Sofoniás 2
1 Térjetek eszetekre, s eszméljetek fel, ti, arczátlan nemzet,
Come together, yes, gather together, you worthless nation—
2 Mielőtt szűlne a végzés (mint a polyva száll tova az a nap!); míg rátok nem jön az Úr haragjának tüze, míg rátok nem jön az Úr haragjának napja!
before the decree is issued, before you wither and die like a flower, before the burning anger of the Lord falls on you, before the day of the Lord's anger comes on you.
3 Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, a kik az ő ítélete szerint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!
Look to the Lord, all you people of the land who are humble and who follow his commands. Look to do what is right; look to live in humility. Perhaps you will be protected on the day of the Lord's anger.
4 Mert elhagyottá lesz Gáza, Askelon pedig pusztasággá; Asdódot délben űzik el, és Ekron kiirtatik.
Gaza will be abandoned, Ashkelon will become desolate, Ashdod will be emptied by noon, Ekron will be ripped up.
5 Jaj a tenger vidékén lakóknak, a Kereteusok nemzetségének! Az Úr igéje ellened van, te Kanaán, Filiszteusok földje; elpusztítalak téged, lakatlanná leszel.
What disaster is coming to you Philistines, you sea-people who live along the coast and in the land of Canaan! The Lord has passed judgment on you. I will destroy you—there will be no survivors.
6 És a tenger vidéke legelőkké, pásztorok tanyáivá és juhoknak aklaivá lészen.
Your seacoast will become pastures, with meadows for shepherds and sheep pens for flocks.
7 És az a vidék a Júda házának maradékáé lesz, ők legeltetnek azon; estére Askelon házaiban heverésznek, mert meglátogatja őket az Úr, az ő Istenök, és visszahozza az ő foglyaikat.
It will belong to those who remain of the people of Judah. They will graze their flocks there, and the shepherds will sleep in the abandoned houses of Ashkelon. For the Lord their God will be with them and make them prosperous again.
8 Hallottam Moáb gyalázkodását és Ammon fiainak szidalmait, a melyekkel gyalázták népemet, és felfuvalkodtak az ő határok ellen.
I have heard the mocking taunts of the Moabites and the scornful derision of the Ammonites who have insulted my people and made threats against their territory.
9 Azért élek én, mond a Seregeknek Ura, Izráelnek Istene, hogy Moáb olyanná lészen, mint Sodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomora: tövistermő föld, só-telep és pusztaság örökre; népem maradéka prédálja fel őket, és nemzetségem ivadékai bírják majd őket.
Consequently, as I live, declares the Lord Almighty, the God of Israel, the Moabites will become like Sodom, and the Ammonites like Gomorrah. Their land will become a place of weeds and salt pits and ruins forever. Those who remain of my people will plunder them and occupy their land.
10 Ez esik meg rajtok az ő kevélységökért, a miért gyalázkodtak és felfuvalkodtak a Seregek Urának népe ellen.
This is what they will receive for their pride because they mocked and threatened the people of the Lord Almighty.
11 Rettenetes lesz az Úr ellenök, mert elfogyatja a földnek minden istenét, és néki hódol majd kiki a maga lakhelyén, a pogányoknak is minden szigete.
The Lord will make them terribly afraid as he starves to death all the gods of the land. Every nation will worship the Lord wherever they are—all around the world.
12 Ti is, kúsiak! Fegyverem öli meg őket.
You Ethiopians will be killed by the sword.
13 És kinyújtja kezét észak felé, és elveszti Assiriát, Ninivét pusztasággá teszi, kietlenné, mint egy sivatag.
The Lord will strike the Assyrians in the north and destroy them. He will make Nineveh desolate, a dry wasteland like the desert.
14 És nyájak heverésznek bensejében, mindenféle állatok serege: pelikán és sündisznó hálnak párkányain, az ablakban azoknak szava hangzik, a küszöbön omladék lészen, mert lefosztatott a czédrus!
Herds will lie down in the middle of the city. It will become the home for every kind of wild animal. Eagle owls and screech owls will roost on its columns. Their calls will echo through the windows. Rubble will block the doors, and the cedar woodwork will be exposed.
15 Ímé, a víg város, a bátorságban lakozó, a mely ezt mondja vala szívében: Én vagyok és nincs kívülem más! milyen pusztasággá lőn, vadak tanyájává, a ki átmegy rajta, mind süvöltöz és csapkodja kezét.
This is what will happen to this triumphant city that thought it was so secure. “Look at me!” it said proudly to itself. “There is no city as great as me!” But it has become a desolate place—just a home for wild animals. Everyone who passes by will point their finger and laugh in derision.
