< 1 Tesszalonika 2 >

1 Magatok is tudjátok, atyámfiai, hogy nem hiába jártunk nálatok.
Shi ina ce ashi me irusa nin nihenu, u'aye uru ahira ashi daki uhem uni uzi ba.
2 Noha előbb szenvedésben és bántalmazásban volt részünk Filippiben – amint azt ti is tudjátok –, Istentől bátorságot kaptunk, hogy közöttetek is hirdessük Isten evangéliumát sok tusakodás közben.
Isa rusa uganiya sa wa aki ta si nirere nan imum imu'i Ufilipi. Taa wuzi iriba ihu anyimo Ugomo Asere ti buu shi tize ti Ugomo Asere.
3 Mert a mi igehirdetésünk nem megtévesztésből, sem tisztátalan szándékból, sem álnokságból ered,
Barki ugbarika me sa ti zin shi ni uda zo me in ure ucama ba, nani imum iburi, nani macico ba.
4 hanem Isten méltatott minket arra, hogy ránk bízza az evangéliumot. Ezért nem úgy hirdetjük azt, hogy embereknek, hanem hogy Istennek tetszését keressük, aki megvizsgálja szívünket.
Ya cukuno Ugomo Asere mani maa zaukan duru barki uboo utize ti me me, haru be ti boo tini, daki bati ti rumi anabu muriba, bati ti rumi Ugomo Asere mani iriba. Me mani ma rusa uzina umuriba muru.
5 Hiszen tudjátok, soha nem lépünk fel sem hízelgő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal. Isten erre a tanú!
Irusa nin daki tamu wuza shi urunta anyo nani ulindaru, ugomo Asere masa rusa ani me.
6 Emberektől való dicsőítést sem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól.
Tida kuri ti nyari ninonzo anu ba, nani ahira ashi me, nani ahira ukasu anabu ba, dagi ti nyara, tida wuza katu innikara niru sa ti zini na adura Asere.
7 Bár mint Krisztus apostolai érvényesíthettük volna tekintélyünket, mégis olyan szívélyesek voltunk köztetek, mint az anya, aki gyermekét dajkálja.
Ani me ta tuzo ace aru anyimo ashi me gusi a'ino sa make ma ribisa ahna ameme.
8 Így megkedvelve titeket, készek voltunk közölni veletek nemcsak Isten evangéliumát, hanem a magunk lelkét is, annyira megszerettünk titeket.
Ana me ta hem inshi, ta kunna urunta uni goo nan shi, daki uboo utize ti Ugomo Asere cas ba, nan ticukum tiru. Ya cukunon duru amuriba.
9 Emlékezhettek, atyámfiai, fáradozásunkra és vesződségünkre, mert éjjel-nappal munkálkodva hirdettük nektek Isten evangéliumát, hogy senkit meg ne terheljünk közületek.
Ringi nin nihenu, katuma karu nan ijasi iru niye nan uwui, taa wuzi ani me indagi ti nya shi ucira uni ba. Uganiya ugino me, taa buu shi tize ti Ugomo Asere.
10 Tanúk vagytok rá és az Isten, hogy milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk közöttetek, akik hisztek.
Shi anu kurzo utize tim wani nan Asere, ulau, imum uzatu uboo, ta wuzi ticukum tiriri.
11 Azt is tudjátok, hogy mint az atya gyermekeit, úgy intettünk és buzdítottunk egyenként mindnyájatokat,
Isa rusa nin utarsa sa taa tarsin inshi gusa sa matarsan in na hanaa ameme.
12 és kérve kértünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.
Taa tiri shi tari unuguna itonno in nikara, unu guna i wuzi tanu unaa sa Ugomo Asere madi kunna urunta sa maa titi shi anyimo atigomo ti meme.
13 Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy ti befogadva Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (hiszen valóban az!), amely munkálkodik is bennetek, akik hisztek.
Barki ani me ti bezizi iriba irum ahira ugomo Asere sarki umarsa. Uganiya sa ya kabi tize ti ugomo Asere ahira aru, kabi tini tida zo me gusi tize ti unubu ba. Yaa kabi tini barki kadure kani. Tize tige me ta rani anyimo akatuma, anyimo ashim me sa ya hem.
14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivel ti ugyanúgy szenvedtetek saját honfitársaitoktól, mint azok a zsidóktól,
Shi nihenu, ya cukuno anu umanza anu tarsa Asere sa wa raani Ujudiya anyimo a Yeso. Shi cangi ya si nirere atari ta anu amanyaga mashi me, gusi wa kunna atari tima yahudawa.
15 akik megölték az Úr Jézust és saját prófétáikat is, és minket is üldöznek, és Istennek sem tetszenek, és minden ember ellenségei,
Mayahudawa wani wa hu Yeso vanaa ugomo Asere na anu ukurzuzo utize ta Asere. Mayahudawa wani waa gidi duru. Wa cari Ugomo Asere iriba, wa wuzi ishina nan anabu.
16 akik megtiltják nekünk, hogy a pogányoknak prédikáljunk, hogy üdvözüljenek. Így teszik teljessé mindenkor bűneiket, de végül utolérte őket Isten haragja.
Waa kartin duru ti buu anu zatu urusa Asere tize ta Asere bati wa kem ubura. Waa cukuno uwuza utimumum ti madini. Wadi ribe anyimo ucurno me iriba ya Asere umara me.
17 Mi pedig, testvéreim, miután elszakadtunk tőletek egy kevés időre – arcra, de nem szívre nézve –, annál buzgóbb vágyódással igyekeztünk arra, hogy szemtől szembe láthassunk titeket.
Nihenu, taa harzina nan shi uganiya cingili, anyimo ani pum daki anyimo iriba ba. Taa inki iriba uguna tidi iri muhenu mushi me kang.
18 El is akartunk menni hozzátok, különösen én, Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a sátán.
Taa nyari ti kuri ti e ahira ashi me, mi nan Bulus, unu ugino me be maa kartin duru.
19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekvésünk koronája, ha nem ti is, a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?
Nyanini nikara niriba barki uhana aje aru, nan iriba irum, nani ni'ere niti gomo tiwetere aje Ugomo Asere uganiya sa ma aye? In daki shi ba?
20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.
She wani ti kunnan in shi nan anu uruma uru muriba.

< 1 Tesszalonika 2 >