Apostolok 1
1 Első könyvemet, Teofilus, azokról írtam, amiket Jézus elkezdett cselekedni és tanítani,
ⲁ̅ⲡϣⲟⲣⲡ ⲙⲉⲛ ⲛⲗⲟⲅⲟⲥ ⲁⲓⲧⲁⲙⲓⲟϥ ⲱ ⲑⲉⲟⲫⲓⲗⲉ ⲉⲧⲃⲉ ϩⲱⲃ ⲛⲓⲙ ⲛⲧⲁⲓⲥ ⲁⲣⲭⲉⲓ ⲛⲁⲁⲩ ⲁⲩⲱ ⲛϯ ⲥⲃⲱ ⲛϩⲏⲧⲟⲩ
2 egészen addig a napig, melyen fölvitetett, miután parancsolatokat adott a Szentlélek által az apostoloknak, akiket magának választott.
ⲃ̅ϣⲁϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϩⲟⲟⲩ ⲛⲧⲁⲩⲁⲛⲁⲗⲁⲙⲃⲁⲛⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲉⲁϥϩⲱⲛ ⲉⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛⲛⲁⲡⲟⲥⲧⲟⲗⲟⲥ ϩⲓⲧⲙ ⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ⲉⲧⲁϣⲉⲟⲉⲓϣ ⲙⲡⲉⲩⲁⲅⲅⲉⲗⲓⲟⲛ ⲛⲁⲓ ⲛⲧⲁϥⲥⲟⲧⲡⲟⲩ
3 Nekik az ő szenvedése után sok jel által megmutatta, hogy él, negyven napon át megjelent nekik, és szólt az Isten országára tartozó dolgokról.
ⲅ̅ⲛⲁⲓ ⲟⲛ ⲛⲧⲁϥⲧⲁϩⲟϥ ⲉⲣⲁⲧϥ ⲛⲁⲩ ⲉϥⲟⲛϩ ⲙⲛⲛⲥⲁ ⲧⲣⲉϥⲙⲟⲩ ϩⲛ ϩⲁϩ ⲙⲙⲁⲉⲓⲛⲛϩⲙⲉ ⲛϩⲟⲟⲩ ⲉϥⲟⲩⲱⲛϩ ⲛⲁⲩ ⲉⲃⲟⲗ ⲁⲩⲱ ⲉϥϣⲁϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲧⲙⲛⲧⲉⲣⲟ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ
4 Velük összejött és meghagyta nékik, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, „hallottatok tőlem:
ⲇ̅ⲁⲩⲱ ⲉϥⲟⲩⲱⲙ ⲛⲙⲙⲁⲩ ⲛⲉϥⲡⲁⲣⲁⲅⲅⲓⲗⲉ ⲛⲁⲩ ⲉⲧⲙⲉⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ⲁⲗⲗⲁ ⲉϭⲱ ⲉⲡⲉⲣⲏⲧ ⲙⲡⲉⲓⲱⲧ ⲡⲁⲓ ⲛⲧⲁⲧⲉⲧⲛⲥⲟⲧⲙⲉϥ ⲛⲧⲟⲟⲧ
5 hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva.“
ⲉ̅ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ ⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ⲙⲉⲛ ⲁϥⲃⲁⲡⲧⲓⲍⲉ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲟⲟⲩ ⲛⲧⲱⲧⲛ ⲇⲉ ⲥⲉⲛⲁⲃⲁⲡⲧⲓⲍⲉ ⲙⲙⲱⲧⲛ ϩⲛ ⲟⲩⲡⲛⲁ ⲉϥⲟⲩⲁⲁⲃ ⲙⲛⲛⲥⲁ ϩⲁϩ ⲁⲛ ⲛϩⲟⲟⲩ ⲁⲗⲗⲁ ϣⲁ ⲧⲡⲉⲛⲧⲏⲕⲟⲥⲧⲏ
6 Mikor azért ők egybegyűltek, megkérdezték tőle: „Uram, nem most állítod helyre Izraelnek országát?“
ⲋ̅ⲛⲧⲟⲟⲩ ϭⲉ ⲁⲩⲥⲱⲟⲩϩ ⲁⲩϫⲛⲟⲩϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲉⲛ ϩⲣⲁⲓ ϩⲙ ⲡⲉⲓⲟⲩⲟⲉⲓϣ ⲕⲛⲁϯ ⲛⲧⲙⲛⲧⲉⲣⲟ ⲙⲡⲓⲏⲗ
