1 Tesszalonika 1

1 Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikai gyülekezetnek, az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

Paulus, och Silvanus, och Timotheus, den församling i Thessalonica, uti Gud Fader, och Herranom Jesu Christo: Nåd vare med eder, och frid af Gudi, vårom Fader, och Herranom Jesu Christo.

2 Hálát adunk Istennek mindenkor mindnyájatokért, megemlékezve rólatok imádságunkban.

Vi tackom Gudi alltid för eder alla, och hafvom eder i åminnelse i våra böner, utan återvändo;

3 Szüntelenül emlegetjük Isten, a mi Atyánk előtt a ti hitetek munkáját, szereteteteknek fáradozását és a mi Urunk Jézus Krisztus felől való reménységeteknek állhatatosságát,

Tänkande på edart verk i trone, och på edart arbete i kärleken, och på edart tålamod i hoppet, hvilket är vår Herre, Jesus Christus, för Gudi och vårom Fader.

4 tudva, hogy ti, Istentől szeretett atyámfiai, ki vagytok választva.

Ty, käre bröder, af Gudi älskade, vi vete, huru I ären utvalde;

5 A mi evangéliumhirdetésünk nálatok nemcsak szavakban állt, hanem isteni erőkben, Szentlélekben és teljes bizonyosságban. Hiszen tudjátok, hogyan éltünk közöttetek a ti érdeketekben.

Att vårt Evangelium hafver varit när eder, icke allenast med ordom, utan både i kraft, och i den Helga Anda, och i fulla visshet, såsom I veten, hurudana vi vorom när eder, för edra skull.

6 Ti pedig a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadva az igét sokféle szorongattatás között, a Szentlélek örömével.

Och I ären vordne våre efterföljare, och Herrans; och hafven anammat ordet ibland mång bedröfvelse, med den Helga Andas fröjd;

7 Úgyhogy Macedóniában és Akhájában valamennyi hívőnek példaképévé lettetek.

Så att I ären vordne en efterdömelse allom trognom uti Macedonia och Achaja.

8 Mert nemcsak Macedóniába és Akhájába zendült ki tőletek az Úr beszéde, hanem mindenhová híre terjedt a ti Istenbe vetett hiteteknek, úgyhogy szükségtelen is erről beszélnünk.

Ty af eder är Herrans ord utgånget, icke allenast i Macedonia, och Achaja; utan ock i all rum är edor tro, som I hafven till Gud, utkommen; så att oss är icke behof att säga något.

9 Hiszen ők maguk mondják el rólunk, hogyan fogadtatok minket, és miként tértetek meg Istenhez a bálványoktól, hogy az élő Istennek szolgáljatok,

Ty de sjelfve förkunna om eder, hurudana ingång vi hadom till eder; och huru I omvände vorden till Gud ifrån afgudarna, till att tjena den lefvande och sanna Gud;

10 és várjátok az ő Fiát, Jézust a mennyből, akit feltámasztott a halálból, és megszabadít minket az eljövendő haragtól.

Och till att vänta hans Son af himmelen, hvilken han uppväckt hafver ifrå de döda, Jesum, den oss frälsar ifrå den tillkommande vrede.