2 Korintusi 6
1 Mint Istennel együtt munkálkodók, intünk is titeket, hogy ne vegyétek hiába az Isten kegyelmét.
Therefore, as God’s fellow workers, we also appeal to you not to receive his loving kindness in vain.
2 Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, itt van a kegyelem ideje, íme itt van az üdvösség napja!“
For he says – ‘At the time for acceptance I listened to you, and on the day of deliverance I helped you.’ Now is the time for acceptance! Now is the day of deliverance!
3 Senkinek sem adunk alkalmat a megütközésre, hogy szolgálatunkat ne szidalmazzák,
Never do we put an obstacle in anyone’s way, so that no fault may be found with our ministry.
4 hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái, sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban,
No, we are trying to commend ourselves under all circumstances, as God’s assistants should – in many an hour of endurance, in troubles, in hardships, in difficulties,
5 vereségben, tömlöcben, háborúságban, küszködésben, virrasztásban, böjtölésben,
in floggings, in imprisonments, in riots, in toils, in sleepless nights, in hunger;
6 tisztaságban, ismeretben, hosszútűrésben, szívességben, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,
by purity, by knowledge, by patience, by kindliness, by holiness of spirit, by unfeigned love;
7 igazmondásban, Isten erejében, az igazságnak támadó és védő fegyverzetében,
by the message of truth, and by the power of God; by the weapons of righteousness in the right hand and in the left;
8 dicsőségben és gyalázatban, rágalmazásban és dicséretben, mint ámítók, és mégis igazak,
amid honor and disrepute, amid slander and praise; regarded as deceivers, yet proved to be true;
9 mint ismeretlenek, és mégis jól ismertek, mint megholtak és mégis élők, mint ostorozottak, de meg nem öltek,
as unknown, yet well-known; as at death’s door, yet, see, we are living; as chastised, yet not killed;
10 mint bánkódók, noha mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint szűkölködők, de mindennel bírók.
as saddened, yet always rejoicing; as poor, yet enriching many; as having nothing, and yet possessing all things!
11 Szánk megnyílt, szívünk kitárult előttetek, korinthusiak.
We have been speaking freely to you, dear friends in Corinth; we have opened our heart;
12 Nem mi vagyunk szűkkeblűek irántatok, hanem ti irántunk!
there is room there for you, yet there is not room, in your love, for us.
13 Viszonzásul – mint gyermekeimhez szólok – tárjátok ki ti is szíveteket!
Can you not in return – I appeal to you as I should to children – open your hearts to us?
14 Ne húzzatok közös igát a hitetlenekkel, mert mi köze van az igazságnak a gonoszsághoz, vagy mi köze van a sötétségnek a világossághoz?
Do not enter into inconsistent relations with those who reject the faith. For what partnership can there be between righteousness and lawlessness? Or what has light to do with darkness?
15 Hogyan egyezhetne meg Krisztus a Béliállal? Vagy mi köze van a hívőnek a hitetlenhez?
What harmony can there be between Christ and Belial? Or what can those who accept the faith have in common with those who reject it?
16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert ti az élő Isten temploma vagytok, amint Isten mondta: „Bennük lakom és közöttük járok, és Istenük leszek, és ők népem lesznek!“
What agreement can there be between a temple of God and idols? And we are a temple of the living God. That is what God meant when he said – ‘I will live among them, and walk among them; and I will be their God, and they will be my people.
17 Ezért tehát menjetek ki közülük és szakadjatok el tőlük, ezt mondja az Úr, és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket.
Therefore “Come out from among the nations, and separate yourselves from them,” says the Lord, “And touch nothing impure; and I will welcome you;
18 És én Atyátok leszek, ti pedig fiaim és leányaim, – ezt mondja a mindenható Úr.
and I will be a father to you, and you will be my sons and daughters,” says the Lord, the Ruler of all.’
