Énekek Éneke 7
1 Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai olyanok, mint a kösöntyűk, mesteri kezeknek míve.
«I shahzadining qizi, Keshliringde séning qedemliring némidégen güzel! Tolghighan yampashliring göherlerdek, Chéwer hünerwen qolining hüniridur.
2 A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad mint a gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.
Kindiking yumulaq bir qedehtur; Uning ebjesh sharabi kem emes; Qorsiqing bughday döwisidur, Etrapigha niluperler olishidu.
3 A te két emlőd, mintkét őzike, a vadkecskének kettős fiai.
Ikki köksüng ikki maraldek, jerenning qoshkézikidur;
4 A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, mint a Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.
Boynung pil chishliridin yasalghan munardur; Közliring Bat-Rabbim qowuqi boyidiki Heshbon kölchekliridek, Burnung Demeshqqe qaraydighan Liwan munaridektur;
5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!
Üstüngde béshing Karmel téghidek turidu; Béshingdiki örüme chachliring sösün rengliktur, Padishah büdür chachliringning mehbusidur.
6 Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörűségek közt!
I söyginim, huzurlar üchün shunche güzel, shunche yéqimliqtursen!
7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a szőlőgerézdekhez.
Séning boyung palma derixidek, Köksüng üzüm ghunchiliridektur.
8 Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.
Men: — «Palma derixi üstige chiqimen, Shaxlirini tutup yamishimen; Köksiliring derweqe üzüm tal ghunchiliridek, Burnungning puriqi almilardek, tanglayliringning temi eng ésil sharabdektur...».
9 És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.
«...méning söyümlükümning gélidin siliq ötüp, Lewler, chishlardin téyilip chüshsun...!
10 Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván ő!
Men méning söyümlükümningkidurmen, Uning teqazzasi manga qaritilidu».
11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban.
«I söyümlüküm, kéleyli, Étizlargha chiqayli; Yézilarda tünep kéleyli,
12 Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.
Üzümzarliqqa chiqishqa baldur orundin turayli, Üzüm tallirining bixlighan-bixlimighanliqini, Chécheklerning échilghan-échilmighanliqini, Anarlarning berq urghan-urmighanliqini köreyli; Ashu yerde muhebbetlirimni sanga béghishlaymen.
13 A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, melyeket ohén szerelmesem, néked megtartottam!
Muhebbetgüller ashu yerde öz puriqini puritidu; Ishiklirimiz üstide herxil ésil méwe-chiwiler bardur, Yéngi hem konimu bardur; Sen üchün ularni toplap teyyarlidim, i söyümlüküm!»
