< Sofoniás 1 >

1 Az Úr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében.
Judah siangpahrang Amon e a capa Josiah ni a uk navah, Hezekiah, Amariah, Gedaliah tinaw e ca catoun lah kaawm e Kushi capa Zephaniah koe ka tho e Cathut e lawk teh,
2 Elvesztek, mindent elvesztek e föld színéről, azt mondja az Úr.
ram dawk kaawm e naw abuemlah he ka raphoe han telah Cathut ni a dei.
3 Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színéről, azt mondja az Úr.
Tami hoi saringnaw pueng ka raphoe han, kahlun e tava hoi tui dawk e tanga pueng hai thoseh, Tami kahawihoeh hoi, hawihoehnae pueng hai raphoe lah ao han. Talaivan kaawm e tami puenghai raphoe lah ao han telah Cathut ni a ti.
4 És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;
Judah tami, Jerusalem kho e taminaw hah kai ni ka tuk vaiteh kacawirae Baal hnukkâbang e hoi vaihmanaw pueng hai ka raphoe han.
5 Azokat is, a kik a háztetőkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjokra is;
Kalvan e hnonaw hah lemphu hoi ka bawk e naw, cathut hoi Molek cathut lawkkam laihoi ka bawk e naw hai thoseh,
6 Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétől, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felőle.
Cathut hnukkâbang laipalah hnuk kamlang e tami, Cathut tawng hoeh, ka pacei hoeh e taminaw puenghai ka raphoe han.
7 Hallgass az Úr Isten orczája előtt, mert közel van az Úrnak napja, mert áldozatot készíttetett az Úr, megszentelte az ő hivatalosait.
Bawipa Jehovah e hmalah sairasuep lah awm awh haw, BAWIPA e hnin teh a hnai toe. BAWIPA ni amae thuengnae hah rakueng vaiteh hote pawi thung kâen e pueng teh thoungsak lah ao han.
8 És lészen az Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek.
BAWIPA e thuengnae hnin navah siangpahrangnaw, hoi a miphunnaw hoi ka talue lah kamthoupnaw pueng hah a rek han.
9 És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erőszakkal és csalárdsággal töltik meg az ő uroknak házát.
Ayâ e im longkha ka tapuet ni teh ayâ ka hnephnap e, ayâ dumyen laihoi hmu e hnopai hoi a bawipa e im kakawi sak e tami puenghai hote hnin navah lawk ka ceng han.
10 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felől.
BAWIPA ni a dei e teh, hote hnin navah tanga longkha koevah hramnae lawk thoseh, apâhni e khopui dawk khuikanae lawk thoseh, monrui dawk puenghoi raphoenae lawk thoseh ka thai.
11 Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér.
Maktesh taminaw, khuikap awh haw. Hnopai kayawtnaw pueng teh awm hoeh toe. Tangka kasinnaw pueng teh koung a due awh toe.
12 És lészen az időben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr.
Hatnae tueng nah, kai ni hmaiim ka sin vaiteh Jerusalem hah lawk ka ceng han. BAWIPA ni hawinae sak hoeh, yon hai na pen hoeh telah a pouk awh teh, amae thoe hoi hawi a sak awh e patetlah lawk a ceng han.
13 És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szőlőket, de nem iszszák azoknak borát.
Ahnimae hno teh ayâ ni a lawp vaiteh, a onae hmuen dawk tami kingdi han. Im a sak awh han, hatei awm awh nah mahoeh. Misur a ung awh han, hatei misur net awh mahoeh.
14 Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is.
BAWIPA e hnin pui teh a hnai toe. A hnai toe. Karang lah ka tho han BAWIPA e hnin kamthang teh hnâ dawkvah akha. hote hnin navah, athakaawme tami ni a hram han.
15 Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja.
Hote hnin teh lungkhueknae hnin, lungpuen tâsuenae kâhmonae hnin, rawkphainae hnin, angnae a kahma teh hmonae hnin, khopâui teh tâmai muen a tabonae hnin,
16 Kürtnek és tárogatónak napja a megerősített városok ellen és a büszke tornyok ellen!
Kacake khopui hoi karasang e imrasangnaw koe lah mongka kâhruetcuetnae ueng teh hramnae hnin lah ao han.
17 És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét.
Ahnimouh ni BAWIPA koe a yon awh dawkvah, kai ni ahnimouh ka rektap vaiteh tami a mit ka dawn e patetlah a cei awh han. Ahnimae a thi teh vaiphu patetlah rabawk awh vaiteh a moi hai ei patetlah a pouk awh han.
18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.
BAWIPA e lungkhueknae hnin navah, ahnimae sui ngun ni hai rungngang thai awh mahoeh. A lungkhueknae hmai ni ram abuemlah a kak han. Khocanaw puenghai karanglah lawkceng vaiteh koung a pâmit han.

< Sofoniás 1 >