< Énekek Éneke 7 >

1 Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai olyanok, mint a kösöntyűk, mesteri kezeknek míve.
We mwarĩ ũyũ wa mũnene, ĩ magũrũ maku mekĩrĩtwo iraatũ ti mathaka! Magũrũ maku mathakarĩte makahaana ta mathaga, marĩa mathondeketwo nĩ moko ma mũbundi mũũgĩ.
2 A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad mint a gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.
Mũkonyo waku nĩ ta kaihũri ga gĩthiũrũrĩ karĩa gataagaga ndibei ningie. Njohero yaku ĩhaana ta kĩhumbu kĩa ngano ngonyore, gĩthiũrũrũkĩirio nĩ itoka.
3 A te két emlőd, mintkét őzike, a vadkecskének kettős fiai.
Nyondo ciaku ihaana ciana igĩrĩ cia thiiya, ikahaana mahatha ma thiiya.
4 A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, mint a Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.
Ngingo yaku ĩhaana ta mũthiringo mũraihu wakĩtwo na mĩguongo. Maitho maku nĩ ta tũria twa Heshiboni, hakuhĩ na kĩhingo kĩa Bathi-Rabimu. Iniũrũ rĩaku rĩhaana ta mũthiringo mũraihu wa Lebanoni ũrĩa ũrorete na mwena wa Dameski.
5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!
Mũtwe waku ũkũhumbaga tanji ta Kĩrĩma gĩa Karimeli. Nacio njuĩrĩ ciaku ciirĩte ikahaana ta rangi wa ndathi; mũthamaki aikaraga ta oohereirwo tũmĩcuha-inĩ twacio.
6 Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörűségek közt!
Wee wendo, kaĩ wee ũrĩ mũthaka na wa gũkenania-ĩ! Maũndũ maku nĩmagũkenania!
7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a szőlőgerézdekhez.
Kĩrũgamo gĩaku kĩrũngarĩte ta mũtĩ wa mũkĩndũ, nacio nyondo ciaku ihaana ta imanjĩka cia matunda.
8 Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.
Ndoigire atĩrĩ, “Nĩngũhaica mũtĩ ũyũ wa mũkĩndũ; nĩngũtua matunda maguo.” Nyondo ciaku irotuĩka ta imanjĩka cia thabibũ, nayo mĩhũmũ yaku ĩtararĩke wega ta matunda,
9 És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.
nako kanua gaku gatuĩke ta ndibei ĩrĩa njega mũno. Mwendwa Ndibei ĩyo ĩrokinyĩra mwendwa wakwa, na ĩmerũke wega ĩrĩ gatagatĩ ka mĩromo na magego.
10 Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván ő!
Niĩ ndĩ wa mwendwa wakwa, nake nĩ niĩ eriragĩria.
11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban.
Mwendwa wakwa, ũka, nĩtũthiĩ mĩgũnda-inĩ, nĩtũthiĩ tũkaraarĩrĩre tũtũũra-inĩ.
12 Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.
Nĩtũrooke gũthiĩ tene mĩgũnda-inĩ ya mĩthabibũ tũkarore kana mĩthabibũ nĩmĩthundũku, na kana nĩĩcanũrĩte kĩro kĩayo, o na kana mĩkomamanga nĩĩrutĩte kĩro: kũu nĩkuo ngaakũheera wendo wakwa.
13 A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, melyeket ohén szerelmesem, néked megtartottam!
Matunda ma mandarĩki nĩmaratararĩka, na mũrango-inĩ gwitũ kũrĩ na matunda ma mĩthemba yothe marĩa mega mũno, ma mũgethano o na mangĩ maikaru, marĩa ngũigĩire, wee mwendwa wakwa.

< Énekek Éneke 7 >