< Zakariás 1 >

1 Dárius második esztendejében, a nyolczadik hónapban szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:
Iti maikawalo a bulan iti maikadua a tawen a panagturay ni Dario, immay ti sao ni Yahweh kenni profeta Zacarias a putot ni Barakias a putot ni Iddo a kunana,
2 Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra.
“Nakapungtot unay ni Yahweh kadagiti ammayo!
3 Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mond a Seregeknek Ura.
Ibagam kadakuada, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin: “Agsublikayo kaniak!”—daytoy ket pakaammo ni Yahweh a Mannakabalin-amin!“—”ket agsubliak kadakayo!” kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin.
4 Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, a kikhez az elébbi próféták kiáltottak, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek meg kérlek a ti gonosz útaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem hallgattak meg, és nem figyelmeztek reám, szól az Úr.
Saanyo koma a tuladen dagiti ammayo nga imun-una a binagaan dagiti profeta, a kunada, “Kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin: isardengyon dagiti dakes a wagasyo ken dagiti nadangkes nga aramidyo!” Ngem saanda a dimngeg ken saandak nga impangag.”' Daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
5 Atyáitok? Hol vannak ők? És a próféták örökké élnek-é?
“Saan kadi nga awanen dagiti ammayo? Ken agtalinaed kadi dagiti profeta iti agnanayon?
6 De az én beszédeim és végzéseim, a melyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-é a ti atyáitokon? És megtértek és azt mondták: A mint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi útaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.
Ngem saan kadi a sinagaba dagiti ammayo ti subad iti panagsukirda kadagiti sasaok ken paglintegak nga imbilinko kadagiti adipenko a profeta? Nagbabawida ngarud ket kinunada, 'Kas iti pinanggep ni Yahweh a Mannakabalin-amin nga aramiden kadatayo gapu kadagiti wagas ken tigtignaytayo, isu ti inaramidna kadatayo.'”
7 A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:
Iti maikadua a tawen a panagturay ni Dario, iti maika-dua pulo ket uppat nga aldaw iti maikasangapulo ket maysa a bulan, a bulan ti Sebat, immay ti sao ni Yahweh kenni profeta Zacarias a putot ni Barakias a putot ni Iddo a kunana
8 Látám éjszaka, hogy ímé, egy férfiú veres lovon ül vala, és áll vala a mirtus-fák között, a melyek egy árnyas völgyben valának; háta megett pedig veres, tarka és fehér lovak.
“Iti rabii, adtoy, nakitak ti maysa a lalaki a nakasakay iti nalabaga a kabalio, ket adda isuna kadagiti babassit a kayo nga addaan kadagiti napipintas a sabsabong nga adda iti tanap; ket adda iti likudanna dagiti nalabaga, alazan ken puraw a kabalio.”
9 És mondám: Mik ezek Uram? És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala nékem: Én megmutatom néked: mik ezek.
Kinunak “Apo, ania dagitoy a banbanag?” Ket kinuna ti anghel a nakisarita kaniak, “Ipakitakto kenka no ania dagitoy a banbanag.”
10 Akkor felele az a férfiú, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondá: Azok ezek, a kiket az Úr küldött, hogy járják be e földet;
Ket simmungbat ti lalaki a nakatakder iti ayan dagiti babassit a kayo nga addaan kadagiti napipintas a sabsabong a kunana, “Dagitoy dagiti imbaon ni Yahweh nga agsursor iti entero a daga.”
11 És felelének az Úr angyalának, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondák: Bejártuk a földet, és ímé, az egész föld vesztegel és nyugodt.
Simmungbatda iti anghel ni Yahweh a nakatakder iti ayan dagiti babassit a kayo nga addaan kadagiti napipintas a sabsabong; kinunada kenkuana, “Sursursorenmin ti entero a daga; kitaem, agal-aliwaksay dagiti amin a daga.”
12 Az Úr angyala pedig felele, és mondá: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, a melyekre haragszol immár hetven esztendő óta?
Ket simmungbat ti anghel ni Yahweh a kunana, “O Yahweh a Mannakabalin-amin, kasano kadi pay kabayag ti panangipakitam iti saanmo a panangngaasi iti Jerusalem ken kadagiti siudad ti Juda a nagsagaba iti pungtotmo iti pitopulo a tawen?”
13 És nyájas szavakkal, vígasztaló szókkal felele az Úr az angyalnak, a ki beszél vala velem.
Simmungbat ni Yahweh iti anghel a nakisararita kaniak babaen kadagiti nasasayaat a sasao, dagiti sasao a pangliwliwa.
14 És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala velem: Kiálts, ezt mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel!
Ket kinuna kaniak ti anghel a nakisarita kaniak, “Ipakaammom daytoy, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin: “Kasta unay ti pakaseknak iti Jerusalem ken iti Sion!
15 De nagy haraggal haragszom én a hivalkodó népekre, a kikre kevéssé haragudtam ugyan, de ők gonoszra törtek.
Ket napalalo ti pungtotko kadagiti nasion a nanam-ay; ta saanak unay a nakaunget iti Juda, ngem kinarkaro dagitoy a nasion ti panagsagaba ti Juda.”
16 Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérőzsinór nyujtatik ki Jeruzsálem felett.
Ngarud, kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin: “Nagsubliak iti Jerusalem nga addaan iti asi. Maipatakderto ti balayko iti daytoy”'—daytoy ket pakaammo ni Yahweh a Mannakabalin-amin—”ket maibinnatto ti tali a pagrukod iti entero a Jerusalem!”
17 Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvígasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!
Ipakaammom pay daytoy, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin- amin: 'Rumang-ayto manen dagiti siudadko, ket liwliwaento manen ni Yahweh ti Sion, ken piliennanto manen ti Jerusalem.”
18 Majd felemelém szemeimet, és ímé, négy szarvat láték.
Kalpasanna, timmangadak ket nakakitaak iti uppat a sara!
19 És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek? És monda nékem: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.
Kinasaritak ti anghel a nakisarita kaniak, “Ania dagitoy?” Insungbatna kaniak, “Dagitoy dagiti sara a nangiwarawara iti Juda, Israel, ken Jerusalem.”
20 Azután mutata nékem az Úr négy mesterembert.
Ket nangipakita kaniak ni Yahweh iti uppat a mammanday.
21 És mondám: Mit jöttek ezek cselekedni? Ő pedig szóla, mondván: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát annyira, hogy senki sem emelheti vala fel fejét: de eljöttek ezek, hogy elrettentsék őket, hogy letörjék a pogányok szarvait, a kik szarvakkal támadtak vala Júda földe ellen, hogy szétszórják azt.
Kinunak, “Ania ti umay aramiden dagitoy a tattao?” Insungbatna, “Dagitoy dagiti sara a nangiwarawara iti Juda, isu a nagsagabada iti nakaro. Ngem immay dagitoy a tattao tapno pagtalawen dagiti nasion, tapno parmekenda dagiti armada dagiti nasion a nangraut iti daga ti Juda tapno iwarawarada daytoy.”

< Zakariás 1 >