Ruth 4
1 Boáz pedig felment a kapuba, és ott leült. És ímé arra ment az a legközelebbi rokon, a kiről Boáz beszélt vala, és monda néki: Jer csak, ülj ide atyafi. És az oda ment és leüle.
Ie amy zay, nionjom-ban-dalambey mb’eo t’i Boaze le niambesatse vaho inge niary eo i longo-mpijebañe nisaontsie’ i Boazey, le hoe re tama’e, O, koahe! miviha, miambesara etoa. Aa le nivike mb’eo re niambesatse.
2 Ekkor ő maga mellé vett tíz férfiút a város vénei közül és monda: Üljetek ide! És azok leülének.
Nedre’e amy zao ty androanavy folo’ i rovay vaho natao’e ty hoe: Miambesara atoy. Le niambesatse iereo.
3 És ő monda a legközelebbi rokonnak: Azt a darab szántóföldet, mely a mi atyánkfiáé, Eliméleké volt, eladja Naómi, a ki haza jött a Moáb mezejéről.
Le hoe re amy longo-mpijebañey: Fa nivotrak’ atoy t’i Noomie boak’an-tane-Moabe añe, le fa haleta’e ty tane’ i Elimeleke rahalahin-tikañey,
4 Én pedig gondoltam, hogy füledbe juttatom, mondván: Vedd meg az itt ülők előtt és az én népemnek vénei előtt. Ha megváltod: váltsd meg; és ha nem váltod meg: jelentsd ki előttem, hogy tudjam; mert rajtad kívül nincs, a ki megváltaná, és én vagyok utánad. És az monda: Én megváltom.
le nataoko ho soa ty hampiboahako ama’o, ami’ ty hoe; Kalò añatrefa’ o miambesatse etoañeo aolo’ o androanavi’ ondatikoo. Aa naho ho jebañe’o le jebaño; fa naho tsy hijebañañe le saontsio, ho fantako; fa tsy eo ty hijebañe aze naho tsy ihe; le izaho ty manonjohy. Le hoe re: Ho jebañeko.
5 És monda Boáz: A mely napon megveszed a szántóföldet Naómi kezéből, akkor a Moábita Ruthtól, a megholtnak feleségétől veszed meg, hogy nevet támaszsz a megholtnak, az ő örökségében.
Aa hoe t’i Boaze: Amy andro ivilia’o am-pità’ i Noomie i taney, tsy ho nikaloe’o ka hao t’i Rote nte Moabe, vali’ i nihomakey, hampitroara’o amy lova’ey ty tahina’ i nivilasiy?
6 A legközelebbi rokon pedig monda: Nem válthatom meg magamnak, hogy el ne veszessem a magam örökségét; váltsd meg te magadnak az én rokoni részemet, mert én nem válthatom meg.
Aa hoe i longo-mpijebañey, Tsy lefeko ty hijebañe aze ho ahiko, tsy mone hampiantoeko ty lovako; aa le rambeso ty zom-pijebañañe; fa tsy meteko ty hijebañe aze.
7 Ez vala pedig a szokás régen Izráelben, a megváltás és cserélés alkalmával, minden dolognak megerősítésére: A férfi lehúzta az ő saruját és oda adta felebarátjának, és ez volt a bizonyság Izráelben.
Zao ty nililitse taolo e Israele ao t’ie nanao fijebañañe ndra fanakaloañe, hañatò ze he’e: Afaha’ t’indaty ty hana’e vaho atolo’e am’ondatio; izay ty fitaliliañe e Israele ao.
8 Monda annakokáért a legközelebbi rokon Boáznak: Vedd meg magadnak! És lehúzta a saruját.
Aa ie nanao ty hoe amy Boaze i longo-mpijebañey: Vilio ho azo, le nafaha’e i hana’ey.
9 És monda Boáz a véneknek és az egész népnek: Ti vagytok tanui ma, hogy megvettem mindent, a mi Eliméleké volt, és mindent, a mi Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből;
Le hoe ty enta’ i Boaze amo androanavio: Valolombeloñe nahareo androany te viniliko am-pità’ i Noomie ze a i Elimeleke iaby naho ze hene vara’ i Kiliona naho i Malone,
10 Sőt a Moábita Ruthot is, Mahlonnak feleségét feleségül vettem, hogy nevet támaszszak a megholtnak az ő örökségében, és ki ne veszszen a megholtnak neve az ő atyjafiai közül és az ő helységének kapujából. Tanuk vagytok ma.
mbore fa mandrambe i Rote nte Moabe, vali’ i Maklone, ho valiko hampitroarako an-dova’e ty tahina’ i nihomakey, tsy havitsok’ amo rahalahi’eo, ndra an-dalambey i toe’ey ty tahina’ i nihomakey. Valolombeloñe nahareo henane zao.
