Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Let him kiss me with the kiss of his mouth: for thy breasts are better than wine,
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Smelling sweet of the best ointments. Thy name is as oil poured out: therefore young maidens have loved thee.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Draw me: we will run after thee to the odour of thy ointments. The king hath brought me into his storerooms: we will be glad and rejoice in thee, remembering thy breasts more than wine: the righteous love thee.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
I am black but beautiful, O ye daughters of Jerusalem, as the tents of Cedar, as the curtains of Solomon.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Do not consider me that I am brown, because the sun hath altered my colour: the sons of my mother have fought against me, they have made me the keeper in the vineyards: my vineyard I have not kept.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Shew me, O thou whom my soul loveth, where thou feedest, where thou liest in the midday, lest I begin to wander after the flocks of thy companions.
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
If thou know not thyself, O fairest among women, go forth, and follow after the steps of the flocks, and feed thy kids beside the tents of the shepherds.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
To my company of horsemen, in Pharao’s chariots, have I likened thee, O my love.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Thy cheeks are beautiful as the turtledove’s, thy neck as jewels.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
We will make thee chains of gold, inlaid with silver.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
While the king was at his repose, my spikenard sent forth the odour thereof.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
A bundle of myrrh is my beloved to me, he shall abide between my breasts.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
A cluster of cypress my love is to me, in the vineyards of Engaddi.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Behold thou art fair, O my love, behold thou art fair, thy eyes are as those of doves.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Behold thou art fair, my beloved, and comely. Our bed is flourishing.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
The beams of our houses are of cedar, our rafters of cypress trees.
