egész népének.
When was proclaiming John before [the] face of the coming of Him a baptism of repentance to all the people of Israel.
25 Amikor pedig be akarta fejezni János az ő tisztét, ezt mondta: Akinek ti gondoltok engem, nem az vagyok, hanem íme, utánam jön, akinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját sem.
While then was fulfilling (*k*) John the course he was saying; (whom *N(k)O*) me myself do you suppose to be? Not am [he] I myself; but behold He comes after me myself of whom not I am worthy the sandal of the feet to untie.
26 Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és akik köztetek félik az Istent, az üdvösségnek ez az igéje nektek küldetett.
Men brothers, sons of [the] family of Abraham and you who [are] among you fearing God, (to us *N(K)O*) the message of the salvation this (was sent out. *N(k)O*)
27 De akik Jeruzsálemben laknak, és azoknak vezetői, nem ismerték fel őt, és a prófétáknak szavait, melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel betöltötték.
Those for dwelling in Jerusalem and the rulers of them Him not having known and the voices of the prophets that on every Sabbath are being read, having condemned [Him] they fulfilled [them];
28 És bár semmi halálra való okot nem találtak, kérték Pilátustól, hogy ölesse meg.
And no cause of death having found they begged Pilate to execute him.
29 Amikor mindazokat elvégezték, ami róla meg van írva, a fáról levéve sírba helyezték.
When then they had finished (all *N(k)O*) the [things] about Him written, having taken [Him] down from the tree they put [Him] in a tomb.
30 De az Isten feltámasztotta őt halottaiból,
But God raised Him out from [the] dead,
31 és megjelent több napon át azoknak, akik együtt jöttek fel vele Galileából Jeruzsálembe, akik az ő tanúi a nép előtt.
who appeared for days many to those having come up with Him from Galilee to Jerusalem, who (now *NO*) are witnesses of Him to the people.
32 Mi is hirdetjük nektek az atyáknak tett ígéretet, hogy azt az Isten betöltötte nekünk, az ő fiainak feltámasztotta Jézust.
And we ourselves to you evangelise the to the fathers promise having been made,
33 Amint a második zsoltárban is meg van írva: »Fiam vagy te, ma nemzettelek téged.«
that this God has fulfilled to the children of them (to us *NK(O)*) having raised up Jesus, as also in the psalm it has been written in the (second *NK(O)*) Son of Mine are You yourself, I myself today have begotten you.’
34 Azt pedig, hogy feltámasztotta őt halottaiból, úgy hogy nem is fog többé az enyészetbe visszatérni, így mondta: »Nektek váltom be a Dávidnak szóló biztos, szent ígéreteket.«
for then He raised Him out from [the] dead no more being about to return to decay, thus He has spoken that I will give to you the holy [blessings] of David the sure [blessings].’
35 Azért mondja másutt is: »Nem engeded, hogy a te Szentedet rothadás érje.«
(therefore *N(k)O*) also in another He says: Not You will allow the Holy One of you to see decay.’
36 Mert Dávid, miután a saját idejében szolgált az Isten akaratának, meghalt, és eltemették az ő atyái mellé, és utolérte a rothadás.
David indeed for in his own generation having served the of God purpose he fell asleep and he was added to the fathers of him and saw decay;
37 De akit Isten feltámasztott, azt nem érte rothadás.
The [One] however God raised up not did see decay.
38 Tudjátok meg hát, atyámfiai, férfiak, hogy őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát,
Known therefore it should be to you, men brothers, that through this One to you forgiveness of sins is proclaimed;
39 és mindazokból, amikből a Mózes törvénye által nem nyerhettek megigazulást, őáltala mindenki megigazul, aki hisz.
And from all things from which not you were able in (the *k*) law of Moses to be justified, in Him everyone who is believing is justified.
40 Vigyázzatok tehát, hogy rajtatok ne teljesedjen be, amit a próféták megmondtak:
do take heed therefore lest may come about (upon you *K*) that said in the prophets:
41 »Lássátok meg, ti megvetők, és csodálkozzatok, és semmisüljetek meg, mert én olyan dolgot cselekszem napjaitokban, olyan dolgot, amelyet nem hinnétek, ha valaki elmondaná nektek.«“
Behold! you scoffers, and do wonder and do perish for a work am working I myself in the days of you, a work (that *N(k)O*) certainly not you may believe even if one shall declare it to you.’
42 Amikor pedig mentek ki a zsinagógából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton is prédikálják nekik ezeket a beszédeket.
When are departing then (they *no*) (from the *k*) (synagogue *K*) (of the *k*) (Jews *K*) were begging (the gentiles *K*) on the next Sabbath to be spoken to them declarations these.
43 Amikor pedig szétoszlott a gyülekezet, sokan a zsidók közül, és az istenfélő prozeliták közül követték Pált és Barnabást, akik beszéltek velük, és biztatták őket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelmében.
When was releasing then the synagogue followed many of the Jews and of the worshipping converts after Paul and after Barnabas, who speaking to them were persuading them (to continue *N(k)O*) in the grace of God.
44 A következő szombaton aztán majdnem az egész város összegyűlt az Isten igéjének hallgatására.
On the (now *NK(o)*) coming Sabbath almost all the city was gathered together to hear the word (of the Lord. *N(K)O*)
45 Amikor pedig látták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és ellenkezve és káromlást szólva ellene mondtak azoknak, amiket Pál mondott.
Having seen however the Jews the crowds they were filled with jealousy and were contradicting the [things] by (*k*) Paul (spoken *N(k)O*) (denying and *K*) denigrating [him].
46 Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal ezt mondták: „Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, de mivel ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. (aiōnios g166)
Having spoken boldly (also *N(k)O*) Paul and Barnabas said; To you it was necessary first to be spoken the word of God; but since (now *ko*) you thrust away it and not worthy you judge yourselves of eternal life, behold we are turning to the Gentiles. (aiōnios g166)
47 Mert így parancsolta nekünk az Úr: »Pogányok világosságául rendeltelek téged, hogy üdvösségükre légy a földnek széléig.«“
Thus for has commanded us the Lord: I have set you for a light of [the] Gentiles to be you for salvation until [the] uttermost part of the earth.’
48 A pogányok pedig mikor ezeket hallották, örvendeztek és magasztalták az Úr igéjét, és mindazok, akik örök életre választattak, hittek. (aiōnios g166)
Hearing [it] then the Gentiles (were rejoicing *NK(o)*) and they were glorifying the word of the (Lord *NK(O)*) and they believed as many as were appointed to life eternal. (aiōnios g166)
49 Az Úrnak igéje pedig elterjedt az egész tartományban.
Was carried then the word of the Lord through all the region.
50 A zsidók azonban felbujtották az istenfélő és tisztességes asszonyokat, a városnak vezetőit, és üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból.
The but Jews incited the worshipping women (and *k*) [those] prominent and the principals of the city and they stirred up a persecution against Paul and (*k*) Barnabas and expelled them from the district of them.
51 Azok pedig lábuknak porát lerázva ellenük, elmentek Ikóniumba.
But having shaken off the dust of the feet (of them *k*) against them they went to Iconium.
52 A tanítványok pedig beteltek örömmel és Szentlélekkel.
(and *N(k)O*) the disciples were filled with joy and [the] Spirit Holy.
