< Énekek Éneke 1 >
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
Salomos Højsang.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Kys mig, giv mig Kys af din Mund, thi din Kærlighed er bedre end Vin.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Lifligt dufter dine Salver, dit Navn er en udgydt Salve, derfor har Kvinder dig kær.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Drag mig efter dig, kom, lad os løbe; Kongen tog mig ind i sine Kamre. Vi vil juble og glæde os i dig, prise din Kærlighed fremfor Vin. Med Rette har de dig kær.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Jeg er sort, dog yndig, Jerusalems Døtre, som Kedars Telte, som Salmas Forhæng.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Se ej paa mig, fordi jeg er sortladen, fordi jeg er brændt af Solen. Min Moders Sønner vrededes paa mig, til Vingaardsvogterske satte de mig — min egen Vingaard vogted jeg ikke.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Sig mig, du, som min Sjæl har kær, hvor du vogter din Hjord, hvor du holder Hvil ved Middag. Thi hvi skal jeg gaa som en Landstryger ved dine Fællers Hjorde?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
Saafremt du ikke ved det, du fagreste blandt Kvinder, følg da kun Hjordens Spor og vogt dine Geder ved Hyrdernes Boliger.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Ved Faraos Forspand ligner jeg dig, min Veninde.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Dine Kinder er yndige med Snorene, din Hals med Kæderne.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Vi vil gøre dig Snore af Guld med Stænk af Sølv.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
Min Nardus spreder sin Duft, mens Kongen er til Bords;
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
min Ven er mig en Myrrapose, der ligger ved mit Bryst,
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
min Ven er mig en Koferklase fra En-Gedis Vingaarde.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Hvor du er fager, min Veninde, hvor du er fager, dine Øjne er Duer!
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Hvor du er fager, min Ven, ja dejlig er du, vort Leje er grønt,
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
vor Boligs Bjælker er Cedre, Panelet Cypresser!