< Rómaiakhoz 6 >
1 Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?
What are we to say, then? Are we to continue to sin, in order that God’s loving kindness may be multiplied?
2 Távol legyen: a kik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?
Heaven forbid! We became dead to sin, so how can we go on living in it?
3 Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?
Or can it be that you do not know that all of us, who were baptized into union with Christ Jesus, in our baptism shared his death?
4 Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk.
Consequently, through sharing his death in our baptism, we were buried with him; so that, just as Christ was raised from the dead by a manifestation of the Father’s power, so we also may live a new life.
5 Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk.
If we have become united with him by the act symbolic of his death, surely we will also become united with him by the act symbolic of his resurrection.
6 Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
We recognize the truth that our old self was crucified with Christ, in order that the body, the stronghold of sin, might be rendered powerless, so that we should no longer be slaves to sin.
7 Mert a ki meghalt, felszabadult a bűn alól.
For the man who has so died has been pronounced righteous and released from sin.
8 Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele.
And our belief is, that, as we have shared Christ’s death, we will also share his life.
9 Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik,
We know, indeed, that Christ, having once risen from the dead, will not die again. Death has power over him no longer.
10 Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.
For the death that he died was a death to sin, once and for all. But the life that he now lives, he lives for God.
11 Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
So let it be with you – regard yourselves as dead to sin, but as living for God, through union with Christ Jesus.
12 Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban:
Therefore do not let sin reign in your mortal bodies and compel you to obey its cravings.
13 Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.
Do not offer any part of your bodies to sin, in the cause of unrighteousness, but once for all offer yourselves to God (as those who, though once dead, now have life), and devote every part of your bodies to the cause of righteousness.
14 Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.
For sin will not lord it over you. You are living under the reign, not of Law, but of love.
15 Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen.
What follows, then? Are we to sin because we are living under the reign of love and not of Law? Heaven forbid!
16 Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?
Surely you know that when you offer yourselves as servants, to obey anyone, you are the servants of the person whom you obey, whether the service be a service to sin which leads to death, or a service to duty which leads to righteousness.
17 De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok.
God be thanked that, though you were once servants of sin, yet you learned to give hearty obedience to that form of doctrine under which you were placed.
18 Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.
Set free from the control of sin, you became servants to righteousness.
19 Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert a miképen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: azonképen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.
I can but speak as people do because of the weakness of your earthly nature. Once you offered every part of your bodies to the service of impurity, and of wickedness, which leads to further wickedness. Now, in the same way, offer them to the service of righteousness, which leads to holiness.
20 Mert mikor a bűn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok.
While you were still servants of sin, you were free as regards righteousness.
21 Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, a miket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál.
But what were the fruits that you reaped from those things of which you are now ashamed? For the end of such things is death.
22 Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet. (aiōnios )
But now that you have been set free from the control of sin, and have become servants to God, the fruit that you reap is an ever increasing holiness, and the end eternal life. (aiōnios )
23 Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban. (aiōnios )
The wages of sin are death, but the gift of God is eternal life, through union with Christ Jesus, our Lord. (aiōnios )