< 2 Korintusi 6 >

1 Mint Istennel együtt munkálkodók, intünk is titeket, hogy ne vegyétek hiába az Isten kegyelmét.
Working together, we entreat also that you do not receive the grace of God in vain.
2 Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, itt van a kegyelem ideje, íme itt van az üdvösség napja!“
For he says, “At an acceptable time I listened to you. In a day of salvation I helped you.” Behold, now is the acceptable time. Behold, now is the day of salvation.
3 Senkinek sem adunk alkalmat a megütközésre, hogy szolgálatunkat ne szidalmazzák,
We give no occasion of stumbling in anything, that our service may not be blamed,
4 hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái, sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban,
but in everything commending ourselves as servants of God: in great endurance, in afflictions, in hardships, in distresses,
5 vereségben, tömlöcben, háborúságban, küszködésben, virrasztásban, böjtölésben,
in beatings, in imprisonments, in riots, in labours, in watchings, in fastings,
6 tisztaságban, ismeretben, hosszútűrésben, szívességben, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,
in pureness, in knowledge, in perseverance, in kindness, in the Holy Spirit, in sincere love,
7 igazmondásban, Isten erejében, az igazságnak támadó és védő fegyverzetében,
in the word of truth, in the power of God, by the armour of righteousness on the right hand and on the left,
8 dicsőségben és gyalázatban, rágalmazásban és dicséretben, mint ámítók, és mégis igazak,
by glory and dishonour, by evil report and good report, as deceivers and yet true,
9 mint ismeretlenek, és mégis jól ismertek, mint megholtak és mégis élők, mint ostorozottak, de meg nem öltek,
as unknown and yet well known, as dying and behold—we live, as punished and not killed,
10 mint bánkódók, noha mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint szűkölködők, de mindennel bírók.
as sorrowful yet always rejoicing, as poor yet making many rich, as having nothing and yet possessing all things.
11 Szánk megnyílt, szívünk kitárult előttetek, korinthusiak.
Our mouth is open to you, Corinthians. Our heart is enlarged.
12 Nem mi vagyunk szűkkeblűek irántatok, hanem ti irántunk!
You are not restricted by us, but you are restricted by your own affections.
13 Viszonzásul – mint gyermekeimhez szólok – tárjátok ki ti is szíveteket!
Now in return—I speak as to my children—you also open your hearts.
14 Ne húzzatok közös igát a hitetlenekkel, mert mi köze van az igazságnak a gonoszsághoz, vagy mi köze van a sötétségnek a világossághoz?
Don’t be unequally yoked with unbelievers, for what fellowship do righteousness and iniquity have? Or what fellowship does light have with darkness?
15 Hogyan egyezhetne meg Krisztus a Béliállal? Vagy mi köze van a hívőnek a hitetlenhez?
What agreement does Christ have with Belial? Or what portion does a believer have with an unbeliever?
16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert ti az élő Isten temploma vagytok, amint Isten mondta: „Bennük lakom és közöttük járok, és Istenük leszek, és ők népem lesznek!“
What agreement does a temple of God have with idols? For you are a temple of the living God. Even as God said, “I will dwell in them and walk in them. I will be their God and they will be my people.”
17 Ezért tehát menjetek ki közülük és szakadjatok el tőlük, ezt mondja az Úr, és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket.
Therefore “‘Come out from amongst them, and be separate,’ says the Lord. ‘Touch no unclean thing. I will receive you.
18 És én Atyátok leszek, ti pedig fiaim és leányaim, – ezt mondja a mindenható Úr.
I will be to you a Father. You will be to me sons and daughters,’ says the Lord Almighty.”

< 2 Korintusi 6 >