Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
Le Cantique des Cantiques, composé par Salomon.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Qu’il me prodigue les baisers de sa bouche! Car tes caresses sont plus délicieuses que le vin.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Tes parfums sont suaves à respirer; une huile aromatique qui se répand, tel est ton nom. C’Est pourquoi les jeunes filles sont éprises de toi.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Entraîne-moi à ta suite, courons! Le roi m’a conduite dans ses appartements, mais c’est en toi que nous cherchons joie et allégresse; nous prisons tes caresses plus que le vin: on a raison de t’aimer.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Je suis noircie, ô filles de Jérusalem, gracieuse pourtant, comme les tentes de Kêdar, comme les pavillons de Salomon.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Ne me regardez pas avec dédain parce que je suis noirâtre; c’est que le soleil m’a hâlée. Les fils de ma mère étaient en colère contre moi: ils m’ont fait garder les vignobles, et mon vignoble à moi, je ne l’ai point gardé!
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Indique-moi, toi que chérit mon âme, où tu mènes paître ton troupeau, où tu le fais reposer à l’heure de midi. Pourquoi serais-je comme une femme voilée auprès des troupeaux de tes compagnons?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
Si tu ne le sais pas, ô la plus belle des femmes, suis donc les traces des brebis, et fais paître tes chevreaux près des huttes des bergers.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
A une cavale, attelée aux chars de Pharaon, je te compare, mon amie.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Charmantes sont tes joues ornées de rangs de perles, ton cou paré de colliers.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Nous te ferons des chaînons d’or avec des paillettes d’argent.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
Tandis que le roi demeure sur son divan, mon nard exhale son arome.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
Mon bien-aimé est pour moi un bouquet de myrrhe, qui repose sur mon sein.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
Mon bien-aimé est pour moi une grappe de troène dans les vignes d’En-Ghedi.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Que tu es belle, mon amie, que tu es belle! Tes yeux sont ceux d’une colombe.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Que tues beau, mon bien-aimé, et combien aimable! Notre couche est un lit de verdure.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
Les solives de nos maisons sont de cèdre, nos lambris sont de cyprès.
