Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
The song of songs, which is Solomon's.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Oh that he might kiss me with the kisses of his mouth; for thy caresses are more pleasant than wine.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
To the smell are thy fragrant oils pleasant, [like] precious oil poured forth is thy name [famous afar]: therefore do maidens love thee.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Oh draw me, after thee will we run: the king hath brought me into his chambers; we will be glad and rejoice in thee; we will recall thy caresses, more [pleasant] than wine; without deceit [all] love thee.—
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Black am I, yet comely, O daughters of Jerusalem, like the tents of Kedar, like the curtains of Solomon.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Look not so at me, because I am somewhat black, because the sun hath looked fiercely at me: my mother's children were angry with me; they appointed me to be keeper of the vineyards; but my vineyard, which is my own, have I not kept.—
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Tell me, O thou whom my soul loveth, where thou feedest? where lettest thou thy flock rest at noon? for why should I appear like a veiled mourner by the flocks of thy companions?—
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
If thou knowest this not, O thou fairest of women, go but forth in the footsteps of the flock, and feed thy kids around the shepherds' dwellings.—
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Unto the horse in Pharaoh's chariot do I compare thee, my beloved.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Comely are thy cheeks between strings [of pearls], thy neck with rows [of jewels].
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Chains of gold will we make for thee with studs of silver.—
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
While the king sitteth at his table, my spikenard sendeth forth its [pleasant] smell.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
A bundle of myrrh is my friend unto me, that resteth on my bosom.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
A copher-cluster is my friend unto me in the vineyards of 'En-gedi.—
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Lo, thou art beautiful, my beloved: lo, thou art beautiful: thy eyes are those of a dove.—
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Lo, thou art beautiful, my friend, also pleasant: also our couch is [made in the] green [wood].
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
The beams of our houses are cedars and our wainscoting of cypress-trees.
