< Énekek Éneke 1 >

1 Énekek éneke, mely Salamoné.
Соломоновата песен на песните.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Нека ме целуне с целувките на устата си, Защото любовта ти е по-желателна от виното.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Твоите масла са благоуханни; Името ти е ароматно като изляно масло; Затова те обичат девиците.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Привлечи ме; ние ще тичаме след тебе. Царят ме въвежда във вътрешните си стаи; Ще се радваме и ще веселим за тебе, Ще спомняме твоята любов повече от виното; С право те обичат!
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Черна съм, но хубава, ерусалимски дъщери, Като кидарските шатри, като Соломоновите завеси.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Не ме гледайте, че съм почерняла, Понеже слънцето ме е припърлило. Синовете на майка ми, като се разгневиха на мене, Поставиха ме пазачка на лозята; Но своето лозе но опазих.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Кажи ми ти, кого люби душата ми, Где пасеш стадото си, где го успокояваш на пладне; Че защо да съм като една, която се скита Край стадата на твоите другари?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
Ако ти не знаеш, хубавице между жените, Излез по дирите на стадата И паси яретата си при шатрите на овчарите.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Уподобих те, любезна моя, На конете от Фараоновите колесници.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Красиви са твоите бузи с плетенки, И шията ти с огърлици.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Ще ти направим златни плетеници Със сребърни копчета.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
Докато царят седи на трапезата си, Нардът ми издава благоуханието си.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
Възлюбеният ми е за мене като китка от смирна, Която лежи между гърдите ми.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
Възлюбленият ми е за мене като кипрова китка В лозята на Енгади.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Ето, хубава си, любезна моя, ето, хубава си; Очите ти са като на гълъбите.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Ето, хубав си, любезни ми, да! Приятен си; И постелката ни е зеленината.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
Гредите на къщите ни са кедрови, Дъските ни са кипарисови.

< Énekek Éneke 1 >