11 És monda az egész nép, mely a kapuban vala és a vének: Tanuk vagyunk! Tegye az Úr az asszonyt, a ki a te házadba megy, olyanná, mint Rákhel és Lea, a kik ketten építették fel Izráel házát, és gyűjts vagyont Efratában és szerezz nevet Bethlehemben.
Aa le songa nanao ty hoe o androanavy naho ondaty an-dalambeio, Eka, valolombeloñe zahay. Ehe te hampanahafe’ Iehovà amy Rakele naho i Leàe i rakemba niheo añ’anjomba’oy, i roe nandranjy ty anjomba’ Israele rey; hanarànake e Efratà irehe vaho hanan-tahinañe e Betlekheme ao;
12 És a te házad legyen, miként a Pérecz háza – a kit Thámár szült Júdának – abból a magzatból, a melyet az Úr adánd néked ettől az asszonytól.
le ee te ho hambañe amy anjomba’ i Peretse nasama’ i Tamare ho a Iehodày, i tiry hatolo’ Iehovà azo añamy rakemba tora’eiy.
13 Elvevé annakokáért Boáz Ruthot, és lőn az néki felesége, és beméne hozzá, és megadá az Úr, hogy az fogana az ő méhében, és szült fiút.
Aa le nengae’ i Boaze t’i Rote, ie ty tañ’anjomba’e; aa ie nimoak’ ama’e le nampiareñe’ Iehovà vaho nahatoly ana-dahy.
14 És mondák az asszonyok Naóminak: Áldott az Úr, a ki ma nem engedte meg, hogy rokon nélkül maradj; emlegessék az ő nevét Izráelben!
Le hoe o rakembao amy Noomie: Andriañeñe t’Iehovà, te tsy nifarie’e tsy ho amam-pijeban-drehe, lonike te ho arofoanañe e Israele ao ty tahina’e.
15 És legyen ő a te lelkednek megvidámítója, és vénségednek istápolója, mert menyed szülte őt, az, a ki téged szeret, és a ki többet ér néked hét fiúnál.
T’ie ho fampisotrafen-kavelo’o, hameloñe ty haantera’o; fa toe lombolombo’ ty ana-dahy fito i vinanto’o mikoko azo nisamak’ azey.
16 Ekkor megfogá Naómi a gyermeket, és ölébe vevé, és dajkája lőn annak.
Aa le rinambe’ i Noomie i anak’ ajajay naho notroñe’e añ’araña’e eo, vaho ie ty nimpampinono aze.
17 A szomszédasszonyok pedig nevet adának néki, mondván: Fia született Naóminak, és nevezték az ő nevét Obednek. Ez az apja Isainak, a Dávid atyjának.
Le o rakemba rañe’eo ro nañomey aze ty añara’e, ami’ty hoe: Nahatoly ana-dahy t’i Noomie; le natao’ iereo Ovede; ie ty rae’ Iisaý, rae’ i Davide.
18 És a Pérecz nemzetségei ezek: Pérecz nemzé Hesront;
Zao o tarira’ i Pèretseo; nisamake i Ketsrone t’i Pèretse;
19 Hesron pedig nemzé Rámot, és Rám nemzé Amminádábot;
le nisamake i Rame t’i Ketsrone; le nisamake i Aminadabe t’Rame;
20 Amminádáb pedig nemzé Naássont, és Naásson nemzé Sálmónt;
le nisamake i Naksone t’i Aminadabe, naho nisamake i Salmà t’i Naksone
21 Sálmón pedig nemzé Boázt, és Boáz nemzé Obedet;
le nisamake i Boaze t’i Salmà; vaho nisamake i Ovede t’i Boaze,
22 És Obed nemzé Isait, Isai pedig nemzé Dávidot.
le nisamake Iisaý t’i Ovede, le nisamahe’ Iisaý t’i Davide.
