Énekek Éneke 7
1 Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai olyanok, mint a kösöntyűk, mesteri kezeknek míve.
Kako krasna so tvoja stopala s čevlji, oh prinčeva hči! Sklepi tvojih stegen so podobni draguljem, delo rok spretnega delavca.
2 A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad mint a gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.
Tvoj popek je podoben okrogli čašici, ki noče žgane pijače. Tvoj trebuh je podoben kupu pšenice, obsutemu z lilijami.
3 A te két emlőd, mintkét őzike, a vadkecskének kettős fiai.
Tvoji dve dojki sta podobni dvema mladima srnama, ki sta dvojčici.
4 A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, mint a Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.
Tvoj vrat je kakor stolp iz slonovine, tvoje oči [so] podobne ribnikom v Hešbónu, pri Batrabímskih velikih vratih. Tvoj nos je kakor libanonski stolp, ki gleda proti Damasku.
5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!
Tvoja glava na tebi je podobna Karmelu in lasje tvoje glave [so] podobni škrlatu; kralj je zadržan v galerijah.
6 Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörűségek közt!
Kako lepa in kako prijetna si ti, oh ljubezen, za naslade!
7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a szőlőgerézdekhez.
Ta tvoja postava je podobna palmovemu drevesu in tvoje prsi grozdom grozdja.
8 Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.
Rekel sem: »Šel bom gor k palmovemu drevesu, zgrabil bom njegove veje. Sedaj bodo tudi tvoje prsi kakor grozdi vinske trte in vonj tvojega nosu podoben jabolkom
9 És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.
in nebo tvojih ust podobno najboljšemu vinu za mojega ljubljenega, ki gre medéno dol, povzročujoč ustnicam tistih, ki spijo, da spregovorijo.«
10 Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván ő!
Jaz sem svojega ljubljenega in njegovo hrepenenje je po meni.
11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban.
Pridi, moj ljubljeni, pojdiva na polje, prenočujva v vaseh.
12 Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.
Vstaniva zgodaj k vinogradom, poglejva, ali trta cveti, ali se pojavlja nežno grozdje in granatna jabolka brste. Tam ti bom dala svoje ljubezni.
13 A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, melyeket ohén szerelmesem, néked megtartottam!
Nadliščki dajejo vonj in pri naših velikih vratih so vse vrste prijetnih sadov, novi in stari, ki sem jih oskrbela zate, oh moj ljubljeni.
