< Énekek Éneke 4 >

1 Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött; a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához, melyek a Gileád hegyéről szállanak alá.
O nagpintaska, ay-ayatek; nagpintaska. Dagiti matam ket kasla kadagiti kalapati iti likodan ti belom. Kayarigan ti buokmo dagiti arban dagiti kalding a sumalsalog manipud iti Bantay Galaad.
2 A te fogaid hasonlók a megnyirt juhoknyájához, melyek a fördőből feljőnek, melyek mind kettősöket ellenek, és nincsen azok között meddő.
Dagiti ngipenmo ket kasla iti arban dagiti kapukpukis a kabaian a karnero, a sumangsang-at manipud iti pagdidigusan. Tunggal maysa kadakuada ket addaan iti singinna, ken awan kadakuada iti natay.
3 Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed a te fátyolod alatt.
Dagiti bibigmo ket kasla iti nalabaga a lupot; makaay-ayo ti ngiwatmo. Dagiti pingpingmo ket kasla kadagiti pisi ti granada iti likodan ti belom.
4 Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, a mely építtetett fegyveres háznak, a melyben ezer paizs függesztetett fel, mind az erős vitézek paizsai.
Ti tengngedmo ket kasla iti torre ni David a naipatakder iti hilera dagiti batbato, nga addaan iti rinibribu a kalasag nga agbitbitin iti daytoy, kalasag amin dagiti soldado.
5 A te két emlőd olyan, mint két vadkecske, egy zergének kettős fia, a melyek a liliomok közt legelnek.
Dagiti dua a susom ket kasla kadagiti dua nga urbon a karnero, singin iti korso nga agar-arab iti tengnga dagiti lirio.
6 Míg meghűsül a nap, és elmulnak az árnyékok, elmegyek a mirhának hegyére, és a tömjénnek halmára.
Agingga a dumteng ti parbangon ken agpukaw dagiti aniniwan, sumang-atakto idiay bantay ti mira ken idiay turod ti insenso.
7 Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned!
Ay-ayatek, nagpintaska iti aniaman nga anggulo, ken awan ti pakapilawan kenka.
8 Én velem a Libánusról, én jegyesem, én velem a Libánusról eljőjj; nézz az Amanának hegyéről, a Sénirnek és Hermonnak tetejéről, az oroszlánoknak barlangjokból, a párduczoknak hegyeiről.
Kumuyogka kaniak manipud Libano, o nobiak. Kumuyogka kaniak manipud Libano; umayka manipud iti tuktok ti Amana, manipud iti tuktok ti Senir ken Hermon, manipud iti rukib dagiti leon, manipud iti bantay a rukib dagiti leopardo.
9 Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével, a te nyakadon való egy aranylánczczal!
Tinakawmo toy pusok, kabsatko a babai, o nobiak; tinakawmo toy pusok, iti laeng maysa a kitam kaniak, babaen iti maysa a napateg a bato iti kuentasmo.
10 Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem! mely igen jók a te szerelmeid! jobbak a bornál, és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál!
Anian a nagimnas ti ayatmo, kabsatko a babai, o nobiak! Anian a nasaysayaat ti ayatmo ngem ti arak, ken ti ayamuom ti bangbanglom ngem ti aniaman a rekado.
11 Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt, és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja.
Dagiti bibigmo, o nobiak, ket kasla agtedted a diro; adda iti diro ken gatas iti sirok ti dilam; ti ayamuom ti pagan-anaymo ket kasla iti ayamuom ti Libano.
12 Olyan, mint a berekesztett kert az én húgom, jegyesem! mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő!
Ti kabsatko a babai, ti nobiak ket kasla hardin a nakakandado, maysa a hardin a nakakandado, maysa nga ubbog nga adda seliona.
13 A te csemetéid gránátalmás kert, édes gyümölcsökkel egybe, cziprusok nárdusokkal egybe.
Dagiti sangsangam ket kabakiran dagiti kaykayo a granada nga addaan kadagiti nasasayaat a bunga, ken iti alkamfor ken nardo a mula,
14 Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj, mindenféle temjéntermő fákkal, mirha és áloes, minden drága fűszerszámokkal.
nardo, asafran, calamus ken cinnamon nga addaan kadagiti amin a kita dagiti rekado, mira ken aloes nga addaan kadagiti amin a kasasayaatan a rekrekado.
15 Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje, melyek folynak a Libánusról.
Maysaka nga ubbog iti hardin, maysa a bubon iti nadalus a danum, agay-ayus a karayan manipud idiay Libano. Kasarsarita ti balasang ti mangay-ayat kenkuana
16 Serkenj fel északi szél, és jőjj el déli szél, fújj az én kertemre, folyjanak annak drága illatú szerszámai, jőjjön el az én szerelmesem az ő kertébe, és egye annak drágalátos gyümölcsét.
Agriingka, o angin ti amianan; umayka, o angin ti abagatan; agpul-oyka iti hardinko tapno dagiti rekadona ket mangparnuay iti nabanglo nga ayamuom. Umay koma ti ay-ayatek iti hardinna ket mangan kadagiti sumagmamano iti kasayaatan a bungana.

< Énekek Éneke 4 >