Énekek Éneke 2
1 Én Sáronnak rózsája vagyok, és a völgyek lilioma.
O WAU no ka rose o Sarona, A me ka lilia o na awawa.
2 Mint a liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a leányok közt.
E like me ka lilia mawaena o na kakalaioa, Pela no ka'u mea i aloha'i mawaena o na kaikamahine.
3 Mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az ifjak közt. Az ő árnyékában felette igen kivánok ülni; és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.
E like me ka laau ohia mawaena o na laau o ka nahelehele, Pela ka'u mea i aloha'i mawaena o na keiki kane; Ua noho iho au malalo o kona malu me ka oluolu, A ua ono kona hua i kuu ai ana.
4 Bevisz engem a borozó házba, és zászló felettem a szerelme.
Ua hookomo mai oia ia'u iloko o ka halo ahainu, A o kona hae maluna iho o'u, he aloha no ia.
5 Erősítsetek engem szőlővel, üdítsetek fel engem almákkal; mert betege vagyok a szerelemnek.
E hooluolu mai ia'u i ka pai huawaina, E hanai mai hoi ia'u i ka hua ohia; No ka mea, ua mai au i ke aloha.
6 Az ő bal keze az én fejem alatt van, és jobb kezével megölel engem.
Aia kona lima hema malalo iho o ko'u poo, O kona lima akau hoi, ua apo mai ia'u.
7 Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre és a mezőnek szarvasira: fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet addig, a míg akarja.
Ke kauoha aku nei au ia oukou, e na kaikamahine o Ierusalema, Ma na anetelope a me na dia o ke kula, E hooluliluli ole aku oukou, a e hoala ole aku i ka'u mea i aloha'i, a ala wale mai ia.
8 Az én szerelmesemnek szavát hallom, ímé, ő jő, ugrálva a hegyeken, szökellve a halmokon!
He leo ka, no ka'u mea i aloha'i Aia hoi, e hiki mai ana ia, E lele ana maluna o na mauna, E lehai ana hoi maluna o na puu.
9 Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához. Ímé, ott áll a mi falunkon túl, néz az ablakon keresztül, tekintget a rostélyokon keresztül,
Ua like ka'u mea i aloha'i, me ka anetelope, A me ka dia keiki hoi; Aia ka, ku iho la oia mahope o ko makou pa, E nana ana ma na puka makani, E makaikai ana ma na puka olepelepe.
10 Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte.
Olelo mai la ka'u mea i aloha'i, i mai ia'u, E ka'u mea i aloha'i, e ko'u mea nani, e ku ae, a e hele mai oe:
11 Mert ímé a tél elmult, az eső elmult, elment.
No ka mea, aia hoi, ua hala ka hooilo, Ua pau ka ua, a ua malie;
12 Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött, és a gerliczének szava hallatik a mi földünkön.
Ua ikeia mai na pua ma ka honua; Ua hiki mai ka wa e oki ai, Ua loheia hoi ka leo o ke kuhukuku ma ko makou aina;
13 A fügefa érleli első gyümölcsét, és a szőlők virágzásban vannak, jóillatot adnak; kelj fel én mátkám, én szépem, és jőjj hozzám!
O ka laau fiku ua hua mai ia i kona hua opiopio, Ua aala mai ka pua o ka waina. E ka'u mea i aloha'i, e ko'u mea maikai, e ala, a e hele mai oe.
14 Én galambom, a kősziklának hasadékiban, a magas kőszálnak rejtekében, mutasd meg nékem a te orczádat, hadd halljam a te szódat; mert a te szód gyönyörűséges, és a te tekinteted ékes!
E ko'u nunu, ma na wahi malu o ka pohaku, a me na wahi hunaia o ka pali, E ae mai e ike au i kou helehelena. A e lohe hoi i kou leo; No ka mea, ua oluolu kou leo, a o kou helehelena, ua maikai no ia.
15 Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat, a kik a szőlőket elpusztítják; mert a mi szőlőink virágban vannak.
E hopu aku no makou i na alopeke, I na alopeke liilii, na mea i ino ai na malawaina; No ka mea, ua pua mai ko kakou malawaina.
16 Az én szerelmesem enyém, és én az övé, a ki a liliomok közt legeltet.
No'u no ka'u mea i aloha'i, A nona hoi au; E ai ana oia mawaena o na lilia.
17 Míglen meghűsül a nap és az árnyékok elmúlnak: térj meg és légy hasonló, én szerelmesem, az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához a Béther hegyein.
A i ka wa oluolu o ka la, a auhee na aka, E huli oe, e ka'u mea i aloha'i. A lilo oe i anetelope, A i dia keiki paha maluna o na mauna palipali.
