Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
Cantar de los cantares, El cual es de Salomón.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
¡Oh, si él me besara con ósculos de su boca! Mejor que el vino es tu amor.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
El olor de tus ungüentos es fragancia. Tu nombre es como ungüento derramado. Por eso las doncellas te aman.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
¡Atráeme, y correremos detrás de ti! El rey me introdujo en sus habitaciones: Nos regocijaremos y nos alegraremos en ti, Y exaltaremos tu amor más que el vino. ¡Con justa razón te aman!
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Hijas de Jerusalén, soy morena, Pero codiciable como las tiendas de Cedar, Como las cortinas de Salomón.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
No consideren que soy morena Porque el sol me quemó. Los hijos de mi madre se airaron contra mí. Me dedicaron a cuidar las viñas, Y mi propia viña no cuidé.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Hazme saber tú, amado de mi alma, dónde pastoreas, Dónde haces recostar el rebaño al mediodía. Pues, ¿por qué seré como la que se desvela Junto a los rebaños de tus compañeros?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
¡Si no lo sabes tú, La más hermosa de las mujeres, Sal tras las huellas del rebaño, Y apacienta tus cabritas junto a las cabañas de los pastores!
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
A mi yegua favorita entre las carrozas de Faraón Te comparé, oh amada mía.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Hermosas son tus mejillas entre los zarcillos, Tu cuello, con sus collares.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Te haremos aretes de oro con incrustaciones de plata.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
Mientras el rey está en su reclinatorio, Mi nardo da su fragancia.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
Mi amado es para mí un manojito de mirra Que reposa entre mis pechos.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
Ramillete de flores de alheña Es mi amado para mí en las viñas de En-gadi.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Mira, eres hermosa, oh amada mía. ¡Cuán bella eres! Tus ojos son como palomas.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Mira, eres hermoso, oh amado mío. También placentero. Nuestra cama es de florido verdor.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
Las vigas de nuestra casa son de cedro, Y de ciprés nuestro techo raso.