7 Ezt felelte nekik: „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.
ⲍ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲙⲡⲱⲧⲛ ⲁⲛ ⲡⲉ ⲥⲟⲩⲛ ⲛⲉⲩⲟⲓϣ ⲙⲛ ⲛⲉⲭⲣⲟⲛⲟⲥ ⲛⲁⲓ ⲛⲧⲁⲡⲉⲓⲱⲧ ⲕⲁⲁⲩ ϩⲛ ⲧⲉϥⲉⲝⲟⲩⲥⲓⲁ ⲙⲁⲩⲁⲁϥ
8 Hanem, miután a Szentlélek eljön hozzátok, erőt kaptok: és tanúim lesztek nekem úgy Jeruzsálemben, mint egész Júdeában, és Samáriában és a földnek mind a végső határáig.“
ⲏ̅ⲁⲗⲗⲁ ⲧⲉⲧⲛⲁϫⲓ ⲛⲟⲩϭⲟⲙ ⲉⲣϣⲁⲛⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ⲉⲓ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲱⲧⲛ ⲛⲧⲉⲧⲛϣⲱⲡⲉ ⲛⲁⲓ ⲙⲙⲛⲧⲣⲉ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ⲙⲛ ϯⲟⲩⲇⲁⲓⲁ ⲧⲏⲣⲥ ⲙⲛ ⲧⲥⲁⲙⲁⲣⲓⲁ ⲁⲩⲱ ϣⲁ ⲁⲣⲏϫϥ ⲙⲡⲕⲁϩ
9 És miután ezeket mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt szemeik elől.
ⲑ̅ⲛⲁⲓ ⲇⲉ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϫⲟⲟⲩ ⲁⲩⲕⲗⲟⲟⲗⲉ ϫⲓⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩϥⲓ ⲙⲙⲟϥ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲟⲟⲧⲟⲩ
10 Amint szemeiket az égre függesztették, amikor ő elment, íme két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
ⲓ̅ⲉⲩⲉⲓⲟⲣⲙ ⲇⲉ ⲛⲥⲱϥ ⲉϥⲃⲏⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ ⲉⲓⲥ ⲣⲱⲙⲉ ⲥⲛⲁⲩ ⲛⲉⲩⲁϩⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ϩⲓϫⲱⲟⲩ ϩⲛ ϩⲉⲛϩⲃⲥⲱ ⲉⲩⲟⲩⲟⲃϣ
11 És így szóltak: „Galileabeli férfiak, miért álltok itt felnézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, amikképpen láttátok őt felmenni a mennybe.“
ⲓ̅ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲛⲣⲱⲙⲉ ⲛⲅⲁⲗⲓⲗⲁⲓⲟⲥ ⲁϩⲣⲱⲧⲛ ⲧⲉⲧⲛⲁϩⲉⲣⲁⲧ ⲧⲏⲩⲧⲛ ⲉⲧⲉⲧⲛϭⲱϣⲧ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲓⲥ ⲛⲧⲁⲩϥⲓⲧϥ ⲛⲧⲉ ⲧⲏⲩⲧⲛ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ ⲧⲁⲓ ⲧⲉ ⲑⲉ ⲉⲧϥⲛⲏⲩ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲑⲉ ⲛⲧⲁⲧⲉⲧⲛⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ ⲉϥⲛⲁⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲧⲡⲉ
12 Ezután visszatértek Jeruzsálembe a hegyről, melyet Olajfák hegyének hívnak, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
ⲓ̅ⲃ̅ⲧⲟⲧⲉ ⲁⲩⲕⲟⲧⲟⲩ ⲉⲑⲓⲗⲏⲙ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲧⲟⲟⲩ ⲉϣⲁⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲡⲧⲟⲟⲩ ⲛⲛϫⲟⲉⲓⲧ ⲉϥⲟⲩⲏⲩ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ⲛⲟⲩϩⲓⲏ ⲛⲥⲁϣϥ ⲛϩⲟⲟⲩⲧⲛ
13 Amikor megérkeztek, felmentek a felsőházba, ahol megszálltak: Péter és Jakab, János és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta és Júdás, a Jakab fia.
ⲓ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲉⲓ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁⲩⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲙⲁ ⲛⲧⲡⲉ ⲉⲛⲉⲩⲟⲩⲏϩ ⲛϩⲏⲧϥⲛϭⲓ ⲡⲉⲧⲣⲟⲥ ⲙⲛ ⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ⲙⲛ ⲓⲁⲕⲱⲃⲟⲥ ⲁⲩⲱ ⲁⲛⲇⲣⲉⲁⲥ ⲫⲓⲗⲓⲡⲡⲟⲥ ⲙⲛ ⲑⲱⲙⲁⲥ ⲃⲁⲣⲑⲟⲗⲟⲙⲁⲓⲟⲥ ⲙⲛ ⲙⲁⲑⲑⲁⲓⲟⲥ ⲓⲁⲕⲕⲱⲃⲟⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲁⲗⲫⲁⲓⲟⲥ ⲁⲩⲱ ⲥⲓⲙⲱⲛ ⲡⲍⲏⲗⲱⲧⲏⲥ ⲙⲛ ⲓⲟⲩⲇⲁⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲓⲁⲕⲕⲱⲃⲟⲥ
14 Mindnyájan egy szívvel-lélekkel, az imádkozással és a könyörgéssel voltak elfoglalva, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő testvéreivel együtt.
