Ruth 2
1 Vala pedig Naóminak egy rokona az ő férje után, előkelő derék ember Elimélek nemzetségéből; neve Boáz.
Tun hiche Bethlehem ahin mihaotah leh mithuneitah khat amin Boaz kitipa chu ana ummin amachu Naomi jipa Elimelech sopi anahi.
2 És monda a Moábita Ruth Naóminak: Hadd menjek, kérlek, a mezőre, hogy kalászokat szedegessek az után, a kinek szemei előtt kedvességet találok. És az monda: Menj édes leányom.
Nikhat hi Moab numeinu Ruth chun Naomi kommah, “Keima hi neisollin lang chang-at ho lah a che ing kating, koi hijong leh khotona einei poupou kom’ah changkhai gahol tange,” ati. Hichun Naomi chun ajah a “Chanu, che jeng in,” ati.
3 Elméne azért és odaérkezék, szedegete a mezőn az aratók után, és történetesen oda talált a Boáz szántóföldjére, a ki Elimélek nemzetségéből való volt.
Hitichun Ruth chu akipatdoh in chang-at ho nung langa chun achen, changkhai ho chu achom pan tan ahi. Hitia changkhai achomna loilai chu atehpu Elimelech sopipa Boaz loulai ana hikha in ahi.
4 És ímé Boáz kijöve Bethlehemből, és monda az aratóknak: Az Úr legyen veletek! És ők mondának néki: Áldjon meg téged az Úr!
Hitia changkhai ana kichom laipet tah chun Boaz chu Bethlehem’a kon in ahung in “Pakaiyin naumpiu hen,” atin, amahon jong “Pakaiyin phatthei naboh hen” atiuve.
5 És monda Boáz az ő szolgájának, a ki az aratók felügyelője volt: Kié ez a leányzó?
Hichun aman tohvaihompa kom’ah chun, “Hichea numei khangdong nukhu koiham? tia adoh leh,
6 És felele a szolga, az aratók felügyelője, és monda: Az a Moábita leányzó ez, a ki Naómival jött a Moáb mezejéről.
Tohvaihompan ahin donbutnin, “Amanu khu Moab Numei Naomi toh hung kinungle khom numei chu ahi,” ati.
7 A ki mondá: Hadd szedegessek, kérlek, és hadd tarlózgassak a kévék közt az aratók után. És ide jöve, és itt marada reggeltől fogva mind mostanig: és csak épen most pihent egy keveset a házban.
“Amanu hin tujingkah chun chang-at ho nung langa akhaiho hi kaki donkhom thei ding ham tin eina dongin ahi. Chomkhatcha jong touthim manlouvin anatoh ding toh nan akisalal lheh jeng e,” tin adonbut’in ahi.
8 És mondá Boáz Ruthnak: Ugyan hallod-é édes leányom! Ne menj szedegetni más mezőre és el ne menj innen; hanem menj mindenütt szolgálóim után.
Hichun Boaz chu Ruth kommah chun achen ajah a, “Ngaijin kachanu, changkhai nakihol sung hin keiho kom’ah um jeng in, koima dang louva che hih in, kalouva natong numeiho nunga hin um jeng in,” ati.
9 Szemeid legyenek a mezőn, a melyet aratnak, és járj utánok. Ímé meghagytam a szolgáknak, hogy ne bántsanak téged, és ha megszomjúhozol, menj az edényekhez és igyál abból, a mit a szolgák merítenek.
Achang at namun u melchih in lang chule anung’u jui jeng in, gollhang hohin nadeichatvei louna diuva keiman kagihsal ahitai. Nadang achah teng tuikulla konna agadop’u tuikhu don jeng in,” atipeh tan ahi.
10 Akkor ez arczra borula és meghajtá magát a földig, és monda néki: Hogy-hogy találtam ilyen kedvességet a te szemeid előtt, hogy rám tekintettél, holott én idegen vagyok?
Ruth chun akengphang’a abohkhup jeng in hiti hin kipathu aseije, “Keima hila gam chommi kahin, i-atileh hibang lomma hi neikhoto hitam?” ati.
11 Boáz pedig felele, és monda néki: Bizony elmondtak nékem mindent, amit cselekedtél a te napaddal, férjed halála után, hogy elhagytad a te atyádat és a te anyádat és a te születésednek földét, és jöttél ahhoz a néphez, a melyet nem ismertél azelőtt.
Boaz in adobutnin, “Ken nangma kahenai,” ati, “chujongle najipa athijouva nung’a nangin ichangeiya natehpi khohsahna neitah anahin jen hitam, chujong leh i-changeija nagam leiset anu leh napa nahin dalhah a gam chombeh miho lah a hi nahung chenkhompi jeng ham tijong kahei,
12 Fizessen meg az Úr a te cselekedetedért, és legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izráelnek Istenétől, a kinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél.
Alhaving noija nahung kipehlutna Israel Pakai Pathen chun nathilphabol hojeh hin phattheina lhingset’in phattheina nape tahen,” ati.
