< 1 Tesszalonika 3 >
1 Ezért, mivel már tovább nem viselhettük el, jónak ítéltük, hogy magunk maradjunk Athénban,
Wherefore when we could no longer forbear, we thought it good to be left at Athens alone;
2 és elküldtük Timóteust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangéliumának hirdetésében, hogy erősítsen titeket, és bátorítson hitetekben,
And sent Timotheus, our brother, and minister of YHWH, and our fellowlabourer in the gospel of the Messiah, to establish you, and to comfort you concerning your faith:
3 hogy senki meg ne tántorodjék a jelenlegi szorongattatások között, mert ti magatok is tudjátok, hogy erre rendeltettünk.
That no man should be moved by these afflictions: for yourselves know that we are appointed thereunto.
4 Mert amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy szorongattatásban lesz részünk, és tudjátok, hogy úgy is volt.
For verily, when we were with you, we told you before that we should suffer tribulation; even as it came to pass, and ye know.
5 Azért én is, mivel tovább már nem tudtam elviselni, elküldtem, hogy megismerjem a ti hiteteket, hogy nem kísértett-e meg valami módon a kísértő, és nem lett-e hiábavalóvá fáradozásunk.
For this cause, when I could no longer forbear, I sent to know your faith, lest by some means the tempter have tempted you, and our labour be in vain.
6 Most pedig, hogy tőletek megérkezett hozzánk Timóteus, és örömhírt hozott nekünk a ti hitetek és szeretetetek felől és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, és látni kívántok minket, amint mi is titeket.
But now when Timotheus came from you unto us, and brought us good tidings of your faith and charity, and that ye have good remembrance of us always, desiring greatly to see us, as we also to see you:
7 Így tehát hitetek által megvigasztalódtunk veletek kapcsolatban, atyámfiai, szorongattatásunk és szükségünk közepette,
Therefore, brethren, we were comforted over you in all our affliction and distress by your faith:
8 mert szinte megelevenedünk, ha ti erősek vagytok az Úrban.
For now we live, if ye stand fast in the Master.
9 Hogyan is adhatnánk hálát Istennek értetek és mindazért az örömért, amellyel megörvendeztettetek minket Istenünk előtt,
For what thanks can we render to YHWH again for you, for all the joy wherewith we joy for your sakes before our Elohim;
10 amikor éjjel és nappal buzgón esedezünk, hogy megláthassunk titeket, és kipótoljuk hitetek hiányait?
Night and day praying exceedingly that we might see your face, and might perfect that which is lacking in your faith?
11 Maga az Isten, a mi Atyánk és a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok.
Now YHWH himself and our Father, and our Master Yahushua the Messiah, direct our way unto you.
12 Titeket pedig gyarapítson az Úr, és gazdagítson az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, ahogy mi is szeretünk titeket.
And YHWH make you to increase and abound in love one toward another, and toward all men, even as we do toward you:
13 Tegye erőssé szíveteket, feddhetetlenné a szent életben a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor a mi Urunk Jézus Krisztus eljön minden szentjével együtt.
To the end he may stablish your hearts unblameable in holiness before YHWH, even our Father, at the coming of our Master Yahushua the Messiah with all his saints.