< Zakariás 1 >

1 Dárius második esztendejében, a nyolczadik hónapban szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:
Dairusi'ma mago kafuma kinima mani vagareteno namba 2 kafuma unemanigeno'a, ana kafumofona 8ti ikantera Ra Anumzamo'a Berekia nemofo, Ido negeho Zekaraiana amanage huno nanekea asami'ne,
2 Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra.
Nagra Ra Anumzamo'na kagehemokizmia tusi'a narimpa ahezmante'noe.
3 Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mond a Seregeknek Ura.
E'ina hu'negu amanage hunka vahetmina zamasamio, Hihamu'ane Ra Anumzamo'a amanage nehie, Ete rukrahe huta Nagrite enkena, Nagra Hihamuane Anumzamo'na ete rukrahe hu'na tamagritera va'neno, huno Hihamunentake Ra Anumzamo'a nehie.
4 Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, a kikhez az elébbi próféták kiáltottak, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek meg kérlek a ti gonosz útaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem hallgattak meg, és nem figyelmeztek reám, szól az Úr.
Ko'ma tamagehe'mozama hu'naza zana osiho. Hagi tamagehemo'zama kefo zamavu'zmavazama nehazage'za ko'ma mani'za e'naza kasnampa vahe'mo'zama huama hu'za, Hihamunentake Ra Anumzamo'a amanage nehie, menina kefo avu'ava zama nehaza zana atreta tamagu'a rukrahe hiho hu'za hunazanagi, ana keni'a antahi'za zamagu'a rukrahera osu'naze, huno Ra Anumzamo'a nehie.
5 Atyáitok? Hol vannak ők? És a próféták örökké élnek-é?
Tamagehe'za menina iga mani'naze? Hagi kasnampa vahe'mo'za ofri mani vava hu'za nevazafi?
6 De az én beszédeim és végzéseim, a melyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-é a ti atyáitokon? És megtértek és azt mondták: A mint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi útaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.
Hianagi maka nanekema eri'za vaheni'a kasnampa vahepima huvazi'nama hu'noa kemo'a, tamagehe'mofona zamagate ore'neanki, Nagrama hu'noa kante anteno ana zana efore hu'ne. E'inama higeno'a zamagu'a rukrahe nehu'za amanage hu'naze. Na'anoma Monafinka Sondia vahe'mofo Ra Anumzantegati'ma erisunema huta hu'nona zana erune. Agra nazano huramantegahuema huno'ma hu'nea zana hurante'ne.
7 A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván:
Hagi Dairusi'ma mago kafuma kinima manivagareteno namba 2 kafuma nemanigeno, 11ni ikamofona 24 zupa Ra Anumzamo'a mago'ane Kasnampa ne' Berekia nemofo, Ido negeho Zekaraia'na amanage huno kea nasami'ne,
8 Látám éjszaka, hogy ímé, egy férfiú veres lovon ül vala, és áll vala a mirtus-fák között, a melyek egy árnyas völgyben valának; háta megett pedig veres, tarka és fehér lovak.
Kenagera ava'nagnaza negogeno, mago krahopi miteli zafarami me'nefi koranke hosi afumo'a oti'negeno, ana hosi afu agumpina mago ne' mani'nege'na ke'noe. Hagi ana ne'mofo amefira koranke'ma, osapake'ene efeke hosi afutami mani'nazage'na ke'noe.
9 És mondám: Mik ezek Uram? És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala nékem: Én megmutatom néked: mik ezek.
Anazama nege'na nagri'enema nanekema nehia ankerona amanage hu'na antahige'noe, Ranimoka, ama zana nazane? Anagema hugeno'a nagri'enema nanekema nehia ankeromo'a amanage huno kenona hu'ne, E'i zana nazampi, nagra kaveri hugahue huno hu'ne.
10 Akkor felele az a férfiú, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondá: Azok ezek, a kiket az Úr küldött, hogy járják be e földet;
Hagi miteli zafaramimofo amu'nompi mani'nea ne'mo'a amanage huno nasmi'ne, Ama nagara Ra Anumzamo'a ama mopafima vano huta na'a fore nehifi keho huno'ma huzmante'nea nagare.
11 És felelének az Úr angyalának, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondák: Bejártuk a földet, és ímé, az egész föld vesztegel és nyugodt.
