< 1 Korintusi 13 >
1 Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
2 És ha prófétálni is tudok, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha teljes hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincs bennem, semmi vagyok.
3 És ha minden vagyonomat szétosztom, és ha testemet tűzhalálra adom, szeretet pedig nincs bennem, semmi hasznom abból.
4 A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5 Nem cselekszik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt.
6 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
7 Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
8 A szeretet soha el nem fogy. De legyen bár prófétálás, elmúlik, vagy nyelveken szólás, megszűnik, vagy ismeret, el fog töröltetni.
9 Mert töredékes bennünk az ismeret és töredékes a prófétálás.
10 De amikor eljön a teljesség, a töredékes elmúlik.
11 Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek. Miután pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
12 Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre. Most töredékes bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint Isten ismer engem.
13 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.