Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
The Song of songs, which is Solomon's.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Let him kiss me with the kisses of his mouth: for thy breasts are better than wine.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
And the smell of thine ointments is better than all spices: thy name is ointment poured forth; therefore do the young maidens love thee.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
They have drawn thee: we will run after thee, for the smell of thine ointments: the king has brought me into closet: let us rejoice and be glad in thee; we will love thy breasts more than wine: righteousness loves thee.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
I am black, but beautiful, ye daughters of Jerusalem, as the tents of Kedar, as the curtains of Solomon.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Look not upon me, because I am dark, because the sun has looked unfavourably upon me: my mother's sons strove with me; they made me keeper in the vineyards; I have not kept my own vineyard.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Tell me, [thou] whom my soul loves, where thou tendest thy flock, where thou causest [them] to rest at noon, lest I become as one that is veiled by the flocks of thy companions.
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
If thou know not thyself, thou fair one among women, go thou forth by the footsteps of the flocks, and feed thy kids by the shepherd's tents.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
I have likened thee, my companion, to my horses in the chariots of Pharao.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
How are thy cheeks beautiful as [those] of a dove, thy neck as chains!
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
We will make thee figures of gold with studs of silver.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
So long as the king was at table, my spikenard gave forth its smell.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
My kinsman is to me a bundle of myrrh; he shall lie between my breasts.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
My kinsman is to me a cluster of camphor in the vineyards of Engaddi.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Behold, thou art fair, my companion; behold, thou art fair; thine eyes are doves.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Behold, thou art fair, my kinsman, yea, beautiful, overshadowing our bed.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
The beams of our house are cedars, our ceilings are of cypress.
