2 Timóteushoz 3
1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők következnek.
Men detta skall du veta, att uti yttersta dagarna tillstunda farliga tider.
2 Az emberek önzők, kapzsik, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek,
Ty der varda kommande menniskor, som älska sig sjelfva; girige, stortalige, högfärdige, försmädare, föräldromen olydige, otacksamme, ogudaktige,
3 szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői,
Okärlige, hårdnackade, skändare, okyske, omilde, hatande det goda,
4 árulók, vakmerők, felfuvalkodottak lesznek, akik inkább a gyönyört, mint Istent szeretik.
Förrädare, öfverdådige, uppblåste, de der mer älska vällust än Gud;
5 Az ilyeneknél megvan az istenfélelem látszata, de megtagadják annak erejét. Ezeket kerüld.
Hafvandes ett sken till Gudaktighet; men dess kraft försaka de. Och fly sådana.
6 Mert ezek közül valók azok, akik betolakodnak a házakba, és foglyul ejtik a bűnökkel megterhelt és sokféle kívánságtól űzött asszonykákat,
Af dem äro de som löpa utu det ena huset i det andra, och föra qvinnfolk fångna, som med synder betungade äro, och drifvas af mångahanda lustar.
7 akik mindig tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem jutnak.
Alltid läras de, och kunna dock aldrig komma till sanningens kunskap.
8 Ahogyan Jannész és Jambrész ellenálltak Mózesnek, úgy ezek is ellenállnak az igazságnak, romlott gondolkodású, a hit dolgában nem becsületes emberek.
Men såsom Jannes och Jambres stodo emot Mose, så stå ock desse emot sanningene; det äro menniskor, förderfvade i sitt sinne, odugelige till trona.
9 De nem jutnak előbbre, mert esztelenségük nyilvánvaló lesz mindenki előtt, amint amazoké is az lett.
Men de skola icke länger hafva framgång; ty deras galenskap varder allom uppenbar, såsom ock de förras var.
10 Te azonban követted az én tanításomat, életmódomat, szándékomat, hitemet, hosszútűrésemet, szeretetemet, türelmemet,
Men du hafver förnummit min lärdom, mitt sätt, mitt uppsåt, mina tro, min långmodighet, min kärlek, mitt tålamod;
11 üldöztetéseimet, szenvedéseimet, amelyek Antiókhiában, Ikóniumban, Lisztrában értek. Micsoda üldöztetéseket szenvedtem el! De mindezekből megszabadított engem az Úr!
Mina förföljelser, mina bedröfvelser, som mig öfvergingo i Antiochien, Iconio, Lystris; hurudana förföljelser jag der led; och af allt hafver Herren förlossat mig.
12 De hiszen mindenkit üldözni fognak, aki Krisztus Jézusban istenfélően akar élni.
Och alle, de der gudeliga vilja lefva i Christo Jesu, måste lida förföljelse.
13 A gonosz emberek és az ámítók még tovább mennek a gonoszságban, tévelyegve és másokat is megtévesztve.
Men med onda menniskor och bedragare varder det ju länger ju argare; de förföra, och varda förförde.
14 De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről meggyőződtél, tudva, kitől tanultad.
Men du, blif vid det du lärt hafver, och det dig betrodt är, vetandes af hvem du det lärt hafver.
15 Mert gyermekségedtől fogva ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.
Och efter du af barndom hafver kunnat den Helga Skrift, kan hon dig undervisa till salighet, genom trona på Christum Jesum.
16 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,
Ty all skrift af Gudi utgifven är nyttig till lärdom, till straff, till bättring, till tuktan i rättfärdighet;
17 hogy az Isten embere alkalmas és a jó cselekvésére kész legyen.
Att en Guds menniska skall vara fullbordad, till alla goda gerningar skickelig.