Anage higeno hosi agumpima mani'naza naga'mo'za Ra Anumzamofo ankeroma miteli zafa amu'nompima oti'nea nera amanage hu'za asami'naze, Ama mopafima vanoma huta konana, mika ama mopafima mani'naza vahe'mo'za fru hu'za akohe'za mani'naze.
12 Az Úr angyala pedig felele, és mondá: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, a melyekre haragszol immár hetven esztendő óta?
Anagema higeno'a Ra Anumzamofo ankeromo'a amanage hu'ne, Monafi sondia vahe'mokizmi Ra Anumzamoka nama'a zupa Jerusalemi kumaku'ene Juda mopafima me'nea rankumataminkura kasunkura huozmante krimpa ahezmantenka vugahane? Karimpama ahezmantenkama e'nanana hago 70'a kafu evie.
13 És nyájas szavakkal, vígasztaló szókkal felele az Úr az angyalnak, a ki beszél vala velem.
Higeno Ra Anumzamo'a asunku hunteno fru kefinti, nagri'enema keagama nehia ankerona kenona hunte'ne.
14 És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala velem: Kiálts, ezt mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel!
Ana hutegeno nagri'enema keagama hu'nea ankeromo'a amanage hu'ne, Monafinka sondia vahe'mofo Ra Anumzamo'a amanage hie hunka ranke hunka huama huo. Jerusalemi kumaku'gu'ene Saioni kumaku'enena tusiza hu'na navesia nentoe.
15 De nagy haraggal haragszom én a hivalkodó népekre, a kikre kevéssé haragudtam ugyan, de ők gonoszra törtek.
Hagi kokankoka vahe'ma zamarimpa fruma hu'za nemani'za vahekura, tusi narimpa ahenezmantoe. Na'ankure osi'ama vaheni'ama narimpama ahezmantoge'za, zamagra razampi zamazeri haviza nehaze.
16 Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérőzsinór nyujtatik ki Jeruzsálem felett.
E'ina hu'negu Ra Anumzamo'a amanage nehie, Nagra nasunku hunezmante'na ete rukrahe hu'na Jerusalemi oankino, Nagri nona ana kumapina ete eri so'e hu'za ki'nageno, mesarimima nehaza nofinu Jerusalemi kumara ante'za ke'za mesarimia hugahaze, huno Monafi sondia vahe'mofo Ra Anumzamo'a hu'ne.
17 Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvígasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!
Monafi sondia vahe'mofo Ra Anumzamo'a amanage hie hunka ete mago'ene ranke hunka huama huo, Nagri rankuma'mo'a ete mago'ane mika zampina knare huno hageno marerinigeno, Ra Anumzamo'a mago'ane Saionia azeri so'e nehuno, nagri rankumare huno Jerusalemia huhamprigahie.
18 Majd felemelém szemeimet, és ímé, négy szarvat láték.
Anante nagra kesga hu'na navuga koana, 4'a pazive me'nege'na ke'noe.
19 És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek? És monda nékem: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.
Nagranema keaga nehia ankero nera anante amanage hu'na antahige'noe. Ama zana nazane hu'na antahigogeno, amanage huno kenona hu'ne, E'i pazivetamina Juda vahe'ene, Israeli vahe'ene, Jerusalemi vahe'enema zamahe panani'ma hazage'za panani'ma hu'za fre'naza pazivetamine hu'ne.
20 Azután mutata nékem az Úr négy mesterembert.
Anante Ra Anumzamo'a 4'a vahetmima ainireti'ma keonke zama troma nehaza vahetmina naveri hu'ne.
21 És mondám: Mit jöttek ezek cselekedni? Ő pedig szóla, mondván: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát annyira, hogy senki sem emelheti vala fel fejét: de eljöttek ezek, hogy elrettentsék őket, hogy letörjék a pogányok szarvait, a kik szarvakkal támadtak vala Júda földe ellen, hogy szétszórják azt.
Anante nagra antahige'na, ama vahe'zaga zamagra na'a hunaku neaze hu'na antahigogeno, amanage hu'ne. Ama 4'a pazivemo'za Juda vahera zamahe panani hazage'za panani hu'za fre'naze. Hianagi menima neaza vahe'mo'za ama ana 4'a pazivetamina, e'i 4'a kumate vahetaminki'za zamazeri zamagogonefe'za zamazeri haviza hunaku neaze.

< Zakariás 1 >