Énekek Éneke 6
1 Hová ment a te szerelmesed, oh asszonyoknak szépe? hová fordult a te szerelmesed, hogy keressük őt veled együtt?
Unde s-a dus preaiubitul tău, tu, cea mai frumoasă printre femei? Unde s-a abătut preaiubitul tău? Ca să îl căutăm împreună cu tine.
2 Az én szerelmesem, elment az ő kertébe, a drága füveknek táblái közé, hogy lakozzék a kertekben, és liliomokat szedjen.
Preaiubitul meu s-a coborât în grădina lui, la paturile de miresme, să pască [turmă] în grădini şi să adune crini.
3 Én az én szerelmesemé vagyok, és az én szerelmesem enyim, a ki a liliomok közt legeltet.
Eu sunt a preaiubitului meu şi preaiubitul meu este al meu; el paşte [turmă] printre crini.
4 Szép vagy én mátkám, mint Tirsa városa, kedves, mint Jeruzsálem, rettenetes, mint a zászlós tábor.
Tu eşti minunată, iubita mea, ca Tirţa, frumoasă ca Ierusalimul, înfricoşătoare ca o armată cu steaguri.
5 Fordítsd el a te szemeidet én tőlem, mert azok megzavarnak engem. A te hajad olyan, mint a kecskéknek nyája, melyek a Gileádról szállanak alá.
Întoarce-ţi ochii de la mine, căci m-au cucerit; părul tău este ca o turmă de capre care se arată din Galaad.
6 A te fogaid hasonlók a juhok nyájához, melyek feljőnek a fördőből, melyek mind kettősöket ellenek, és meddő azok között nincsen.
Dinţii tăi sunt ca o turmă de oi, venite de la scăldare, toate cu miei gemeni şi niciuna nu este stearpă între ele.
7 Mint a pomagránát darabja a te vakszemed, a te fátyolod alatt.
Ca o bucată de rodie sunt tâmplele tale între şuviţele tale.
8 Hatvanan vannak a királynék, és nyolczvanan az ágyasok és számtalan a leányzó.
Sunt şaizeci de împărătese şi optzeci de concubine şi fecioare fără număr.
9 És az én galambom, az én tökéletesem, az ő anyjának egyetlenegye, az ő szülőjének választottja. Látják a leányok, és boldognak mondják őt, a királynéasszonyok és az ágyasok, és dicsérik őt.
Porumbiţa mea, neîntinata mea este [doar] una; ea este singură la mama ei, ea este alegerea dintâi a celei ce a născut-o. Fiicele au văzut-o şi au binecuvântat-o; da, împărătesele şi concubinele şi ele au lăudat-o.
10 Kicsoda az, a ki úgy láttatik mintegy hajnal, szép, mint a hold, tiszta, mint a nap, rettenetes, mint a zászlós tábor?
Cine este ea, care se iveşte ca dimineaţa, frumoasă ca luna, senină ca soarele şi înfricoşătoare ca o armată cu steaguri?
11 A diófás kertekbe mentem vala alá, hogy a völgynek zöld fűveit lássam; hogy megnézzem, ha fakad-é a szőlő, és a pomagránátfák virágzanak-é?
Am coborât în grădina nucilor, să văd fructele văii [şi] să văd dacă viţa a înflorit şi rodiile au înmugurit.
12 Nem tudtam, hogy az én elmém ültete engem az én nemes népemnek díszhintajába.
Înainte de a-mi da seama, sufletul meu m-a făcut precum carele lui Aminadib.
13 Térj meg, oh Sulamit! térj meg, térj meg, hogy nézzünk téged! Mit néztek Sulamiton? mintegy Machanaimbeli körtánczot!
Întoarce-te, întoarce-te, Sulamito! Întoarce-te, întoarce-te, ca să te privim! Ce veţi vedea în Sulamita? Cum ar fi jocul a două armate.
