< Énekek Éneke 1 >
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
Pesem pesmi, ki je Salomonova.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Naj me poljublja s poljubi svojih ust, kajti tvoja ljubezen je boljša kakor vino.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Zaradi vonja tvojih dobrih mazil je tvoje ime kakor izlito mazilo, zato te ljubijo device.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Povleci me, me bomo tekle za teboj. Kralj me je privedel v svoje sobe; me bomo vesele in se veselile v tebi, me se bomo spominjale tvoje ljubezni bolj kakor vina. Poštene te ljubijo.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Črna sem, toda ljubka, oh ve hčere jeruzalemske, kakor kedárski šotori, kakor Salomonove zavese.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Ne glejte name, ker sem počrnela, ker je name pogledalo sonce. Otroci moje matere so bili jezni name, postavili so me za varuhinjo vinogradov, toda svojega lastnega vinograda nisem varovala.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Povej mi, oh ti, ki ga ljubi moja duša, kje paseš, kje daješ svojemu tropu, da počiva opoldan; kajti zakaj bi bila jaz kakor nekdo, ki se obrača vstran ob tropih tvojih družabnikov?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
Če ne veš, oh najlepša med ženami, pojdi svojo pot naprej ob stopinjah tropa in pasi svoje kozličke poleg pastirskih šotorov.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Primerjal sem te, oh moja ljubezen, s skupino konj v faraonovih bojnih vozovih.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Tvoja lica so ljubka z nizi draguljev, tvoj vrat z verižicami iz zlata.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Naredile ti bomo zlate robove s srebrnimi kroglicami.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
Medtem ko kralj sedi pri svoji mizi, moja narda oddaja svoj vonj.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
Moj srčno ljubljeni mi je sveženj mire, vso noč bo ležal med mojimi prsmi.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
Moj ljubljeni mi je kakor skupina kan v engedijskih vinogradih.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Glej, lepa si, moja ljubezen, glej, lepa si, imaš oči golobice.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Glej, lep si, moj ljubljeni, da, prijeten. Tudi najina postelja je zelena.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
Bruna najine hiše so cedre in najini trami v ostrešju iz cipresovine.