ⲓ̅ⲇ̅ⲛⲁⲓ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲛⲉⲩⲡⲣⲟⲥⲕⲁⲣⲧⲉⲣⲓ ⲉⲡⲉϣⲗⲏⲗ ⲙⲛ ϩⲉⲛⲥϩⲓⲙⲉ ⲙⲛ ⲙⲁⲣⲓⲁ ⲧⲙⲁⲁⲩ ⲛⲓⲥ ⲁⲩⲱ ⲛⲉϥⲥⲛⲏⲩ
15 Azokban a napokban felkelve Péter a tanítványok között – volt ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság –, ezt mondta:
ⲓ̅ⲉ̅ϩⲣⲁⲓ ⲇⲉ ϩⲛ ⲛⲉⲓϩⲟⲟⲩ ⲁϥⲧⲱⲟⲩⲛ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲧⲣⲟⲥ ⲛⲧⲙⲏⲧⲉ ⲛⲛⲉⲥⲛⲏⲩ ⲉⲩⲛ ⲟⲩⲙⲏⲏϣⲉ ⲙⲙⲁⲩ ⲉⲩⲛⲁⲣⲁϣⲉ ϫⲟⲩⲱⲧ ⲛⲣⲁⲛ ⲁⲩⲱ ⲡⲉϫⲁϥ ϫⲉ
16 „Atyámfiai, férfiak, szükséges volt, hogy beteljesedjen az Írás, melyet megjövendölt a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetőjük lett azoknak, akik megfogták Jézust.
ⲓ̅ⲋ̅ⲛⲣⲱⲙⲉ ⲛⲉⲥⲛⲏⲩ ⲛⲉϩⲁⲡⲥ ⲉⲧⲣⲉⲧⲉⲓⲅⲣⲁⲫⲏ ϫⲱⲕ ⲉⲃⲟⲗ ⲧⲁⲓ ⲛⲧⲁϥϫⲟⲟⲥ ϫⲓⲛ ⲛϣⲟⲣⲡ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲛ ⲧⲧⲁⲡⲣⲟ ⲛⲇⲁⲩⲓⲇ ⲉⲧⲃⲉ ⲓⲟⲩⲇⲁⲥ ⲡⲉⲛⲧⲁϥϣⲱⲡⲉ ⲛⲣⲉϥϫⲓ ⲙⲟⲉⲓⲧ ⲛⲛⲉⲛⲧⲁⲩϭⲱⲡⲉ ⲛⲓⲥ
17 Mert közénk tartozott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
ⲓ̅ⲍ̅ϫⲉ ⲛⲉⲁⲩⲟⲡϥ ⲡⲉ ϩⲣⲁⲓ ⲛϩⲏⲧⲛ ⲁⲩⲱ ⲁϥϫⲓ ⲙⲡⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲥ ⲛⲧⲉⲓⲇⲓⲁⲕⲟⲛⲓⲁ
18 (Mezőt szerzett hamisságának béréből, és lezuhanva, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
ⲓ̅ⲏ̅ⲡⲁⲓ ϭⲉ ⲁϥϣⲱⲡ ⲛⲁϥ ⲛⲟⲩϭⲱⲙ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲃⲉⲕⲉ ⲙⲡⲉϥϫⲓ ⲛϭⲟⲛⲥ ⲁⲩⲱ ⲁϥϩⲉ ⲉϫⲙ ⲡⲉϥϩⲟ ⲁϥⲡⲱϣ ⲉⲧⲉϥⲙⲏⲧⲉ ⲁⲛⲉⲧⲡⲉϥϩⲟⲩⲛ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲡⲱⲛ ⲉⲃⲟⲗ
19 És ezt megtudták mindazok, akik Jeruzsálemben laknak, úgyhogy azt a mezőt tulajdon nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek nevezték el.)
