Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
Laa rhoek khuikah Laa he Solomon kah ni.
2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Namah hlo tah misurtui lakah then tih a ka dongkah moknah neh kai m'mok lah sue.
3 A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Namah tah situi bo neh na then pai tih situi loh na ming a puem pai. Te dongah ni hula rhoek long nang n'lungnah.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Namah hnukah kai m'mawt lamtah yong mai sih. Kai he manghai loh amah imhman la n' khuen coeng. Rhoihui Namah ah ka omngaih uh tih ka kohoe uh. Nang kah hlo rhoek tah misurtui lakah ka poek uh tih vanat la nang n'lungnah uh.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
Ka muem cakhaw Jerusalem nu rhoek tah Kedar dap banglam khaw, Solomon himbaiyan banglam khaw rhoeprhui mai.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
Khomik loh kai n'hmuh tih ka muem dongah nim kai nan hmuh pawh? Ka manu ca rhoek te kai taengah sai tih misurdum aka hung la kai n'khueh uh. Kamah taengkah ka misurdum ka hung pawt ah.
7 Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Ka hinglu kah a lungnah te kamah taengah thui lah. Melam na luem sak? Khothun ah melam na kol sak? Te boel tah balae tih na hui rhoek kah tuping taengah aka kulup bangla ka om?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
Huta rhoek khuiah sakthen te na ming pawt atah boiva kholaeh ah namah cet. Na maae-ca te aka dawn rhoek kah dungtlungim ah luem sak.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Ka cangyaeh namah tah Pharaoh leng dongkah ka marhang manu kam puet sak.
10 Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Na kam te aitlaeng neh, na rhawn khaw oidik neh damyal mai.
11 Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
Nang hamla sui aitlaeng neh cak hnathawn khaw n'saii bitni.
12 Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
Kamah kah rhai-ul tah manghai amah loh a caboei dongah a hmuehmuei la a khueh.
13 Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
Kamah hlo kah murrah cun tah kamah ham ka rhangsuk laklo ah rhaeh coeng.
14 Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
Kamah taengkah kamah hlo tah Engedi misurdum kah tlansum thaihsu ni.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Ka cangyaeh tah na rhoep ne, vahui na mik khaw na sakthen ne.
16 Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
Ka hlo nang tah na sakthen ne, mah kah soengca hingsuep khaw naepnoi bal.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
Lamphai tah mah im kah tungpum saeh lamtah hmaical tah mah kah paekhop saeh.