13 Ez pedig monda: Találjak kedvességet a te szemeid előtt uram, mert megvigasztaltál engem, és mert a te szolgálódnak szívéhez szóltál, holott én nem vagyok a te szolgálóleányaid közül.
Ruth in “Hepu kachunga nalunglhaina um jingta hen, nana tongho lah a khat jeng jong kahilou vang'in, nang in khotona neitah in thu naseiyin neilhamon’e,” ati.
14 És az evésnek idejekor szóla néki Boáz: Jer ide, és egyél a kenyérből, és mártsd be a te falatodat az eczetes lébe. És ő leüle az aratók mellé. És pergelt gabonát nyújtott néki, és evett, s jóllakott, sőt még hagyott is.
Sun-an nehphatnin Boaz in amanu chu akouvin, “Hilanga hung in lang bu hung nen, nachang lhah chu lengpi thei twi lah'a hin sulut’in lang nen,” ati. Hitichun Ruth chu chang at holah’a chun atouvin ahileh, Boaz in anehding changlhah apen, amanjong aoiva set anen, aneh moh themkhat jong jong anei nalai in ahi.
15 Azután felállott, hogy szedegessen és Boáz megparancsolta az ő szolgáinak, mondván: A kévék között is hadd szedegessen, és meg ne pirongassátok őt.
Ruth chu natonga akilekit phatnin, Boaz in agollhang ho chu thu apen, amanu hi jada hih un, nalah uva changvui chu kilo khomsah un,” ati.
16 Sőt húzogassatok ki néki a kévékből is, és hagyogassatok el, hogy szedje fel, és meg ne dorgáljátok őt.
“Sakol changvui ho chu alomlah akon’in ladoh unlang amanun akiloding gunset in selhah peh jeng un, hichu kilhensah unlang sugenthei hih un,” ati.
17 És ő szedegete a mezőn mind estiglen, és kicsépelé, a mit szedegetett, és lett abból szinte egy efa árpa.
Hitichun Ruth in nilhum keijin chang chu akidon khommin achangho chu ajeplhah phatnin abong chu adimset tai.
18 És felvevé és beméne a városba, és napaasszonya látá, a mit ő szedegetett. Aztán elővevé és odaadá néki, a mit meghagyott, minekutána jóllakott vala.
Amanun hichu khopi sunga atehpi kom’ah apolut’in avetsah in achanglhah nehmoh akhenpeh jong chu apen tan ahi.
19 És monda néki az ő napaasszonya: Hol szedegettél ma, és hol munkálkodtál? Áldott legyen, a ki rád tekintett. És elbeszélte az ő napaasszonyának, hogy kinél munkálkodott, és monda: Annak a férfiúnak a neve, a kinél ma munkálkodtam: Boáz.
Naomi’in, “Chang hijat pihi hoilanga nagalo khom ham? Pakaiyin nahin kithopipa hi phattheiboh hen!” ati. Hichun Ruth nin atehpi kom’ah chun changkhai aga kidonna louneipa thu chu aseipeh tan ahi. Tuni kagatoh na louneipa chu Boaz ahi, ati.
20 És monda Naómi az ő menyének: Áldott legyen ő az Úrtól, a ki nem vonta meg irgalmasságát az élőktől és a megholtaktól! És Naómi monda néki: Közel valónk nékünk az a férfiú; legközelebbi rokonaink közül való ő.
“Amachu Pathen’in phattheiboh hen” atin, Naomi’n amounu jah’a chun hitin aseipeh tai “Aman hitobang khotona anei hi eini chung’a ahin, chule najipa chung’a ahi. Amapahi i-insung’u kiledohsah thei ikinaipi pen khatnu chu ahi,” ati.
21 És szóla a Moábita Ruth: Még azt is mondta ő nékem: Menj mindenütt az én munkásaim után, a míg csak el nem végzik az én egész aratásomat.
Ruth’in aseibe in, “Boaz’in hungkit’in lang chang-at hi akichai kahsen, changvo ho lah a hi kaum khom jing nadiuvin eiseipeh in ahi,” ati.
22 És monda Naómi Ruthnak, az ő menyének: Jó, édes leányom, hogy az ő szolgálóival jársz, ne is találjanak téged más mezőn.
Naomi’n, “Aphai, kachanu aman naseipeh bang bang hin chonnin, hiche chang at-hi akichai kahsen anungah holah a chun um'in, loumun danga che hih in, min nadei chatvei thei ahin ama louva vang hi imacha tilou ding ahi,” atipeh e.
23 Így járt ő mindenütt a Boáz szolgálói után, szedegetve, míg az árpaaratás és búzaaratás bevégződött; és az ő napaasszonyával lakott.
Hitichun Ruth jong Boaz loulai achun sakol chang-at kichai kahse chun anumei houtoh atongkhom’in, changkhai chu akilokhom’in ahi. Chuleh sakol chang leh suhlou chang-at kichai kahsen changkhai akichomtai, hiche sungse hin, ama atehpitoh aum khom jing jing in ahi.