ⲓ̅ⲑ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲡⲉⲓϩⲱⲃ ϭⲱⲗⲡ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲟⲩⲟⲛ ⲛⲓⲙ ⲉⲧⲟⲩⲏϩ ϩⲛ ⲑⲓⲗⲏⲙ ϩⲱⲥⲧⲉ ⲛⲥⲉⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲡϭⲱⲙ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ϩⲛ ⲧⲉⲩⲁⲥⲡⲉ ϫⲉ ⲁⲕⲉⲗⲇⲁⲙⲁⲭ ⲉⲧⲉ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲡϭⲱⲙ ⲙⲡⲉⲥⲛⲟϥ
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: »Legyen az ő lakóhelye puszta és ne legyen lakó abban.« És: »Az ő püspökségét más vegye át.«
ⲕ̅ϥⲥⲏϩ ⲅⲁⲣ ϩⲙ ⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲛⲛⲉⲯⲁⲗⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲁⲣⲉⲧⲉϥⲣⲥⲱ ϣⲱⲡⲉ ⲛϫⲁⲓⲉ ⲁⲩⲱ ⲙⲡⲣⲧⲣⲉϥϣⲱⲡⲉ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲧⲟⲩⲏϩ ϩⲛ ⲛⲉϥⲙⲁ ⲛϣⲱⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲧⲉϥⲙⲛⲧⲉⲡⲓⲥⲕⲟⲡⲟⲥ ⲙⲁⲣⲉⲕⲉⲟⲩⲁ ϫⲓⲧⲥ
21 Szükséges azért, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
ⲕ̅ⲁ̅ϣϣⲉ ϭⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲛⲣⲱⲙⲉ ⲉⲧⲙⲟⲟϣⲉ ⲛⲙⲙⲁⲛ ϩⲙ ⲡⲉⲓⲟⲩⲟⲉⲓϣ ⲧⲏⲣϥ ⲛⲧⲁϥⲉⲓ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲃⲱⲕ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲓⲧⲟⲟⲧⲛ ⲛϭⲓ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲓⲥ
22 a János keresztségétől kezdve mind addig a napig, melyen fölvitetett a mennybe tőlünk, azok közül még valaki az ő feltámadásának tanúja legyen velünk együtt.“
ⲕ̅ⲃ̅ⲉⲁϥⲁⲣⲭⲉⲓ ϫⲓⲛ ⲡⲃⲁⲡⲧⲓⲥⲙⲁ ⲛⲓⲱϩⲁⲛⲛⲏⲥ ϣⲁϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϩⲟⲟⲩ ⲛⲧⲁⲩϥⲓⲧϥ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲛⲧⲟⲟⲧⲛ ⲉⲧⲣⲉⲟⲩⲁ ⲛⲛⲁⲓ ϣⲱⲡⲉ ⲛⲙⲙⲁⲛ ⲙⲙⲛⲧⲣⲉ ⲛⲧⲉϥⲁⲛⲁⲥⲧⲁⲥⲓⲥ
23 Ezért előállítottak kettőt, Józsefet, akit Barsabbásnak hívnak, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást,
ⲕ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲧⲁϩⲉ ⲥⲛⲁⲩ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲓⲱⲥⲏⲥ ⲡⲉⲧⲉϣⲁⲩⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲃⲁⲣⲥⲁⲃⲁⲥ ⲡⲁⲓ ⲛⲧⲁⲩϯⲣⲓⲛϥ ⲉⲓⲟⲩⲥⲧⲟⲥ ⲁⲩⲱ ⲙⲁⲑⲓⲁⲥ
24 és így imádkoztak: „Te, Uram, ki mindenkinek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül azt, akit kiválasztottál,
ⲕ̅ⲇ̅ⲁⲩϣⲗⲏⲗ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲛⲧⲟⲕ ⲉⲧⲥⲟⲟⲩⲛ ⲙⲫⲏⲧ ⲛⲟⲩⲟⲛ ⲛⲓⲙ ⲟⲩⲱⲛϩ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲟⲩⲁ ⲙⲡⲉⲓⲥⲛⲁⲩ ⲡⲉⲛⲧⲁⲕⲥⲟⲧⲡϥ
25 hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedett Júdás, hogy az ő helyére jusson.“
ⲕ̅ⲉ̅ⲉϫⲓ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲧⲉⲓⲇⲓⲁⲕⲟⲛⲓⲁ ⲁⲩⲱ ⲧⲙⲛⲧⲁⲡⲟⲥⲧⲟⲗⲟⲥ ⲛⲧⲁϥⲡⲁⲣⲁⲃⲁ ⲛϩⲏⲧⲥ ⲛϭⲓ ⲓⲟⲩⲇⲁⲥ ⲉⲧⲣⲉϥⲃⲱⲕ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲡⲉϥⲙⲁ ⲙⲙⲓⲛ ⲙⲙⲟϥ
26 Sorsot vetettek azért közülük, és a sors Mátyásra esett, és így a tizenegy apostol közé számlálták.
ⲕ̅ⲋ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩϯ ⲛⲁⲩ ⲛϩⲉⲛⲕⲗⲏⲣⲟⲥ ⲁⲡⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲥ ⲉⲓ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲙ ⲙⲁⲑⲓⲁⲥ ⲁⲩⲟⲡϥ ⲙⲛ ⲡⲙⲛⲧⲟⲩⲉ ⲛⲁⲡⲟⲥⲧⲟⲗⲟⲥ
