Zakariás 9
1 Az Úr igéjének terhe a Kadrák földe ellen; Damaskus lesz pedig annak nyugvóhelye (mert az Úr szemmel tartja az embereket és Izráelnek minden törzsét);
Pǝrwǝrdigarning sɵzidin yüklǝngǝn bexarǝt — Hadrak zemini wǝ Dǝmǝxⱪ üstigǝ ⱪonidu (qünki Pǝrwǝrdigarning nǝziri adǝmlǝr wǝ Israilning barliⱪ ⱪǝbililiri üstididur);
2 És Hámát is, a mely szomszédos vele; Tírus és Sídon, noha igen okosak!
U bularƣa qegridax bolƣan Hamatⱪa, Tur wǝ Zidon üstigimu ⱪonidu. Tur tolimu «dana» bolƣaqⱪa,
3 Várat épített magának Tírus, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utczák sara.
ɵzi üqün ⱪorƣan ⱪurƣan, kümüxni topidǝk, sap altunni koqilardiki patⱪaⱪtǝk dɵwilǝp ⱪoyƣan.
4 Ímé szegénynyé teszi őt az Úr, és megrontja hatalmát a tengeren, magát pedig tűz emészti meg.
Mana, Rǝb uni mal-dunyasidin ayriwetidu, uning küqini dengizda yoⱪ ⱪilidu; u ot tǝripidin yǝp ketilidu.
5 Meglátja ezt Askalon és megretten; Gáza is és igen bánkódik; Ekron is, mert megszégyenült reménységében. Mert kivész a király Gázából, és Askalon lakatlan marad.
Axkelon buni kɵrüp ⱪorⱪidu; Gazamu kɵrüp azablinip tolƣinip ketidu; Əkronmu xundaⱪ, qünki uning arzu-ümidi tozup ketidu; padixaⱨ Gazadin yoⱪap ketidu, Axkelon adǝmzatsiz ⱪalidu.
6 Asdódban pedig idegenek laknak, és a Filiszteusok kevélységét megtöröm.
Xuning bilǝn Axdodta ⱨaramdin bolƣan birsi turidu; Mǝn Filistiylǝrning mǝƣrurluⱪi wǝ pǝhrini yoⱪitimǝn.
7 Kivonszom a vért szájukból és útálatosságaikat fogaik közül, és ő is a mi Istenünké marad; és olyan lesz, mint egy fejedelem Júdában, Ekron pedig, mint a Jebuzeus.
Mǝn aƣzidin ⱪanlarni, uning ⱨaram yegǝn yirginqlik nǝrsilǝrni qixliri arisidin elip ketimǝn; andin ⱪelip ⱪalƣanlar bolsa, ular Hudayimizƣa tǝwǝ bolup, Yǝⱨudada yolbaxqi bolidu; Əkronning orni Yǝbus ⱪǝbilisidikilǝrgǝ ohxax bolidu.
8 És tábort járok házam körül, mint a sereg ellen, az ide-oda kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtok a sarczoló, mert most szemmel tartom őt.
Mǝn ⱪoxun tüpǝylidin, yǝni ɵtüp kǝtküqi wǝ ⱪaytip kǝlgüqi tüpǝylidin Ɵz ɵyüm ǝtrapida qedirimni tiktürimǝn; ǝzgüqi ⱪaytidin uningdin ɵtmǝydu; qünki Ɵz kɵzüm bilǝn kɵzitimǝn.
9 Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.
Zor xadlan, i Zion ⱪizi! Tǝntǝnǝlik nida ⱪil, i Yerusalem ⱪizi! Ⱪaranglar, padixaⱨing yeningƣa kelidu; U ⱨǝⱪⱪaniy wǝ nijatliⱪ bolidu; Kǝmtǝr-mɵmin bolup, Mada exǝkkǝ, yǝni exǝk tǝhiyigǝ minip kelidu;
10 És kivesztem a szekeret Efraimból és a lovat Jeruzsálemből, kivesztem a harczi kézívet is, és békességet hirdet a pogányoknak; és uralkodik tengertől tengerig, és a folyamtól a föld határáig.
