Zakariás 3

1 Azután megmutatá nékem Jósuát, a főpapot, a ki az Úr angyala előtt álla, és a Sátánt, a ki jobb keze felől álla, hogy vádolja őt.

Pea naʻa ne fakahā kiate au ʻa Siosiua, ko e taulaʻeiki lahi, ʻoku tuʻu ʻi he ʻao ʻoe ʻāngelo ʻa Sihova; pea tuʻu ʻa hono fili ko Sētane ʻi hono potu toʻomataʻu, ko hono tukuakiʻi.

2 És mondá az Úr a Sátánnak: Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán; dorgáljon meg az Úr, a ki magáévá fogadja Jeruzsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszög-é ez?

Pea naʻe pehē ʻa Sihova kia Sētane, “ʻE Sētane ke valokiʻi koe ʻe Sihova, ʻio, ʻa Sihova ʻaia kuo ne fili ʻa Selūsalema, ke ne valokiʻi koe! ʻIkai ko e potupotuʻi afi eni, kuo hamusi mai mei he afi?”

3 Jósua pedig szennyes ruhába vala öltöztetve, és áll vala az angyal előtt.

Ka ko eni, naʻe kofuʻaki ʻa Siosiua ʻae ngaahi kofu fakalielia, ʻi heʻene tuʻu ʻi he ʻao ʻoe ʻāngelo.

4 És szóla és monda az előtte állóknak, mondván: Vegyétek le róla a szennyes ruhákat! És monda néki: Lásd! Levettem rólad a te álnokságodat, és ünnepi ruhákba öltöztetlek téged!

Pea naʻe lea ia kiate kinautolu naʻe tutuʻu ʻi hono ʻao, ʻo pehē, “Vete meiate ia ʻae ngaahi kofu fakalielia;” pea naʻa ne pehē kiate ia, “Vakai, kuo u pule ke mole atu meiate koe ʻa hoʻo ngaahi hia, pea te u totongi mo fakakofuʻaki koe ʻae kofu foʻou.”

5 Azután mondám: Tegyenek fejére tiszta süveget! Feltevék azért fejére a tiszta süveget, és ruhákba öltözteték őt, az Úrnak angyala pedig ott áll vala.

Pea ne u pehē, “Tuku ke nau ʻai ki hono ʻulu ʻae pale fakasanisani; pea ko ia naʻa nau ʻai ha pale fakasanisani ki hono ʻulu, pea naʻe ʻai mo e ngaahi kofu kiate ia. Pea naʻe tuʻu ofi ai ʻae ʻāngelo ʻa Sihova.

6 És bizonyságot tőn az Úrnak angyala Jósuának, mondván:

Pea naʻe fakapapau mai ʻe he ʻāngelo ʻa Sihova kia Siosiua, ʻo pehē,

7 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Ha az én útaimban jársz, és ha parancsolataimat magtartod: te is ítélője leszel az én házamnak, sőt őrizni fogod az én pitvaraimat, és ki- s bejárást engedek néked ez itt állók között.

‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau; “Kapau te ke ʻeveʻeva ʻi hoku ngaahi hala, pea kapau te ke fai ki heʻeku fekau, pehē, te ke toki fakamaau foki ʻi hoku fale, pea te ke tauhi foki ʻa hoku ngaahi lotoʻā, pea te u vaheʻi ha ngaahi potu ke ke ʻeveʻeva fakataha ai mo kinautolu ʻoku tau tutuʻu ai ni.

8 Halld meg Jósua, te főpap; te és barátaid, a kik előtted ülnek, mert jelképes férfiak ezek: Ímé, bizony előhozom az én szolgámat, Csemetét!

Fanongo eni, ʻE Siosiua ko e taulaʻeiki lahi, ʻaa koe, mo hoʻo kaunga ngāue ʻoku nofo ʻi ho ʻao: he ko e kau tangata ʻoku fai ki ai ʻae ofo; he vakai, te u fakahā ʻeau ʻa ʻeku tamaioʻeiki ko e VAA.

9 Mert ímé e kő az, a melyet Jósua elé helyezek; egy kövön hét szem; ímé, én faragom annak faragványait, így szól a Seregeknek Ura, és eltörlöm e földnek álnokságait egy napon.

Koeʻuhi, vakai ki he maka ʻaia kuo u ʻai ʻi he ʻao ʻo Siosiua; ʻe ʻi he maka ʻe taha ʻae mata ʻe fitu; vakai te u tongi ʻeau ʻae tongi ʻe fai ki ai, ʻoku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ‘pea te u ʻave ʻae angahala ʻae fonua ko ia ʻi he ʻaho pe taha.’

10 Azon a napon, így szól a Seregeknek Ura, kiki hívja majd a maga felebarátját a szőlőtő alá és a fügefa alá.

‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ‘ko e ʻaho ko ia ʻe feuiʻaki ʻae tangata taki taha ki hono kaungāʻapi ʻi he lolo vaine mo e lolo fiki.’”