Xuning bilǝn Mǝn jǝng ⱨarwilirini Əfraimdin, Atlarni Yerusalemdin mǝⱨrum ⱪiliwetimǝn; Jǝng oⱪyasimu elip taxlinidu. U bolsa ǝllǝrgǝ hatirjǝmlik-tinqliⱪni jakarlap yǝtküzidu; Uning ⱨɵkümranliⱪi dengizdin dengizƣiqǝ, [Əfrat] dǝryasidin yǝr yüzining qǝtlirigiqǝ bolidu.
11 Sőt a veled való szövetségnek véréért a te foglyaidat is kibocsátom a kútból, a melyben nincs víz.
Əmdi seni bolsa, sanga qüxürülgǝn ǝⱨdǝ ⱪeni tüpǝylidin, Mǝn arangdiki mǝⱨbuslarni susiz orǝktin azadliⱪⱪa qiⱪirimǝn.
12 Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem néktek: kétszeresen megfizetek néked!
Mustǝⱨkǝm jayƣa ⱪaytip kelinglar, i arzu-ümidning mǝⱨbusliri! Bügün Mǝn jakarlap eytimǝnki, tartⱪan jazaliringning ǝksini ikki ⱨǝssilǝp sanga ⱪayturimǝn.
13 Mert kifeszítem Júdát magamnak mintegy kézívet és megtöltöm Efraimot; és felindítom fiaidat, oh Sion, a te fiaid ellen, oh Jáván, és olyanná teszlek, mint a hős fegyvere.
Qünki Ɵzüm üqün Yǝⱨudani oⱪyadǝk egildürdüm, Əfraimni oⱪ ⱪilip oⱪyaƣa saldim; Mǝn oƣul baliliringni ornidin turƣuzimǝn, i Zion — ular sening oƣul baliliringƣa ⱪarxi jǝng ⱪilidu, i Gretsiyǝ! I Zion, Mǝn seni palwanning ⱪolidiki ⱪiliqtǝk ⱪilimǝn.
14 És megjelen felettök az Úr, és nyila repül mint a villámlás; az Úr Isten kürtöt fuvall, és déli szelekben nyomul elő.
Pǝrwǝrdigar ularning üstidǝ kɵrünidu; Uning oⱪi qaⱪmaⱪtǝk etilip uqidu. Rǝb Pǝrwǝrdigar kanayni qalidu; U jǝnubtiki dǝⱨxǝtlik ⱪara ⱪuyunlarni billǝ elip yürüx ⱪilidu.
15 A Seregeknek Ura megoltalmazza őket; megemésztik és letapossák a parittya-köveket, és isznak és zajongnak, mint a bortól, és megtelnek, mint a csészék és mint az oltár szegletei.
Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar ular üqün mudapiǝ bolidu; ular salƣa taxlirini kukum ⱪilip, dǝssǝp qǝylǝydu; ular iqiwelip, xarab kǝypini sürgǝnlǝrdǝk ⱪiyⱪas-sürǝn kɵtüridu; ular [ⱪanƣa] milǝngǝn ⱪurbangaⱨning bürjǝkliridǝk, [ⱪanƣa] toldurulƣan ⱪaqilardǝk bolidu.
16 És megsegíti őket az Úr, az ő Istenök ama napon, mint az ő népének nyáját, és mint korona-kövek ragyognak az ő földén.
Xu küni Pǝrwǝrdigar bolƣan ularning Hudasi ularni Ɵzüm baⱪⱪan padam bolƣan hǝlⱪim dǝp bilip ⱪutⱪuzidu; qünki ular taj gɵⱨǝrliridǝk Uning zemini üstidǝ kɵtürülidu.
17 Oh, mily nagy az ő jósága és mily nagy az ő kedvessége! Ifjakat tesz virágzóvá a gabona, és leányokat a must.
Xunqǝ zordur Uning meⱨribanliⱪi, xunqǝ ⱪaltistur Uning güzǝlliki! Ziraǝtlǝr yigitlǝrni, yengi xarab ⱪizlarni yaxnitidu!
